170170. lajstromszámú szabadalom • Vasúti váltómelegítő berendezés

170170 dési pontjáig. Az ismert megoldás másik hátránya, hogy mivel az égőfejben csupán korlátozott tér áll rendelkezésre, igen nehéz egynél több elektródapárt elhelyezni a fejben. A talál­mányunk szerinti megoldás esetében azonban nagyobb számú elektródapár is elhelyezhető a gyujtócsőben. Ahhoz azonba, hogy az e­lektródákat kényelmesen beburkolja a gyuj­tócsövet befogadé vízmentesen zárt tartály, csak két pár elektródát alkalmazunk. A korábbi, ismert megoldás harmadik hát­ránya, hogy az elektródák az égőfejben o­lyan tartományban vannak elhelyezve, amely az égőfejek működése közben magas hőmérsék­letre van hevitve. Emiatt arra van szükség, hogy az elektródák speciális, hőálló kivi­telűek legyenek. Az égőfejek működése köz­ben a hőmérséklet a gyujtócsőben viszonylag sokkal alacsonyabb, mint az égőfejben, ami lehetővé teszi a találmányunk esetében ha­gyományos gyujtóelektródák használatát. A valóságban egy célszerű kiviteli változatnak megfelelően egy pár gépkocsi-gyújtógyertyát használunk, és ezeket szabványos gépkocsi­-gyujtótekercs működtetheti. A találmány értelmében a gázalakú szénhid­rogén tüzelőanyag áramlását az égőfej-sorhoz elektromágnes-tekercs által működtetett gáz­szabályozó szelep szabályozza. Ez a szelep olymódon van előfeszítve, hogy megszakítja a tüzelőanyag bevezetését, kivéve, ha a mágnes­tekercsbe elektromos vezérlőkör van előirá­nyozva, amelyet hőjelzőszerkezet és/vagy az égőfej-sor közelében a sinhez erősített e­lektromos hőérzékelőfej formájában kialakí­tott kioldószerkezet működtet. Ez a vezérlő­áramkör működési állapotában elektromos ára­mot vezet egy elektromos energiaforrástól a gázszabályozó szelep mágnestekercséhez. Egy­idejűleg elektromos áramot kap a gyújtószer­kezet, amely magában foglalja a gyujtőteker­cset és a gyujtóelektródákat, amelyek az é­gőfej-sorral összeköttetésben levő gyújtó­csőhöz vannak erősitve. Megfelelő szerkezet szolgál az elektromos áramnak a mágnestekercshez vezetésének meg­szakítására vagy meggátlására abban az eset­ben, ha az égőfej-sor nem gyulladna be. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a megol­dás különösen előnyös, ha a berendezést szá­razelemekből kialakított energiaforrásról ü­zemeltetjük. A korábbi, ismert megoldású be­rendezésnél a tapasztalat azt mutatta, hogy egyes esetekben a gyújtószerkezet eredményte­lenül működtetése esetén is bekapcsolásra ke­rült a gázbevezetés. A meg nem gyújtott gáz elillanása veszteséget jelent, és bizonyos körülmények között veszélyes is lehet. A találmányt az alábbiakban kiviteli pél­dák kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismer­tetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a gyújtás és a gázalakú tüzelőa­nyag szabályozási körének kapcso­lási vázlata; ábra egy égőfej-sor ellátására szolgá­ló vezetékrendszert vázlatosan tünteti fel; 3. ábra a 2. ábrán feltüntetett égőfej­-sorhoz tartozó gyujtócsőben levő gyújtószerkezet elhelyezését mu­tatja; ábra a gázszabályozó szelep kereszt­metszete. 1. ábrán feltüntetett 1 táptartály a _ ízalaku szénhidrogén tüzelőanyag tárolására szolgál. Ez az 1 táptartály lehet egy vagy több nyomás alatt álló tartály, vagy pedig a városigáz- vagy földgáz-vezeték. A nyomás eb­ben a gáz tárolására szolgáló 1 táptartályban lényegében konstans, vagy meghatározott nyo­máshatárok között van tartva. A 2 cső az 1. ábrán az 1 táptartályhoz van kapcsolva. A mágnestekerccsel működtetett 3 gázszabályozó szelep a 2 csőből a 4 kivezető­csőbe irányuló áramlást szabályozza. A 4 ki­vezetőcsőnek 5 és 6 elágazásai vannak, ame­lyek a két égőfej-sorhoz vezetnek. A két é­gőfej-sor a vasúti vágány ellentétes oldala­a .2. a 4. Az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 in van elhelyezve, valamely váltó környeze­tében. A 2. ábrán az egyik égőfej-sort vázlatosan tüntettük fel, ahol a lo égőfejek a 23 sin mentén vannak elhelyezve. Amint a 2. ábrán látható, az 5 elágazás a 8 porlasztóhoz vezet, amely arra szolgál, hogy az 5 elágazáson keresztül szállitott gázalakú tüzelőanyaghoz megfelelő mennyiségű levegőt keverjen, úgyhogy éghető keverék ér­kezik a 9 fő-tápcsőbe, amelynek 9a ágvezeté­kei vannak az égőfej-sor mindegyik lo égőfe­jéhez. Mindegyik lo égőfej egyszerű fémdobozként van kiképezve, amely egyik, a 23 sinnel szomszédos oldalán nyitott. Két cső vezet egy-egy dobozhoz, nevezetesen a 9a ág-veze­ték a 9 fő-tápcsőtől, valamint a 11a csőág a 11 gyujtócsőtől. 16a, 16b, 16c és 16d csőá­gak biztositják az összeköttetést a 9 fő-táp­cső és a 11 gyujtócső között. Az általánosságban 14 hivatkozási számmal jelölt gyújtószerkezet a 11 gyujtócsőben' van elhelyezve, amely utóbbi mindegyik égőfej­-sorral összeköttetésben van. Amint a 3. áb­rán látható, ez a 14 gyújtószerkezet egy pár 4ol és 4o2 gyujtóelektródát tartalmaz, ame­lyeket a 4o3 gyujtőtekercs táplál nagyfe­szültségű elektromos árammal, amely gyújtó­tekercs a 11 gyujtócsövön kivül van elhe­lyezve, és olyan közel van az elektródákhoz, hogy a nagyfeszültség útja minél rövidebb legyen. A 4ol és 4o2 gyujtóelektródák a tápveze­tékeikkel és a 4o3 gyujrtótekerccsel együtt a 3. ábrán feltüntetett, a 11 gyujtócsövet is befogadó, vízmentesen zárt 14a házban vannak elhelyezve. Amikor gázt vezetünk a 9 fő-tápcsőhöz és a 16a, 16c, 16b, 16d csőágakon keresztül a 11 gyujtócsőhöz, a 4o3 gyujtótekercs és a 4ol és 4o2 gyujtóelektródák működése révén a 11 gyujtócsőben megtörténik a gyújtás. Mihelyt a tüzelőanyag a 11 gyujtócsőben be van gyújtva, a láng végigterjed a 11 gyujtócső teljes hosszában, majd a 11a cső­ágakon át a lo égőfejekbe, amelyek - mi­helyt a 9a ágvezetékeken keresztül a 9 fő­-tápcsőbŐl gázt vezetünk az égőfejekhez -begyulladnak. Amint az alábbiakban még részletesebben ismertetjük, amikor a mágnestekerccsel mű­ködtetett 3 gázszabályozó szelepen át a gázbevezetés biztosítva van, a 14 gyújtó­szerkezet tiz és tizenöt másodperc közötti szabályos időközökben működtetve van, ki­véve, ha valamilyen hiba következik be a szabályozó áramkör elektromos elemeiben, amint erre a későbbiekben még visszatérünk. Visszatérve az 1. ábrára, a 3 gázszabá­lyozó szelep olymódon van előfeszítve, hogy megszakítja, ill. lezárja a 2 csőből a 4 kivezetőcső felé irányuló áramlást. Az e­lőfeszitő erő létrehozható nehézségi erő révén, vagy a 2 csőben uralkodó gáznyomás révén. Elternativ megoldásként egy rugó kény­szeríti a 3 gázszabályozó .szelepet a zárá­si, vagy megszakitási helyzetbe. A 3 gázszabályozó szelep akkor nyit, ha a 3o elektromos vezetéken át elektromos á­ramot kap a 3 gázszabályozó szelepet vezér­lő mágnestekercs. A 3o elektromos vezeték­ben folyó áramot egy 35 kétfokozatú szelep­nyitó áramkör biztosítja. Ez a 35 kétfoko­zatú szelepnyitó áramkör megfelelő módon á­ramot szolgáltat a 3 gázszabályozó szelep mágnestekercséhez, és ilymódon lehetővé te­szi a 3 gázszabályozó szelep nyitását az e­lőbbiekben emiitett, a szelepet megszakitá­si vagy zárási helyzetben tartó előfeszitő erők ellenében. Ezután egy reteszelő áram­kör lép működésbe, amely a 3o elektromos vezetéken át a tekercsbe jutó áramot olyan értékre csökkenti, amely elegendő a 3 gáz­szabályozó szelep nyitott helyzetben tar­tásához az előfeszitő erők hatása ellenében. Egy célszerű kiviteli változatnak megfe­lelően a 3 gázszabályozó szelepnek lehet 2

Next

/
Thumbnails
Contents