170150. lajstromszámú szabadalom • Konzervdoboz

3 170150 4 találkozik, a doboz előállítására használt lemezdarabokón a koré összenyomása után lezá­ró bélyegek keletkeznek. A koro összenyomá­sát, részben azért hajtják végre, hogy a le­mezdarab mindkét oldalélét egymáshoz viszo­nyítva rögzítsék, másrészt pedig hogy bizto­sítsák az oldalélek megbízható, kölcsönös rögzítését, például azzal, hogy a forrasztó­anyag a kapilláris erő következtében behatol a koréba. A szokásos konzervdobozoknál ezek a lezáró bélyegek a doboztesten belül talál­hatók, ahol különösen nagy a veszély, hogy ezáltal a doboz tartalma érintkezik a külső dobozanyaggal. A hosszanti korc más megszakításai is, pél­dául azok, amelyeket a doboztesten körbefutó feltépőszalag okoz, az ismert konzervdobozok­nál a doboz belsejében vannak lehelyezve. Ennek következtében nagy annak a veszélye, hogy nemkívánatos érintkezés jön létre a do­boz tartalma és a külső dobozanyag között. Célunk a találmánnyal a bevezetésben em­iitett tipusu olyan doboz előállítása, a­melynél kizárt a doboz tartalma és a külső dobozanyag közötti nemkívánatos érintkezés, vagy legalábbis lényegesen csökken az ismert konzervdobozokhoz viszo'nyitva, anélkül, hogy a doboz előállítása bonyolultabb vagy drá­gább lenne. A feladatot a találmány szerint ugy old­juk meg, hogy ugy a hosszanti koro fő része, mint a doboz falának más megszakításai, me­lyek összeköttetésben vannak a hosszanti koreoal, igy a korc végeinél elhelyezett le­záró bélyegek, valamint a doboz oldalán el­helyezett esetleges feltépőszalag lezáró bé­lyegei a doboztest külső oldalán vannak el­helyezve. Ezzel elérhető a doboz belső része felé eső erősen deformált és hajlított tar­tományok korlátozása, és különösen a korc nem nyúlik be ugyanolyan mértékben, mint az ismert konzervdobozoknál. Ezáltal a lakkozás során a lakk kevésbé hajlamos arra, hogy le­folyjon a korcolt tartományról, hanem in­kább beáramlik a korc hossza mentén elhelyez­kedő vályúba, amely az ismert dobozoknál ki­felé helyezkedik el. Ezenkivül elérhető, hogy a doboz tartalmának elszíneződése vagy más káros hatás veszélye a lezáró bélyegek tartományában és a dobozfal más megszakítá­sainál teljesen kiküszöbölhetők, vagy nagy­mértékben korlátozhatók legyenek. Különösen, a korc végeinél elhelyezett lezáró bélyegek helyezhetők el közelebb a doboz végeihez, mi­vel a hosszanti korc által előidézett doboz­fal vastagodás a dobozon kivül esik, és e­zért a doboz végeinél közelebb kerülhet a fedélhez és az alapfelülethez, mint abban az esetben, ha a falvastagodás befelé esik, és ezért a fedél alatt vagy az alapfelület fö­lött be kell fejeződnie. A találmányt a továbbiakban kiviteli pél­da és rajzok alapján ismertetjük részlete­sebben, a rajzokon 1. ábra egy Ismert doboztest egy részének ke­resztmetszete a doboz tengelyére merőlege­sen, a 2. ábra a találmány szerinti doboz egy részé­nek keresztmetszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti metszet kinagyí­tott részlete, a 4. ábra a 2. ábra szerinti metszet egy kina­gyított részlete, az 5. ábra egy ismert konzervdoboz egy részének hosszmetszete a doboztest kerülete mentén elhelyezett feltépőszalaggal, és a 6. ábra a találmány szerinti doboz 5. ábrá­nak megfelelő metszete. Az 1. ábra egy ismert konzervdoboz vagy tartály egy részének metszetét mutatja, a­mely metszet merőleges a tartály tengelyére. Az ábrán látható, hogy a lo hosszanti korc által okozott tartályfal vastagodás teljesen a tartály belsejében helyezkedik el. A találmány szerinti doboznak a 2. ábrán feltüntetett megfelelő metszetéből látható, hogy a tartályfalnak a lo hosszanti korc ál­tal okozott megvastagodásának legnagyobb ré­sze a tartályon kivül esik. A3, ábra egy ismert tartálytest egy ré­szének metszetét nagyitva mutatja, amely metszet merőleges a lo hosszanti koréra. Az ábrán a doboz belseje van alul. A doboz bel­seje három többé-kevésbé erősen hajlított 11, 12 és 13 falrésszel határos, ahöi fenn­j- áll az a veszély, hogy az esetleges védőré­tegek vagy bevonatok a tartály belső oldalán hibásak lehetnek. Mivel a lo hosszanti korc ebben az esetben a tartálytest belső oldalán kiáll a tartálytest belső oldalának lakkozá­sánál a lakk hajlamos arra, hogy a kritikus 11, 12 és 13 falrészekről lefolyjon. 10 A4, ábrán a találmány szerinti tartály­testnek a lo hosszanti korcon át a 3.' ábrá­nak megfelelően vett metszete látható. Ebben az esetben a tartály falának a lo hosszanti korc által okozott megvastagodásának legna­gyobb része a tartálytest külső oldalán he­lyezkedik el, azaz az ábrán fölfelé. A tar-15 tálytest belső oldalán vannak a deformált 14, 15 és 16 falrészek, amelyek megfelelnek a 3. ábrán feltüntetett 11, 12 és 13 falré­szeknek. A 15 és 16 falrészek közelitően sincsenek olyan erősen deformálva, mint a 3. ábrán látható 12 és 13 falrészek. Ezért a 15 on és 16 falrészeknél lényegesen kisebb annak a veszélye, hogy a tartálytest esetleges belső bevonata hibás. A 4« ábrán a 14 fal­rész ugyan éppen olyan erősen deformált, il­letve hajlitott, mint a 11 falrész a 3. áb­rán, de mivel a 14 falrész közvetlenül a 17 vályúval határos, amely a tartály belső olda-25 Iának lakkozásakor lakkal telik meg, a bevo­nat esetleges hibái könnyen kiküszöbölhetők a tartály felületének lakkozásával a korc kiképzése után. Lehetséges az is, hogy a tartálytestben a hosszanti korcot ugy képezzük ki, hogy a op> falnák a korc által előidézett megvastagodá­sa teljesen a tartálytesten kívülre esik. A korcolt tartomány a 3. ábrán feltüntetett a­laku, ha feltételezzük, hogy a tartály belse­je a rajzon felfelé van. Amint látható, itt egy igen nagy vályú képződik, és eltekintve a közvetlenül a vályú mellett elhelyezkedő 35 U alakú hajlitástól, a tartálytest belső ol­dalán nincs semmiféle deformálás vagy hajlí­tás. Ezen a módon igen nagy biztonsággal meg­valósítható a korcolt tartomány kifogástalan lefedése a tartálytestnek a korc kialakítása utáni lakkozásával. Az 5. ábra egy ismert tartály azon részé-40 nek tengelyirányú metszetét mutatja, ahol a tartálytest a 22 korc segítségével van össze­kötve a fedéllel. A tartálytest lo hosszanti korcában, amint a 3. ábrán látható, összesen négy anyagréteg van. Ha mindezek az anyagré­regek folytatódnának a fedél kettős korcában, •c akkor gyakorlatilag nem volna lehetséges a ^ö konzervdoboz megfelelő lezárása. Ezért szük­séges, hogy a lo hosszanti korc a tartály­test fedelét rögzitő 22 korc előtt végetér­jen, ugy, hogy a tartálytestnek a 22 koré­ban is folytatódó anyagrétegeinek száma ket­tőre csökkenjen. A lö hosszanti korcban le-50 vő négy anyagréteg közül kettőt a 18 és 19 lezáró bélyegek segítségével be kell fejez­ni és rögzíteni. Mindkét lezáró bélyegnek az 5. ábra szerinti példánál a 21 fedél alatt kell elhelyezkednie, mivel különben megaka­dályoznák a fedél kifogástalan elhelyezését a tartálytesten. 55 Az 5. ábrán látható tartály a tartálytes­ten körülfutó 23 feltépőszalaggal van ellát­va, amelyből csupán a felső részt tüntettük fel. Ez a feltépőszalag általában csak há­rom anyagrétegből_ áll a lo hosszanti korc kör­nyezetében, és ezért szükséges, hogy a fel-60 tépőszalag szélein a lo hosszanti korcban levő egyik anyagréteg végetérjen, és a 2o lezáró bélyeg segítségével rögzítve legyen. Amint az 5. ábrán látható, a 18, 19 és 2o lezáró bélyegeknél a tartálytest belső anyag­rétegének deformált vagy hajlitott tartomá­nyai keletkeznek. Ezekben a tartományokban 65 viszonylag nagy annak a veszélye, hogy a belső bevonat hibás, és ennek következtében a tartály tartalma elszíneződik. 2

Next

/
Thumbnails
Contents