170140. lajstromszámú szabadalom • Többcélú folyadékkezelő berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 18. (FO-706) Közzététel napja: 1976. XI. 27. Megjelent: 1978. II.8. 170140 Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/10 Feltaláló: Hembach Kamill, oki. mérnök, 66%, Buttinger Antal, oki. gépészmérnök, 34%, Budapest Tulajdonos: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Többcélú folyadékkezelő berendezés 1 A találmány többcélú folyadékkezelő berendezés, főleg folyadékok kémiai összetételét és előnyösen ezzel együtt végrehajtott, a folyadék fizikai állapotát, pl. elnyelt gázok mennyiségét módositó kezelésére, különösen vezetékrendszerekben szállított folyakok manipulációja, pl. lágyitása, vastalani^ása, mangántalanitása, fertőtlenítése, stb. 5 közbeni gázmentesitésére, ahol a gázmentesites kezelőházban történik', és a kezelendő folyadékot szállító vezeték a kezelőházon át van vezetve, a kezelőház alsó folyadékgyűjtő teret és fölötte elhelyezkedő gázteret tartalmaz, a gáztér és a folyadékgyűjtő tér kö- ^Q zé tisztitótér van beiktatva, a szállitóvezeték bevezető szakaszát képező töltővezeték a kezelőház gázterébe torkollik, mig a szállitóvezeték kivezető szakaszát képező üritő vezeték a folyadékgyűjtő térhez csatlakozik, a gáztérbe az érkező elegy útjába helyezett egy vagy több fizikai akadály ban beépitve, 15 a gáztér előnyösen légritkitó szervvel ellátott vagy azzal közlekedő kapcsolatban levő depressziós térrel van összeköttetésben, a depressziós térhez a márkiválasztott gázt eltávolító szervek csatlakoznak,az üritovezetékhez pedig adott esetben a már kiválasztott 20 folyadék eltávozását elősegítő szerv kapcsolódik. Gyakori feladat, főleg közműrendszerek esetében, hogy a vezetékrendszerben szállított folyadék elnyelt állapotban gázhalmazállapotu komponenseket tartalmaz. A legtöbbször széndioxidot vagy oxigént, számos esetben azonban 25 más gázt is. Ezeket a folyadékból pl. vizellátási vagy csatornarendszerek vezetékeiből el kell távolítani. Ez azért fontos, mert jelenlétük következtében a vezetékrendszer és a fogyasztóberendezések vagy adott esetben a hálózathoz kapcsolódó egyéb műtárgyak /pl. OQ viztornyok, deritőberendezések, stb./ állagát veszélyeztető robbanások keletkezhetnek. A vizellátó hálózatok esetében ezenkívül a gázokat vagy egyéb nemkívánatos anyagokat a hálózatba juttatott vizből azért is el kell távolítani, mert azok az ivóviz minőségét rontják. Az ivóviz minőségét rontó tényezők között sok esetben előfordulnak pl. - a megengedettnél nagyobb mennyiségben - vizben oldott ásványi anyagok, amelyeknek fizikai, fizikokémial vagy esetleg kémiai módszerekkel való eltávolításáról ugyancsak gondoskodni kell. A gázhalmazállapotu komponensek kiválasztására számos módszer ismeretes. Ezek egyike pl. azon alapul, hogy a folyadékot finom permetre bontják, és a permetezett folyadék elé nagymennyiségű levegőt fúvatnak. Ezzel a módszerrel eredményesen lehet széndioxidot kiválasztani. A leginkább robbanásveszélyes metángáz kiválasztására azonban ez az eljárás nem alkalmas, mivel a metángáz buborékjai a viz finoman szétporlasztott részecskéi közül nem tudnak kiszabadulni. A folyadékcseppek méretének csökkenésével ugyanis növekszik a felületi feszültség, és ez megakadályozza, hogy a gázrészecskék a folyadékból kiszabaduljanak. Egy másik ismert kiválasztási módszer azon alapul, hogy a vizes vagy más folyadékot valamilyen osztófej segítségével finoman szétporlasztják, majd perforált tálcára ejtik. Ez utóbbiról a folyadék a tálca lyukméreteinek megfelelő vastagságú sugarak formájában tovább hullik, miközben légáramlattal fúvatják. Ez az eljárás nem gazdaságos, mivel a perforált tálcákból sok szintet kell egymás alatt elhelyezni, tehát igen magas tisztitótornyot kell épiteni, az üzemeltetéshez pedig igen nagy mennyiségű levegő szükséges. A fizikai jellegű szétválasztások csoportjába tartozik a termikus gáztalanitás is. 170140