170108. lajstromszámú szabadalom • Csákozókés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.10.17. (BO-1398) El sőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1971. 10.22. (P 21 52 622.7) Közzététel napja: 1976. XI.27. Megjelent: 1977.Xt.15

. 170108 Nemzetközi osztályozás: D 06 H 7/24 B 26 B 7/00 Feltaláló: Maichaid Gustav, mérnök, Waidhofen an der Ybbs, Ausztria Tulajdonos: Gebr. Böhler et Co. AG., Wien, Ausztria Csákozókés 1 A találmány tárgya csákozókés, amely textil, műanyag, gumi, papir, karton, cellulóz és hasonló anyagokból, lapokból tetszőleges alakú idomok kivágására használható. A csákozókéseket általában akkor alkalmazzák, ha valamilyen aránylag könnyen vágható anyagból nagy számú lapalaku idomot kell előállítani. Jakkor a lapalaku idom anyagát sajtológép asztalán elhelyezett gumi vagy műanyag tömbre fektetik, majd a sajtológép nyomófejébe befogott, sajtolószerszámként szolgáló csákozókést rányomják az anyaglapra és ezáltal a kivánt lapalaku idomot az anyaglapból kivágják. A termelékenység növelhető azáltal, hogy egyszerre több anyaglapot helyeznek egymásra a csákozókés alatt és igy egyszerre több lapalaku idomot vágnak ki. A csákozókéseket főként szalagacélból állitják elő ugy, hogy az acél szalagot a kivágni kivánt lapalaku idom kerületi alakjára hajlitják és felső, él nélküli részén valamilyen tartótestbe fogják be. A csákozókések éleit az eddigi gyakorlatban keményebbre edzik, mint az acél szalag él fölötti, ált tartó részét, a késtestet. Szokásos, hogy a késélt 5o-55 HRC, a késtestet pedig 35-45 HRC keménységűre edzik. Az általában iveit és/vagy egyenes szakaszokból összetett csákozókések végó éle gyakorlatilag egyenes vonalú késként van kialakítva és a csákozókések használhatósága a felhasznált acél szalag anyagminőségétől, alakjától, a vágó él kialakításától, hajlithatóságától, illetve rugalmasságától, valamint az edzés révén elért keménységi értékektől függ. Az ismert kialakítású és anyagminőségű csákozókéseket eddig kielégitő eredményességgel használták, azonban a ruházati ipar 170108 10 15 20 25 30 35 uj, műszálas anyagainak feldolgozására ezek az ismert csákozókés kivitelek már nem felelnek meg. A perion, dralon, nylon és hasonló műanyag szálakból készített textilanyagok vágása, csákozása közben a vágó élek sokkal nagyobb igénybevételeknek vannak kitéve, mint a hagyományosnak tekinthető textil anyagoknál. Az eddig szokásos csákozókéseknél az egyenes vonal mentén elhelyezkedő vágó élt rányomják a vágni kivánt anyagra, a vágó él az anyagot maga előtt összenyomja, rányomja a gumi vagy műanyag tömbre, miközben a vágó él révén kifejtett összenyomó erő fokozatosan nő. Az egyenes vágó él minden hosszegységén azonos a pillanatnyi nyomóerő, a vágó élt a vágni kivánt anyag által kifejtett hasonló nagyságú reakció erő terheli, koptatja. Amikor a vágó él által kifejtett nyomás eléri azt a nagyságot, aminél a vágni kivánt anyag átszakad, az egyenes vágó él teljes hosszán kapcsolatba kerül az alátét szerepét betöltő gumi vagy műanyag tömbbel, ezt teljes hosszában behasítja. A több osákozási művelet után már összehasogatott felületű alátét tömb nem tudja ugy tartani a vágni kívánt anyagot, mint kellene, tehát a vágás hatásossága jelentősen romlik. A nagy erő kifejtésére, illetve átadására kényszeritett vágó él erősen kopik, amiben nem kis szerepe van a vágás közben deformálódó, majd eredeti alakjára visszaugró műanyag szálak koptató hatásának is. Az ismert csákozókéseknek uj feladatra is használhatóvá tételére próbálkoztak a vágó él keménységének és vágószögének megváltoztatásával, azonban minden eredmény nélkül. A vágó él vágószögének csökkentése esetén a vágó él kihajlott, kitört, a vágószög növelése esetén jelentősen mégnőtt az erő, aminél a vágni kivánt anyag átszakadt. A vágó él keménységének jelentős növelésekor a vá-