170112. lajstromszámú szabadalom • Ionizált gőzterű desztillációval kombinált vegyi vízkezelési eljárás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. iV

. 26. (BU-683) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1978.1.17. 170112 Nemzetközi osztályozás: C 02 C 1/06 Feltaláló: dr. Pattantyús H. Endre, oki. gépészmérnök, 27%, dr. Lipovetz Iván, oki. kohómérnök, 20%, dr. Sárosi Lajos, oki. mérnök, 20%, dr. Halmos Károly, oki. gépészmérnök, 15%, dr. Kiss László, oki. vegyészmérnök, 6%, dr. Szebényi Imre, oki. vegyészmérnök, 6%, dr. Zöld Ernő, oki. vegyészmérnök, 6%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Ionizált gőzterű desztillácíóval kombinált vegyi vízkezelési eljárás 1 A találmány nagy sótartalmú, különösen kemény, szulfátos vizek és tengervíz sótalanitására szolgálé termikus, illetve kombinált termikus és vegyi vízkezelési eljárás, amelynek során a vizkőképződést megakadályozd előkezelés, gáztalanitás és regenerativ előmelegítés után egyrészt viz gőzölög el, majd ionizációs sugárzás hatása alatt, kontakt hűtővízzel keveredve kondenzálódik és keverő tartályba kerül, másrészt a megnövekedett koncentrációjú bepárlási maradék kémiai és/vagy elektrokémiai eljárás révén megtisztul a nem kívánatos sóktól és egyéb szennyező anyagoktól, ezt követően ugyancsak a keverő tartályba jut, amelyből a viz egyik része hűtés után szivattyú segítségével, fúvókákon keresztül az evaporáció során keletkezett gőzt befogadó, ionizált térbe, másik része, rendeltetésének megfelelően a fogyasztói rendszerbe jut, miközben az ionizált gőztérben keletkező csapadék ugyanezen tartáiyt táplálja és keveredik a kémiai utón tisztitott vízzel. Általában a termikus eljárással működő tengervizsótalanitó berendezések a sótalanitott vizet több fokozatban történő desztillácíóval nyerik, az egyes fokozatokban felületi vagy keverő kondenzációt alkalmaznak és az ilymódon keletkezett csapadékot közös tartályba gyűjtik össze, mig a nyersvizmennyiség körülbelül felének megfelelő bepárlási maradékot a nyersviz regenerativ előmelegítése után visszaengedik a tengerbe. Ezeknél a berendezéseknél a bepárlási maradék a nyersviz előmelegítése révén csupán termikus szempontból kerül hasznosításra, mennyiségileg azonban elvész. Ez a körülmény a szivattyukapacitás szempontjából lényeges többletét jelenthet. A desztilláció rendszerint kis nyomáson történik, tehát a gőz fajlérfogata nagy, amellett az evaporáció és a kondenzáció közös gőztér különböző zónáiban megy végbe. Ilyen 170112 10 15 20 25 30 körülmények között igen nagy térfogatú berendezések kialakítása szükséges, ami jelentős beruházási költséggel jár. A találmány azon két alapvető felismerésre épül, hogy -- egyrészt az ionizációs sugárzás túltelített gőzön áthaladva kondenzációs magokat hoz létre, továbbá, ha a kondenzációs magok, illetve apró cseppek kiválása, vagy kívülről való bejuttatása megtörtént, az ionizációs sugárzás elősegiti a cseppek egyenletes elosztását, egynemű elektromos töltésük létrehozása, illetve fenntartása révén, ennek eredményeként megnő a kondenzáció intenzitása és csökken helyigénye; - másrészt a termikus vízkezelésből távozó bepárlási maradék hőenergiája kémiai vízkezelési eljárások hőszükségletének kielégítésére használható fel, igy a fizikai és kémiai eljárások összehangolása gazdaságos, uj, kombinált technológia kialakitására ad lehetőséget. A találmány célja a nagyterjedelmű berendezések méreteinek csökkentésével egyidejűleg a bepárlási maradék termikus és materiális hasznosítása, fizikai és kémiai eljárások olyan kombinációja utján, amely egyrészt a kondenzációs folyamat intenzifikálása, másrészt a bepárlási maradéknak a nem kívánatos sóktól való megtisztítása és jelentős hányadának hasznosítása által valósul meg. Ismeretes, hogy az ionizáló sugárforrások közvetlenül pozitív, vagy negativ töltésű elemi részecskéket bocsátanak ki magukból, Illetve közvetve válthatnak ki ilyen hatást, ennek következtében a hatótávolságukon belül levő folyadékrészecskék egynemű töltést kapnak és taszító erő lép fel köztük. Abban az esetben, ha az áramló folyadékot a porlasztó fuvókából való kilépéskor radioaktiv sugárforrás kellő intenzitású ionizáló hatásának