170274. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelformálásra, különösen szuperponált jelek komponenseinek amplitudó szerinti szétválasztására, előnyösen az összetett videojel szinkronjel-tartalmának leválasztására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. IX. 8. (HI-413) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170274 Nemzetközi osztályozás: H 04 N 5/08 H 04 N 5/10 "••<' % ,/ Feltalálók: BALOGH József oki. villamosmérnök és KISS Gábor oki. villamosmérnök Budapest Tulajdonos: Híradástechnika Szövetkezet, Budapest „Kapcsolási elrendezés jelformálásra, különösen szuperponált jelek komponenseinek amplitúdó szerinti szétválasztására, előnyösen az összetett videojel szinkronjel-tartalmának leválasztására" 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés jelformálásra, különösen szuperponált jelek komponenseinek amplitúdó szerinti szétválasztására, előnyösen az összetett videojel szinkronjel-tartalmának leválasztására, amely kapcsolási elrendezésben meghajtó jelforrás 5 jelbecsatoló hálózaton keresztül erősítő fokozat bemenetére van kötve. Ismeretes, hogy az elektronikában kél jel egy csatornán való továbbítására gyakran alkalmazott megoldás az, hogy a két jelből szuperponálással 10 egyetlen összetett jelet képeznek és ezt a jelet továbbítják. Ilyen megoldást alkalmaznak pl. távszabályozási, távirányítási feladatok esetében, videojel átvitelekor, kamerák egyvezetékes külső szinkronizálásánál stb. A vevőoldalon az összetett jelet komponen- 15 seire kell bontani oly módon, hogy a két jelet teljes értékűen visszanyerjük. A televíziótechnikában a video- és szinkroninformáció együttes átvitelére alkalmazott összetett videojelet a vevőoldalon, a képjelfeldolgozó berendezések- 20 ben úgy kell szétválasztani, hogy a leválasztó áramkör (szinkronleválasztó) a gyakorlatban előforduló legkisebb és legnagyobb összetett videojel-amplitúdó határok között az amplitúdótól és a videotartalomtól függetlenül, fázismoduláció (jitter) nélkül végezze a 25 leválasztást. A leválasztó kapcsolás ismert módon akkor működik megfelelően, ha a jelbecsatoló hálózat (pl. legegyszerűbb esetben egy csatoló kondenzátor) utáni kapcsolási rész a jelbecsatoló hálózat felé hasznos időben 30 (a leválasztandó jelkomponens jelenlétekor) olyan impedanciát mutat, amely a meghajtó jelfonás és a jelbecsatoló hálózat impedanciájával együtt olyan időállandót ad, amely kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint a hasznos idő időtartama, a hasznos idők közti jelszünetekben pedig olyan impedanciát mutat, amely a meghajtó jelforrás és a jelbecsatoló hálózat impedanciájával együtt a jelszünetek időtartamánál legalább kb. egy-két nagyságrenddel nagyobb időállandót ad. Az ismert megoldások a szinkronjel leválasztását kondenzátor után kapcsolt erősítővel végzik, tehát ezt a két követelményt az erősítőnek a bemenőjel hatására változó bemenő impedanciájával kívánják kielégíteni. Ismeretes olyan megoldás is, amely a kedvező impedanciaviszonyok elérésére a bemeneten vezérelt szintrögzítőt alkalmaz. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés kialakításához az a felismerés vezetett, hogy pozitív visszacsatolással alkalmasan felépített rendszer bemenetén a kimenőjel segítségével a kívánt mértékben megváltoztathatók az impedanciaviszonyok, és függetlenné tehetők a bemenőjel paramétereitől, valamint a korábban felvett értékeitől. A találmánynak az a lényege, hogy az erősítő fokozat kimenete közvetlenül vagy közvetve az erősítő fokozattal együtt pozitív visszacsatolású bistabil vagy monostabil rendszert képező, a bemenetére vezetett jellel kapcsolt áramgenerátoron át ugyanazon erősítő fokozat bemenetére van kötve. 170274 1
