170086. lajstromszámú szabadalom • Térláttató készülék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. IV. 30. (TI-232) Közzététel napja: Megjelent: 1976.X. 28. 1977.X. 5. 170086 Nemzetközi osztályozás: G 02 B 27/22 Tihanyi László, tudományos segédmunkatárs, Budapest Térláttató készülék 1 A találmány tárgya a térláttatás tükrös sztereoszkóppal megvalósított módja, amely különösképpen alkalmas a legegyszerűbb nyomdatechnikával kivitelezett szemléltető ábrák megérttetésére, de tetszőleges tárgyú sztereo ábra-/fénykép-/ pár szemlélésére is. A találmány létrehozásakor legfontosabb szempontjaim a következők voltak: 1/ Korlátozott méretű rajzok és fényképek jó minőségű térláttatását tegye lehetővé; 2/ Legyen az ilyen módszerek közül a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb, hogy a szükséges kellékek nagyobb nehézség nélkül mellékelhetik legyenek a nyomdatechnikai termékekhez. Ezek egymásnak ellentmondó követelmények, melyeknek a gyakorlat igazolása szerint ezideig nem sikerült eleget tenni. Minthogy a térláttató eszközök bonyolultságával arányosan javul a képminőség, nyilván meg kell jelölni a/ az eddigi legegyszerűbb olyan módot, amely még elfogadható eredményt ad, b/ az ennél egyszerűbb, de már elfogadhatatlan képet adó módot, c/ és d/ más megoldásokat a helyzet illusztrálására. Módszerem akkor megfelelő, ha a/ és b/ közé interpolálható, amennyiben egyszerűbb, mint a/ és mentes b/-nek a megvalósítást gátló hibáitól. a/ A tükrös sztereoszkőp elvének általánosan ismert megvalósítása: /ld. pl. Gyulai Zoltán: Kísérleti fizika, egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1961., II.rész, 196.o./ két kb. 45°-ot bezáró tükör, melyek a sztereóké ppár félképeit a megfelelő szembe vetitve hozzák létre a térbeliség látszatát. E módszer optikai elemként csupán két siktükröt tartalmaz. Hátrányai: - a két képet külön-külön a sztereoszkőp tükrei elé kell helyezni. Ehhez fix kép- és tükörtartó épitése szükséges, mechanikus egységben. Ezért nyomdatechnikai termékekhez egyszerűen és olcsón nem mellékelhető a készülék; - a két félkép elkülönítése a nyomdatechnikai termék megbontásával 10 15 20 25 30 35 jár, vagy komplikált és szabványosan elkészített mellékleteket igényel. Mindezek miatt az eljárás nem terjedt el, noha jó minőségű térlátást tesz lehetővé. b/ Hibái miatt csak kuriózumként ismert a Pigeon-féle /Franciaország/ módszer: /ld. pl. Pietsch: Stereofotografie, Potokinoverlag, Halle, DDR. 1959./ ezen eljárás csak egyetlen tükröt igényel, amellyel a képpár egyik képét a két szem számára a másikra vetitjük oly módon, hogy a tükröt az orrgyökhöz illesztve egyik szemünkkel a tükrön át az egyik félképet, másikkal egyenesen a másik félképet szemléljük. A módszer hibái: - az egyik képet a tükörben látjuk, ezért az halványabb a másiknál. Ez rontja a térlátás élményét, mert az erősebb kép sikszerüségétől nehéz szabadulni; - a tükörről igen kis szögben induló sugarak jutnak a szembe. Ezért a tükör üvegén és fémrétegén keletkeze két visszavert kép mindegyikét látjuk, ez az egyik szem számára zavaró árnyékként jelentkezik. Kiküszöbölése fémtükör használatával ugyan lehetséges, de ez technikai bonyodalmakkal jár; - az ábrák a szem számára nem egyforma távolságban látszanak, ha a tükrözött képnek a tükörtől távolabbi részét szemléljük. Ezért a távolabb látszó félképrész a tükörben kisebbnek látszik, ez az összeolvadást gátolja és a valódi térbeli viszonyokat torzitja. Kiküszöbölése vagy az ábrák előtorzijásával, vagy a tükrözött kép síkjának kb. 15 -kai való megdöntésével lehetséges. Az egyik gyakorlatilag kivihetetlen, a másik betétlapot és állványt, vagy a nyomdai termék meghajtását kívánja, ezért nem előnyös; - a tükör kézben tartva remeg. Emiatt a két kép egymásra olvasztása a tükröt néző szem szüntelen alkalmazkodását kivánja. Minthogy a szem páros szerv, a félszemnek a másiktól független állandó korrekciói hosszabb ideig el nem viselhető megterhelést rónak a szemre. Ha a tükröt ez ellen állványra helyezzük, a 170086