170109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz koleszterinoxidáz aktiválására, kimutatására és meghatározására

170109 lioxi-etilén-származékai és hasonlók. Mer­kaptánokkal módosított polioxi-etilén-szár­mazékok is alkalmasnak bizonyultak. Az em­iitett, különösen előnyben részesitett osz­tályba tartozó felületaktív vegyületeket ál­talában o,oo5-o,l súly* mennyiségben telje­sen elegendő az enzimhez hozzáadni. E vegyületcsoportnak egész sora van több­nyire kereskedelmi forgalomban, amelyek egy­mástól az oxi-etilén-csoportok számában kü­lönböznek. Leghasznosabbak azok a vizoldha­tó vegyületek, amelyek közepes mennyiségű oxi-etilén-csoportot tartalmaznak /körülbe­lül 5-2o/. A kevesebb oxi-etilén-csoportot tartalmazó fajták többnyire csak diszpergál­hatók és emiatt kevésbbé használhatók. A több oxi-etilén-csoporto-t /25-nél több/ tar­talmazó tipusok vizoldhatók ugyan, de annyi­ra hidrofilek, hogy hatékonyságuk_csökken. Hasonló eredmények érhetők el a fenti meg­határozásnak megfelelő fiziológiás felület­aktív anyagokkal is, például dezoxikolátok­kal. Ezek mellett egyéb olyan mind lipofil mind hidrofil tulajdonságú felületaktív anyagok is alkalmasnak bizonyultak, melyek legalább egy hidroxilcsoportot tartalmaznak, mint például etanol, butil-diglikol és hexilén-gllkol. Az ilyen kisszénatomszámu mono- vagy dialkoholo­kat azonban viszonylag nagy, lo-2o térfogat*­ban kell alkalmazni a kivánt aktiválás eléré­séhez, és alkalmasságukat mindig kísérletesen kell megállapítani. Nincs aktiváló hatása pél­dául a metanolnak, etilénglikolnak, polieti­lénglikolnak, ciklohexanolnak, glicerinnek, lecitinnek, szaponinnak. Alkalmasak az olyan felületaktív szerek is, amelyek mind lipofil, mind hidrofil tulajdonságokkal rendelkeznek ugyan, de nem tartalmaznak hidroxilcsoportot. Az anionos nedvesitőszerek közül különö­sen az epesavas sók, mint kolsav, taurokol­sav és dezoxikolsav használhatók, továbbá zsirsavas sót és zsirsav-szarkozídok. Külö­nösen jelentősek a kénsavszármazékok, me­lyeknek - mint ismeretes - még az a tulajdon­ságuk is megvan, hogy egyes indikátorok /o­töluidin, heterociklusos azinok/ szines oxi­dációs termékeit stabilizálják. Ilyenek pél­dául a következő osztályok: szulfo-borostyán­kősavészterek, alkil-aril-szulfonátok, alkil­szulfátok, alkil-polioxi-etilén-szulfátok. A kationos nedvesitőszerek közül például az alkil-piridinium- vagy -trimetil-ammóni­umsők használhatók, de alkalmasak olyan bo­nyolult felépitési vegyületek is, mint pél­dául a benzetónium-klorid /femerol-klorid, p-/l,l,3,3-tetrametil-butil/-beta-fenoxi­-etoxi-etil-dimetil-benzil-ammónium-klorid/. Az amfoter nedvesitőszerek közül például az imidazólium-betalnok használhatók. Különleges példa a nátrium-di-/2-etil-hexil/­-szulfo-szukcinát, nátrium-dodecil-szulfát, nátrium-oleát, benzalkónium-klorid és cetil­-piridinium-klorid. Előnyösen az ilyen ionos vagy amfoter de­tergenseket a fent emiitett nem-ionos deter­gensekkel kombinálva használjuk. Az alkalma­zandó mennyiségek megfelelnek a nem-ionos de­tergensek mennyiségének. A nem-ionos, legalább egy hidroxilcsoportot tartalmazó felületaktív detergenseket azért ré­szesítjük előnyben, mert mintegy 5-lo-szer erő­sebb aktiválást és ezzel együtt megfelelően na­gyobb reakciósebességet, illetve rövidebb reak­cióidőt biztosítanak, mint az egyéb használha­tó felületaktív anyagok, azonfelül kis mennyi­ségekben is hatásosak. Alkilcsoportok alatt itt legfeljebb 2o, kü­lönösen a 12-18 ezénatomszámuakat értjük. A koleszterinoxidáz detergensnyomok hatásá­ra bekövetkező inaktiválódása különösen akkor lép előtérbe, ha az enzim ammónlum-szulfát-ol­datban van feloldva. Az alábbi táblázatban különböző detergensmennyiségeknek Ili ammónium­-szulfát-oldatban levő enzim tárolási stabili­tására gyakorolt hatását tüntetjük fel /33 C-on/. A kísérleteket oktil-fenol-etilén-oxid­adduktumon végeztük el. . Koleszterinoxidáz aktivitása ^-ban, frissen elöallitott enzim aktivitasára vonatko ztatva Napok száma Detergens nélkül o,o2^ o,o5% o,l# 0,6$ lo 89* 60$ lo* 7* 5* 22 85* 48* 1* 1* 1* A találmány szerint az enzimhez hozzáadott 1f, felületaktív vegyület hatásos mennyisége függ az illető vegyület molekulasúlyától és hidro­fób és hidrofil tulajdonságainak mértékétől. Túlságosan kis mennyiségnek nincs aktiváló ha­tása, tul nagy mennyiség pedig a felületaktív anyagok általánosan ismert enzimdenaturáló ha­tásához vezet. A megfelelő koncentrációtarto-15 mányt, valamint az optimális koncentrációkat minden alkalmas felületaktív szer esetében kí­sérletesen kell megállapítani. Hidroxi-polie­toxi-dódekárira például az alkalmas tartomány o,15-o,6 s*, oktil-fenol-etilén-oxid-adduktu­mokra o,o3-o,l s*, szorbitán-hidridek polioxi­op. -etilén-származékaira o,15-o,6 s*, nátrium­-dezoxikolátra o,o3-o,o5 s*, merkaptánnal mó­dositott alkil-fenoletilén-oxid-adduktumra /például Sterox SE/ o,oo5-o,o2 s*. A nem-ionogén felületaktív polioxi-eti­lén-vegyületek közül különösen azok használ­hatók, amelyekben a hidrofób rész és a poli-25 oxi-etilén-lánc aránya egyensúlyban van és vizben oldódnak. A hidrofób rész és a polioxi-etilén-lánc azaz a hidrofil rész arányának mértéke az úgy­nevezett HLB-érték /lásd W.C.Griff in, J.Soc. Cosmetic.Chem. 1, 311 /195o/ és 5, 249 /1954/. on Különösen hasznosak a lo-17 HlTB értékű fe­•iu lületaktiv anyagok, Ezek az értékek mindene­setre csak irányértékeknek tekinthetők, mivel a hatásosság a hidrofób rész természetétől is függ. A találmány tárgyát továbbá koleszterin és koleszterinészterek szövetnedvekben való kimu-35 tatására és meghatározására szolgáló diagnosz­tikai eszköz képezi. A koleszterin meghatározása igen jelentős az orvosi diagnosztikában. A klinikai kémiában ujabban egyre több gyors­próbára van szükség a testfolyadékok anyagainak kimutatása céljából. Ezek a próbák gyakran nem 40 adnak egészen pontos eredményeket, mégis a ru­tin- és sorozatvizsgálatokhoz gyorsaságuknál fogva értékes segitséget nyújtanak. A gyorspró­bához használt diagnosztikai eszközök szivóké­pes hordozók vagy vizálló filmek, amelyek a re­akcióhoz szükséges valamennyi vegyületet tar­.{• talmazzák. Ezeket a diagnosztikai eszközöket a vizsgálandó testfolyadékokkal érintkeztetve szinreakciókat kapunk, amelyek szinösszehason­litás alapján, vagy fotometrikusan értékelhe­tők. Azok a próbálkozások, amelyek szivóképes pa­pír koleszterinoxidázzal, peroxidázzal, oxidá-50 ciós indikátorral és pufférrel való impregná­lásával koleszterin-gyorspróbához alkalmas esz­köz előállítására irányultak, nem vezettek e­redményre, mivel a kapott teszt-papirok nem re­agáltak szokásos koleszterinkoncentrációju szé­rumokkal . P-j- , Azt találtuk, hogy használható teszt-papirok •3Ü vagy teszt-filmek nyerhetők, ha a hordozó Impseg­nálására szolgáló reagensekhez még a leirt fe­lületaktív szert is hozzáadjuk. Testnedvek koleszterin- és koleszterinész­ter-tartalmának meghatározására szolgáló, ta­lálmány szerinti diagnosztikai eszköz igy hor-60 dozóból vagy müanyagfilmből áll, amelyet ko­leszterinoxidázzal, hidrogén-peroxid kimuta­tására szolgáló rendszerrel, pufferrel és a leirt felületaktív vegyülettel impregnálunk, vagy amely az utóbbi anyagokat beágyazva tar­talmazza. A felületáktiv szer koncentrációja „,. célszerűen a szilárd reagensek 2-3o, előnyö-00 sen lo-2o *-a. A hidrogén-peroxid kimutatására előnyben részesitett rendszer peroxidázt és oxidációs <

Next

/
Thumbnails
Contents