170199. lajstromszámú szabadalom • Húzózár

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XI. 26. (01-135) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1969. XI. 28. (P 19 59 887.9) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. V. 31. 170199 Nemzetközi osztályozás: A 44 B 19/12 //' {• Feltaláló: HEIMBERGER Helmut, mérnök, Grenzach, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Opti-Patent-Forschungs- und Fabrikations AG., Glarus, Svájc Húzózár A találmány tárgya húzózár, amely tartószalagok­ból, csavarvonal alakú műanyag szál záró tagsorokból és láncöltéses rögzítővarratokból áll. Ilyen húzózárak különböző kiviteli alakokban ismertek. A zárótagso­rok rendszerint olyan láncöltéses rögzítővarratok se­gítségével vannak a tartószalagokhoz erősítve, ame­lyek egyes, a zárótagok között elhelyezett öltésekből állnak. Az öltések hurokrészei a zárótagszárakat, ti. a felső és szabadon álló, nem a tartószalagokon felfekvő zárótagszárakat, részben befedik. A zárótagszárak hurok alakú fordulási hézagot képeznek, de ez az ismert kiviteli alaknál a láncöltéses rögzítővarratok beállásához és rögzítéséhez nem járul hozzá. Hátrá­nyoktól sem mentes, mivel nem zárható ki, hogy túlzott igénybevételek esetén a láncöltéses rögzítő­varratok fonalai megrongálódjanak és a láncöltéses rögzítővarratok felbomoljanak. Bizonyos körülmé­nyek között a láncöltéses rögzítővarratok hurkai le is csúszhatnak a záró tagszárakról. Ismeretes ugyan e hiányosság elkerülésére a láncöltéses rögzítővarratok fonalainak a zárótagszárak e célra kialakított mélye­déseibe való behelyezése, ez az intézkedés azonban túlzott kopási igénybevételek esetén, különösen, ha ez a zárótagokat is érinti, nem nyújt tartós ered­ményt, és olyan nagyfinomságú húzózáraknál, ami­lyeneket ruhadaraboknál alkalmaznak, alig valósít­ható meg. A találmánnyal megoldandó feladat: a bevezetőben ismertetett típusú húzózárat tovább tökéletesíteni úgy, hogy a láncöltéses rögzítővarratok fonalai túlzott kopási igénybevételek folytán se rongálódjanak többé meg, vagy csúszhassanak le a zárótagszárakról. A találmány húzózár tartószalagokból, csavarvonal alakú műanyag szál zárótagsorokból és láncöltéses 5 rögzítővarratokból, a hurok alakú fordulási hézaggal kialakított egyes zárótagok között elhelyezett ölté­sekkel, amelyeknek hurokrészei a zárótagszárakat befedik. A találmány lényege, hogy a láncöltéses rögzítővarratok hurkai a zárótagszárak (6) egyik sorát 10 átfogóan, a fordulási hézagba vannak vezetve. Ez kü­lönböző módon valósítható meg. A találmány előny­ben részesített, gyártástechnikai egyszerűségével kitű­nő kiviteli alakja szerint az elrendezés úgy van fogana­tosíta, hogy a láncöltéses rögzítővarratok egyszálas 15 láncöltéses varratként vannak kivitelezve és ezek hurkai következésképpen a tartószalagokon felfekvő zárótag­szárakat részben befedik. Egyszálas láncöltéses varra­tok tudvalevően könnyen felbomlanak, ha a varrófonal megsérül. A találmány értelmében készített húzószá-20 raknál ilyen sérülés gyakorlatilag kizárt, minthogy a hurkokat maguk a zárótagok mintegy árnyékolják. Dyen egyszálas láncöltéses varrat varrófonala természe­tesen sérülést szenvedhetne vigyázatlanság folytán a tartószalag fonákján. Annak megakadályozására, hogy 25 ebben az esetben az egyszálas láncöltéses varrat felbo­molj ék és ezzel az illető zárótagsor és a tartószalag kö­zötti kötés megszűnjék, a találmány a zárótagszárak egymásra préselését, előnyösen egymásra hegesztését ajánlja. Ezáltal az egyszálas láncöltéses varrat hurkai az 30 egyes zárótagok szárai között rögzítve vannak. 170199 1

Next

/
Thumbnails
Contents