170155. lajstromszámú szabadalom • Karbamid- és fenoxiecetsav-származékokat tartalmazó herbicid porkészítmény

3 szer kíséretében. Vivőanyagként ásványi anyagok, igy aluminiumszilikátok, timföldek, kaolin, kréta, kovasavas kréta, talkum, szilikagél vagy hidratált kovasav vagy ilyen ásványi anyagok specifikus adalékanyaggal alkotott keveréke, például nátriumsztearát-tartalmu kréta felel meg. A folyékony készítmények vivőanyagként az összes szokásos és alkalmas szerves oldószer, például toluol, xilol, dlacetonalkohol, izoforon, benzinek, paraffinolajok, dloxán, dimetilformamid, dimetilszulfoxid, etilacetát, butilacetát, tetrahidrofurán, klórbenzol alkalmazható. Ragasztószerként az enyvszerü cellulóztermékek vagy a polivinilalkohol alkalmazása vált be. Nedvesitőszerkérit megfelelnek az összes alkalmas emulgeátorok, igy az oxetilezett alkilfenolok, -aril- vagy alkilarilszulfonsavak sói, etoxilezett benzolszulfonsavak sói, vagy a szappanok. Diszpergálószerként bevált cellszurok /szulfitszennylug sói/, a naftaünszulfonsav sói, valamint adott esetben hidratált kovasav vagy szilikagél alkalmazása is. őrlési segédanyagként szervetlen vagy szerves sók, igy nátriumszulfát, ammóniumszulfát, nátriumkarbonát, nátriumhidrogénkarbonát, nátriumtioszulfát, nátriumsztearát, nátriumacetát alkalmazása vált be. A gyomirtószerekben a hatóanyagok részaránya általában 2 és 75 # között ingadozik. A hatóanyagok azonban a gyomirtószer készítményekben más ismert hatóanyagokkal is kombinálva lehetnek. A hatástani kísérletekhez például az alábbi példákban előirt összetételű készítmények alkalmazhatók: 1. példa Nedvesíthető porkészitményt állitunk elő az alábbi komponensek elkeverése utján: 27 rész 1. jelű készítmény; 58 rész 75 <-os tisztaságú Meeoprop-nátriumsó /megfelel 42,5 rész Mecoprop-nátriumsónak = 38,1 rész 2. jelű készítménnyel/; 6 rész kovasav; 4,5 rész dinaftilmetán-diszulfonsavas-nátrium; 3,5 rész dialkilnaftalln-szulfonsavas-nátrium; 1,0 rész alkilbenzolszulfonsavas-nátrium. Hasonló összetételű keverék állitható elő az 1. és 3. jelű készítményekből is. 2. példa Galium gyomnövényt cserepekbe elültetünk, és a cserepeket üvegházba helyezzük. A növények kikelése után a leveleket az 1. jelű készitmény és a 2. jelű készitmény különböző nagyságú adagjaival külön-külön és egymással kombinálva bepermetezzük. A kisérletek eredményei a károsodás! fok *-ában kifejezve 2 héttel a kezelés után az alábbi módon alakulnak: l.jelü készitmény 1,25 kg/ha lo 9S-os károsodás 2.jelű készitmény 2,5 kg/ha 8o $-os károsodás 70155 4 Találmány szerinti keverék: l.jelü készitmény o,62 kg/ha 45 $ számitott károsodás 2.jelű készitmény 1,25 kg/ha 65 $ talált károsodás 5 A hatóanyag-kombináció károsodási fokának meghatározására alkalmazott módszert a "Methods of Testing Chemicals on Insects" I. kötet 319-32o oldalain /kiadó Shepard, H.H., Minneapolis, 1958/ található és ezt a csatolt ábrán grafikusan ábrázoljuk. 10 Az ábrán a két függőleges vonal az egyes hatóanyagok károsodási fokát ábrázolja. Ebben az esetben az 1. jelű készitmény 1,25 kg/ha adag esetében lo 'Ji-os károsodást /baloldali függőleges vonal/ és a 2. jelű vegyület 2,5 •]5 kg/ha adag esetén 8o $-os károsodást /jobboldali függőleges vonal/ fejez ki. A két pontot egyenes vonallal kötjük össze. Ha a két vegyületet ugy kombináljuk, hogy az adag felét az egyik vegyületből, a másik felét pedig a másik vegyületből állitjuk össze, ak. kor a keverék károsodási foka elméletilég a 20 középen a két egyedi komponens károsodási foka között helyezkedik el, vagyis az előre kiszámitható érték 45 $. Ha azonban a keverék alkalmazása esetén a talált eredmény a számitott értékeket lényegesen meghaladja, akkor szinergetikus hatással lehet számolni. 25 A szinergetikus hatást csak akkor lehet biztosan meghatározni, ha a talált érték a számitott értéket legalább lo ?S-kal meghaladja. Ennek megfelelően a fenti eredmény alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti keverék szinergetikus hatást fejt ki. 30 3. példa őszi búzában végzett szabadföldi kísérletekben az 1. és 2. jelű készítmények keveré-35 két alkalmazzuk külön-külön és együttesen. Az egyes kezeléseket kora tavasszal közvetlenül a vegetáció fejlődésének megindulásakor végezzük, flsszehasonlitőszerként a búzában megengedhető készítményt, vagyis a Metabenzthiazuront /=N,N'-dimetil-N'-2-4Q -benztiazolilkarbamid/ alkalmazzuk. A kapott eredmény az 1. táblázatból vehető ki. Az alkalmazott keverékek hatóanyagaránya a következő: /l. és 2. jelű készitmény/: 45 A = 1 + o,87 B = 1 + 1,6 A számok azt mutatják, hogy az 1. jelű készitmény önmagában igen jó hatást fejt ki 50 füszerü gyomokra és néhány kétszikű gyomfajtára, mig a többi gyomnövényt nem irtja ki. A 2. jelű készitmény kizárólag gyomok ellen hatásos, azonban ezek teljes kiirtására nem alkalmas. A tapasztalatok szerint csak A és B keveréke képes az előforduló számos gyomot és füszerü gyomot csaknem teljes mértékben 55 kiirtani anélkül, hogy a kultúrnövények károsodnának. Az összehasonlitószerként alkalmazott Metabenzthiazuron a szokásos adagban ugyan az előforduló gyomok lényeges részét kiirtja, 60 azonban jelentős hatáshiány mutatkozik /például Alopecurus és Qalium esetében/, ezenkivül a gyomnövény az árpát is károsítja. 2