170172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott lúgállóságú üvegzománcbevonatok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. III. 12. (LA-861) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. III. 31. 170172 Nemzetközi osztályozás: C 03 C 7/00 C 23 D 5/00 Feltalálók: ÉRFALVI Ákos vegyésztechnikus, GALCSO István vegyészmérnök, LUKÁSZ Pál vegyészmérnök, THURÖCZY Attila vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: LAMPART Zománcipari Művek, Budapest Eljárás fokozott lúgállóságú üvegzománc bevonatok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás fokozott lúgállóságú, például acélból vagy öntöttvasból készült tárgyak bevonataként hasznosítható üvegzománc bevonatok előállítására. Ismeretes, hogy a vegyipari készülékek zománcozá- 5 sara napjainkig alkalmazott üvegzománcok lúgokkal szembeni ellenállóképessége meglehetősen alacsony. Áz üvegzománcok bázikus közegben az idő függvényében meredek lineáris súlyveszteségi görbét adnak. A lúgok hatására bekövetkező roncsolódás so- 10 rán az üvegzománccal bevont felület teljes terjedelmében teljes leoldódás következik be, minthogy az üvegzománcok szerkezeti vázát alkotó szilícium-dioxid lúgok hatására az alábbi reakcióegyenlet szerint (Petzold: Email. c. könyv 269. o. VEB Verlag 15 Technik, Berlin (1955)) teljesen feloldódik: Si02 = 2 NaOH • Na 2 Si0 3 + H2 O így a savas közégben kialakuló, passziváló hatású és 20 nagy ellenállóképességű kovasavréteg keletkezésére lúgos közegben nincs lehetőség. A technika állása szerint számos eljárás ismert zománcok lúgállóságának fokozására. így például a 25 2 379 005 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint egy alacsony lágyuláspontú (640 °C) ólom-boroszilikát, titán-dioxid és monacithomok (9,5% Th02 -t, 5% Pr 2 0 3 -t, 10% Nd2 0 3 -t és 15% La2 0 3 -t tartalmaz) összeolvas?- 30 tásával lúgos közegeknek ellenálló zománcot állítanak elő. Az eljárás döntő hátránya a kiindulási anyagok magas beszerzési árán túlmenően az, hogy ólomtartalmú kiindulási anyag, illetve zománc alkalmazása vegyipari készülékekben ismert okokból előnytelen. Előállítható továbbá lúgálló bevonat úgy is, hogy egy kiszárított, szokásos összetételű alapzománcra egy lúgálló anyagot visznek fel és az alapot ezután égetik be. (Petzold: Email c. könyv 369. o. (1955)). E módszer hátránya azonban, hogy alkalmazásával a vegyipari készülékeknél megkívánt folytonos és pórusmentes zománcbevonatok nem alakíthatók ki. Ismeretes továbbá az is, hogy az üvegzománcok lúgállósága cirkónium-dioxid, titán-dioxid, alumínium-oxid és cink-oxid adagolásával növelhető. Különösen a cirkónium-dioxid és a titán-dioxid hat kedvezően a zománc lúgállóságára, vagyis a fritt kémiai összetételével a zománc lúgállóságát is befolyásolni lehet, bár nem olyan mértékben, mint a savállóságot (Albert: Tűzzománcozás c. könyv 162., o. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1966)). Ismeretes, hogy az üvegzománcokban a cirkónium-oxidot 0% és 4% közötti mennyiségben alkalmazzák (Albert: Tűzzománcozás c. könyv 161. o.), mert ennél nagyobb mennyiségek alkalmazása esetében a bevonat beégetési hőmérséklete a jelenlegi ismeretek szerint nagymértékben megnő, miáltal az üvegzománc bevonat kialakítása vegyipari készülékeken a nagyfokú deformáció miatt nem valósítható meg. összefoglalóan megállapítható, hogy a technika 170172 1
