170209. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus rezgéskeltő berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970, VI. 18. (SA-2104) Közzététel napja: 1972.1. 12. „Megjelent: 1978. V. 31. 170109 Nemzetközi osztályozás: B06B 1/10 B 28 B 1/08 /..•• 3 c a SÁFÁR György oki. gépészmérnök, MARTON Frigyes gépésztechnikus, Budapest Mechanikus rezgéskeltő berendezés 1 A találmány mechanikus rezgéskeltő berendezésre (vibrátorra) vonatkozik, pl. beton vagy más építőanyag tömörítése céljából, de alkalmazható a találmány adagolóknál, szállítóberendezéseknél, vagy bárminő más iparágban, ahol mechanikai úton rezgést kell előállítani. A rezgéskeltés hagyományos módszere a forgattyú vagy excenter alkalmazása, amelynek hátránya, hogy a hajtótengely minden fordulatára a mozgatott (rezgetett) rész csak két löketet végez, vagyis a hajtott rész a tengely egy-egy fordulata folyamán egy ide-oda járást végez. Ha tehát nagy frekvenciára van szükség, ha a szükséges rezgések száma percenként pl. 2000 és 3000 között van, akkor a hajtótengelynek is ilyen nagy fordulatszámmal kell járnia, ami több okból kifolyólag hátrányos lehet. így pl. vannak olyan alkalmazási területek, amelyeknél a rezgéskeltő szerkezet egy hajlékony-tengely végén van azért, hogy a kezelő személy a rezgéskeltőt könnyen vihesse a kívánt helyre. Az ilyen megoldásnál a hajlékony tengelynek is az említett rendkívül nagy fordulatszámmal kell forognia, ami az anyag erős igénybevételét és gyors fáradását okozza. A találmány lehetővé teszi a hajtótengely fordulatszámának az eddig ismertté vált megoldásokhoz viszonyítva harmadára való csökkentését, aminek a teljes hajtószerkezet egyszerűsítése, üzembiztossá tétele, olcsósága és tartóssága szempontjából igen nagy előnyei vannak. A találmánynál tehát a hajtótengely minden egyes fordulata folyamán a hajtott rész hat* löketet, vagyis három ide-oda járást végez. Ezt az eredményt azzal érjük el, hogy a hajtótengelyen a hagyományos excenter helyett olyan menesztő szervet helyezünk el, amely ívekkel határolt, a három-5 szöghöz hasonló alakú idom, előnyösen olyképp, hogy az idomot körívek határolják, melyek középpontja a szemben fekvő csúcsban vagy e csúcs közvetlen közelében van. A „csúcs" szó azonban nemcsak fizikai értelemben vett csúcsot jelent, mert 10 lehet a háromszöghöz hasonló idom csúcsait legömbölyíteni. Ezt a menesztő idomot négyszög veszi körül és ha ez a két test, tehát a háromszög és a négyszög egymáshoz viszonyítva forognak, akkor fordulaton-15 ként az említett módon három ide-oda járás keletkezik, amint azt a csatolt 'rajz kapcsán részletesen magyarázzuk. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti működésmód elvi vázlata síkban kiterítve, a 2. ábra pedig egy 20 lehetséges kiviteli változat vázlatos szemléltetése. Az 1. ábrán a háromszögszerű menesztő idomnak egy sík felületen való legördülését szemléltetjük. A legördülés folyamán ez a 3 idom bizonyos szempontból a körhöz hasonlóan viselkedik, vagyis ha pl. az 1 25 alaplapot mozdulatlannak gondoljuk és a 2 lapot az 1 lappal párhuzamosan elmozdítjuk, de úgy, hogy a köztük levő 3 idom állandóan érintse mindkét lapot és csúszásmentesen gördüljön, akkor a 2 lap az 1 lappal párhuzamosan mozoghat ugyanúgy, mintha 30 kör alakú idom lenne a két lap között. A különbség 170209 1
