170108. lajstromszámú szabadalom • Csákozókés

3 gő él letört, kipattant. A találmány feladata olyan esákozókés létesítése, amely révén a vágás végrehajtásához szükséges, sajtológép által kifejtett nyomóerő lényegesen csökkenthető, a vágó él élettartama nagy mértékben növelhető, a gumi vagy műanyag tömb a vágási folyamatok közben az eddig tapasztaltnál lényegesen kisebb mértékben károsodik és ezért az eddiginél több lapalaku idom kivágásához használható, és amely alkalmas műanyag szálakat tartalmazó textil anyagokból lapalaku idomok gazdaságos kivágására. A kitűzött feladatot a találmány szerinti esákozókés azáltal oldja meg, hogy fogak sorából kialakított vágó éle van és az egyes fogak keménysége a fogosucstól a fogtő felé nö, a fogtőtől a késtest felé pedig csökken vagy azonos marad. A találmány szerinti esákozókés további jellemzője, hogy a vágó él két-két fog közötti átmeneti szakasza hullámalakura van kiképezve . A találmány szerinti esákozókés további jellemzője, hogy a fogcsucsok 43-46 HRC közötti értékre, a fogtő 48-55 HRC közötti értékre, a késtest pedig 3o-4o HRC közötti értékre van edzve és megeresztve. A találmány szerinti esákozókés további jellemzője, hogy a fogcsucs 43-46 HRC közötti értékre, a késtest pedig 48-55 HRC közötti értékre van edzve és megeresztve. A találmány szerinti csákozókést részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti esákozókés vágó éle egy szakaszának egyik példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. A 2. ábra a esákozókés vágó éle egy további példaképpeni kiviteli alakjának egy szakaszát mutatja. A 3. ábra a 2. ábrán vázolt kivitel IIJ -- III vonal menti metszete. A 4. ábra egy fogcsucaon átmenő metszet, amely /e metszetben/ a keménység értékeinek változását mutatja. Az 5. ábra egy fogtőn átmenő metszet, amelyen a késtestben levő keménységi értékek láthatók. Találmányunk lényege, hogy a esákozókés vágó élét fogak soraként képezzük ki. így a kivágni kívánt lapalaku idom felületére merőleges irányban mozgó csákozókésnek először csak a fogcsucsai kerülnek érintkezésbe a lapalaku idom anyagával, ebbe belemélyednek. A fogcsucsokon ébredő koncentrált erők az előttük levő anyagrészt nagymértékben összenyomják, de csupán az előttük levő anyagrészt. Ismert jelenség, hogy rugalmas, SZÍVÓS anyaeok vágásánál a legnagyobb erőt ahhoz kell a vágókés élével kifejteni, hogy az anyagban a kezdeti repedés létrejöjjön. A már berepedt anyag továbbvágása már aránylag jelentősen kisebb nyomóerővel is elvégezhető. Ez a jelenség fokozottabb mértékben tapasztalható olyan esetekben, amikor a kés élét nem lehet a vágni kivánt felületen a nyomással , egyidejűleg húzni is, ami fürészszerü mozgásnak felel meg. Az ismert esákozókéseknél az egyenes vonalú vágóéi csak nyomni tudja a vágni kivánt anyag vágó él előtti felületét, mégpedig a vágó él teljes hosszán egyenletes mértékben, egyforma erővel. Ez az oka annak, hogy az ismert esákozókéseknél nagy erőt kell kifejteni a vágás elvégzéséhez. Ezzel szemben találmányunknál az anyagra kifejtett nyomóerők a fogcsucsoknál koncentrálódnak, az anyag többi részére a kezdeti berepedés létrejötte előtt gyakorlatilag nem hatnak. Ennek eredménye, hogy találmányunknál jelentősen kisebb nyomóerőt kell a sajtológépnek kifejteni a kezdeti berepedés eléréséhez. Amikor a kezdeti repedések a fogcsucsok előtti anyagrészekben már létrejöttek, a fogak mélyebbre hatolnak az anyagban. Eközben a fogak oldalélei kis erőfelvétel mel-170108 4 lett továbbhasitják az anyagot, mert az oldalélek az anyagot nem csak nyomják, hanem - az oldalélek és az anyag felülete közötti aránylag nagy hegyesszög miatt - benne hosszirányukban is elcsúsznak, fürésszerü mozgást is végeznek. _ Találmányunk lényeges részét képezi az a *• felismerés is, hogy - az eddigi általános felfogástól eltérően - a vágó élnek és közvetlen környezetének kevésbé keménynek kell lenni, mint a fogtőnek és környezetének, azónban keményebbnek, mint a késtestnek. A fogaknak SZÍVÓS, rugalmas anyagba ha-10 tolásakor az anyag a fogak környezetében deformálódik, aránylag nagy erővel hozzáfekszik a fogak oldalaihoz is. Elkerülhetetlen geometriai eltérések és anyagminőségi változások következtében a deformálódott anyagrészek a fogak oldalait nem mindig egyforma erővel terhelik, a fogat valamilyen 15 irányban elhajlitani igyekeznek. Ha a fogak csúcsai - amelyeken a legnagyobb nyomóerők lépnek fel - nagyon kemények, merevek, nem térnek ki az egyik oldalról rájuk ható nyomóerő elől, nem hajolnak el. A nagy oldalirányú nyomóerő és a műanyagok nagy koptató 2Q hatása kombinációjaként az ilyen fogak gyorsan kopnak és bizonyos számú ilyen igénybevétel után letörhetnek. Ugyanekkor a csákozókésnek meg kell tartani előirt alakját és a fogak tövét is előirt helyzetben, mereven célszerű tartani. Ezért előnyös, ha a fogtő és közvetlen környezete kemény, merev. 25 Az 1. ábrán vázolt vágó él kivitelnél á fogcsucsok az ábra felső részén vannak. A fogmagasságot h betűvel, két-két fogcsucs közötti távolságot pedig t betűvel jelöltük. A 2. ábrán vázolt vágóéi kivitelnél a fogcsucsok- szintén az ábra felső részén vannak. 30 A c betű a két-két fog közötti, hullámalaku átmeneti szakaszt jelöli. A találmány szerinti esákozókés vágási minőség, hajlíthatóság és sajtolÓerő szempontjából különösen kedvező eredményeket ad akkor, ha a fogosucstól egyharmad fogmagasság távolságban levő keresztmetszet alakja megfelel a 35 3. ábrán feltüntetett keresztmetszeti alaknak. A 4. ábrán feltüntetett, fogcsucson keresztül vett metszeten látható, hogy a keménység a fogosucstól a fogtő felé hogyan változik. Az ábrán feltüntetett adatok szerint a fogcsucs 43 HRC keménységű, amely keménység a 4f) fogtő felé haladva 47 HRC-re nő. A fogtő felső szélén a keménység 48 HRC, amely 55 HRC-ig nőhet. A fogtőnek és közvetlen környezetének előbbi keménységi értékei az 5. ábrán vannak feltüntetve. Az 5. ábra lényegében már a késtestet is mutatja, amely fogtő alatti része 35-41 HRC 45 közötti keménységű lehet. Az 5. ábra c betűje ugyanazt az átmeneti szakaszt jelöli, mint a 2. ábra c betűje. Az előzőkben meghatározott keménységi értékektől különleges felhasználási területeken el lehet térni annyiban, hogy a fogtő és késtest keménysége azonos lehet. 50 A kivánt keménységi értékek bármilyen ismert edzési, hőkezelési eljárással előállíthatók, így például előállíthatók lángedzéssel, indukciós edzési eljárással, plazmasugarat vagy elektronsugarat alkalmazó edzési eljárással stb. 55 A találmány szerinti esákozókés fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: A lapalaku idomok kivágása az eddigieknél jelentősen kisebb sajtoló erővel elvégezhető. A esákozókés vágó éle és igy maga a esákozókés is sokkal több lapalaku idom kivágására használható, mint az eddig ismert csákozó-60 kések. Nagy koptató hatású műanyag szálakat tartalmazó textil anyagok feldolgozására is alkalmas. A csákozókéssel végezhető műveletek termelékenységét, gazdaságosságát nagymértékben javítja. Előnyös tulajdonsága az is, hogy a fog-65 csúcsok csak kis helyen hatolnak be az alátétként használt gumi vagy műanyag tömbbe, ezért ezek élettartama nő. 2