170190. lajstromszámú szabadalom • Keltetőgép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. V. 21. (ME-1734) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978.11.28. 170190 Nemzetközi osztályozás: A 01 K 41/00 A Feltalálók: SULKA József oki. gépészmérnök, Budapest (50%); FEKETE Benő technikus, Monor (12%); KOÖS Csaba oki. gépészmérnök, (12%); POLYÁNSZKY Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest (10%); KÁLMÁN András technikus, (10%); DANCS József műszerész, Monor (6%). Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Monor Keltetőgép 1 A találmány tárgya olyan kertetőgép, mely a keltető folyamat biológiai feltételeinek op malis biztosítására alkalmas, az üzemi megbízhatóság és a gazdaságossági feltételek egyidejű megjavítása mellett. A keltetőgép találmány szerinti kialakítása kiemelke- 5 dően kedvező feltételeket biztosít az automatizálás fokának növelésére, ami e feladatnál különösen jelentős, hiszen a természet összetett, bonyolult folyamatának leképezése csak megközelíthető és a megközelítés hatékonyságát a magasfokú automatizáltság 10 növeli. A keltetőgép alkalmazhatósága általános, nem valamely baromfifajtára korlátozott; előnyös hatásai azonban különösen a lúd- és kacsatojások keltetésénél érvényesülnek, minthogy e fajtáknál a betartandó 15 üzemi feltételekre fokozottan kényesek. Ezért az ismertetést e típusok feltételeiből kiindulva adjuk, a mondottak' természetesen megfelelően érvényesek a kevésbé kényes baromfitípusok esetében is. A technika állását kielégítő részletességgel ismer- 20 téti pl. a 160 8281. sz. magyar szabadalmi leírás, ezért az alábbiakban csak röviden utalunk a találmány megértéséhez szükséges részletekre. Az ismert automatizált keltetőgépeknek is előnyös tulajdonsága volt a nagyfokú termelékenység és az 25 ebből eredő kisebb munkaigény, továbbá a tojásra ható állapotjellemzők szabályozott, programszerű befolyásolása. Nehézséget jelentett, hogy a természetes keltetésnél kis méretű térben, ösztönös magatartás folytán kialakított mikroklímát, optimális egyenletes- 30 seggel kell incgíeremteni és fenntartani igen jelentősen megnö, "?ít tértartományban. Ehhez szükséges: 1. A kelttcóiirben folyamatos, kis sebességű (homogenizáló) légmozgás fenntartása. 2. A keltetőtér levegőjének időszakos cseréje. 3. A keltetőtér hőmérsékletének meghatározott ideig előírt értéken tartása, majd ugrásszerű csökkentése, s a folyamat megismétlése meghatározott cilusok szerint. 4. A levegő páratartalmának szabályozása. 5. A tojások nedvesítése. 6. A tojások ciklikus forgatása. A légmozgást és a levegőcserét az ismert megoldásoknál vagy a keltetőtérben elrendezett ventillátor révén biztosították, vagy folyamatosan fúvattak friss levegőt a külső légtérből a keltetőtérbe. A megoldások nagy részénél a hőközlő szerv és a nedvesítőszerkezet is a keltetőtérben nyert elrendezést; költségesebb megoldásnál a levegő állapotjellemzőit a keltetőgépen kívüli térben előzetesen hozták létre, s a kívánt belső feltételeknek megfelelő levegőt fúvatták be a keltetőtérbe. A hűtést vagy úgy oldották meg, hogy egyszerűen kinyitották a keltetőtér falában kiképzett ajtót, hogy gyors légcserét idézzenek elő, vagy — költségesebb megoldásoknál — hűtőgépet alkalmaztak a keltetőtérben. Az ismert megoldások egyrésze tehát igen költséges volt, más része pedig nem tette lehetővé az üzemi feltételek optimális biztötitását; a keltetőtérben elrendezett hőforrások és hőnyelők közvetlen környezeté-170190 1
