170085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegelt hangszigetelő lemez előállítására

170085_0003_CORR

\ •'S 170085 szemcsés lemezekben alkalmazott, egymástél kü­lönálló olyan szemcséket tartalmaznak, amelye­ket egy, a rétegelt lemez belső lemezével köz­vetlenül érintkező kötőanyag köt össze egymás­sal. A rétegelt lemez belső és külső lemezei között nincs jelen ragasztóanyag vagy cement. A szemcsés lap nyersanyaga általában ugyan­ze lehet, mint az ismert, simára préselt szem­csés lap-termékek nyers alapanyaga. A találmány jelen formájában nem alkalmazható extrudált szemcsés ]ap-termékek esetében. Sik préselt lapok sűrűsége többnyire 45o-75o kg/nf között van és általában két vagy több kiadagolt nyers szemcsés lap-anyagból álló ré­teg hevítésével és préselésével készülnek. A nyers alapanyagot /faforgácsból/ és megfelelő mennyiségű kötőanyagból álló egy vagy több ke­verék alkotja. A kötőanyag előnyösen hőre ke­ményedő tulajdonságú kell legyen. Alkalmas i­lyen kötőanyagok közé tartoznak a különféle hőre keményedő karbamidgyanták, fenol- és fe­nil-rezorcingyanták, valamint melamin-karba­midgyanták. Ilyenek készitésére alkalmas kü­lönféle nyersanyagok és módszerek a szakembe­rek számára önmagukban ismertek. A tömör belső lemez lényegében lo-25 súly # - 15-45 súly $> vinilacetát tartalmú - etilén­vinilacetát-kopolimerből és mintegy 9o-75 súly % olyan szervetlen töltőanyagból áll, mely e­lég nehéz ahhoz, hogy a belső lemeznek lega­lább 2 g/cnf sűrűséget biztosítson. Ezek a kopolimerek és töltőanyag mennyisé­gi arányok függetlenek a belső mag-lemez e­setleges egyéb komponenseitől. Meg kell je­gyeznünk, hogy a jelen találmány szerinti ré­tegelt lapok mag-lemezében jelenlevő etilén­vinilacetát kopolimer nem térhálósított ko­polimer, hanem hőrelágyuló anyag. A kopolimer átlagos vinilacetát-tartalma e­lőnyösen legalább 25-4o súly # között van. A-mennyiben a vinilacetát-tartalom 15 súly % a­lá csökken, nemkívánatos módon csökken a ta­lálmány szerinti eljárással készült réteges termékben a szemcsés anyag és a polimerrétegek közötti tapadási szilárdság. Amennyiben pedig a vinilacetát-tartalom meghaladja a 45 súly %­ot, a közbenső hangcsillapitást fokozó réteg­ben nemkívánatos hidegfolyási jelenség kezd mutatkozni. 30 súly 96 feletti vinilacetát-tar­talom előnyös, ha a belső lemez magas hőmérsék­leten olvadó keverékből készül. Noha a találmány szerinti hangszigetelő lap készítéséhez egyfajta etilén-vinilacetát-kopo­limer is alkalmazható, előnyös, ha két különbö­ző kopolimerből készült keveréket használunk, amelyek közül az egyik lo-17 súly %, a másik pedig 45 súly # vinilacetátot tartalmaz. Más kopolimerek is alkalmazhatók 17-4o súly $ kö­zötti vinilacetát-tartalommal /az egyik példá­ul 24-28 súly #, a másik 31-34 súly $ vinila­cetátot tartalmazhat/. A kopolimer keverékek inhomogenitásuk miatt jobban csillapítják a levegőben keltett zajokat, mint bármely kompo­nens egyedül, vagy egyetlen kopolimer, amely­nek vinilacetát-tartalma két komponens átla­gának felel meg. A töltőanyag átlagos szemcsemérete előnyö­sen 5oo mikron alatti, előnyösen kevesebb 4o mikronnál, legelőnyösebben kisebb, mint 2o mikron. A szemcseméret-eloszlás általában o,l és loo mikron közötti. Töltőanyagként lénye­gében bármilyen kereskedelmi forgalomban kap­ható szervetlen szilárd őrölt anyagot alkal­mazhatunk, amelynek fajsúlya nagyobb 2-nél, előnyösen 3-nál. Kisebb fajsúlyú töltőanya­gok alkalmazására kisebb részarányokban ke­rülhet sor. Minden esetben lényeges, hogy a töltőanyag, vagy töltőanyag-keverék az alkal­mazott mennyiségben olyan réteg-, illetve le­mezsürüséget eredményezzen, amely egyenlő, vagy nagyobb, mint körülbelül 2,o g/cnf, elő­nyösen 2-3 g/cnf között van. Igen előnyös a következő töltőanyagféleségek alkalmazása: szulfátok, karbonátok, oxidok, szulfidok, kloridok, valamint a bárium, kalcium, kanium, arzén, antimon, cink, vanádium, vas, wolfram, króm, cerium, magnézium, molibdén, stroncium, nátrium és nikkel szilicidei. Előnyösen alkal­mazható töltőanyag a yas/II/oxid /PeO/ és az ólom/Il/oxid /PbO/ is. Rendkivül előnyös, ha a töltőanyagot teljes egészében, vagy annak 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 legalább lényeges részét báriumszulfát alkot­ja, amelynek sűrűsége meghaladja a 4 g/enf-t, is amely könnyen állitható elő őrléssel 4o mikronnál kisebb átlagos szemcsemérettel, és könnyen keverhető az etilén-vlnilacetát ko­polimerhez. Kívánt esetben más szervetlen szilárdanyagok, például /gáz vagy olaj-/ korom, kalciumkarbonát vagy sziliciumdioxidok is adha­tók a kopolimerhez annak megfestése vagy erősí­tése céljából. A töltőanyag bármilyen ismert módszerrel ke­verhető az etilén-vinilacetát-kopolimerhez. E-gyik ilyen ismert keverési módszer abban áll, hogy a töltőanyagot és a kopolimert nagy nyiró­hatásu keverőben, például egy Banburgy malomban vagy háromhengeres hengerszéken keverjük össze egymással. A töltőanyagot tartalmazó etilén-vinilacetát­-kopolimer hőrelágyuló műanyag és rétegekké vagy lemezekké alakítása mintegy llo°C feletti hőmér­sékleten történik sajtolással, kalanderezéssel vagy extrudálással. A belső réteg vagy mag előnyös vastagsági mé­rete 1-5 mm. A találmány szerinti eljárás során alkalma­zott termékek lángéllóak mind az MTSS /Motor Vehile Safety Standard/ 3o2, mind a DIH /Deutsche Industrie Norm/ 53 382 szerint, vizzel, sós vizzel, hig savakkal és lúgokkal szembeni kémi­ai stabilitásuk jó. Ezenkivül a termékek mecha­nikai stabilitása is nagy, főként töréssel és szakítással szemben. A találmány révén elérhető kitűnő hanggátló hatások különösen meglepőek. Az R átlagos hang­szigetelő szám /decibelben - dB— - mérve, ahol 0 dB egyenlő 2xlo~4 mikrobar hangnyomással/ a tömeghatás törvénynek és a Berger-törvénynek megfelelően függőleges hang-ütközés esetében egyenesen arányos a /kg/nf-ben mért/ fal-suly logaritmusával. Az elméleti görbe azt mutatja, hogy a fal súlyának megkétszerezése várhatóan mintegy 6 dB-lel növeli a hangszigetelési szá­mot. Az ezideig ismert hangszigetelő anyagok lényegesen az alatt az elméletileg várható ér­ték alatt vannak, legalábbis a 16o-lo.ooc cik­lus/mg-es fiziológiailag fontos frekvenciatar­tomány egy jelentős részében. Megfigyeltük a­zonban, hogy a találmány szerinti eljárásban használt vékony tömör müanyagfilmnek vagy le­meznek az elméleti értékekhez képest nincsenek "betörései" a teljes fiziológiailag fontos frekvencia-tartományban és egy széles frekven­cia-tartományban lényegesen túllépi még az el­méletileg feltételezett szigetelési értékeket is. Töltőanyagot tartalmazó etilén-vlnilacetát­kopolimerként alkalmas anyagokat ismertet az 1 31o 241 számú brit szabadalmi leirásunk, a­mely töltött kopolimerből késztilt, egy-réteges hangszigetelő anyagot ir le. Az itt leirt rész­arányok nem feltétlenül tartandók be a jelen találmány szerinti eljárásnál. A találmány szerinti eljárás utolsó lépésé­ben a faforgácslemez-nyersanyagot és egy vagy több közbeiktatott vékony, tömör polimer-le­mezt együtt hevítünk és préselünk olyan, hőmér­sékleten és ahhoz elegendő ideig, hogy a nyers faforgácslemez-rétegek kikeményedjenek, és a közbeiktatott polimer-lemez vagy -lemezek a­zokhoz kössenek. Általában 15o-18o C° hőmér­sékleten és 3-12 perces, előnyösen 5-lo per­ces műveleti idővel préselünk, de a műveleti idő és hőmérséklet természetesen a hőre kemé­nyedő gyanta és a kopolimer anyagi minőségé­től függ. Az ezen eljárási lépés során alkal­mazott nyomás a faforgácslemez-nyersanyagból készült sima préselt szemcsés lapok előállí­tása során általában alkalmazott tartományba esik, például 1-6 kg/cnf, előnyösen 2-4 kg/cnf lehet. A találmány szerinti eljárás az egyes le­mezrétegeket összehasonlítva külön előállít­ható, majd azokat ragasztással egyesitő mód­szerrel szemben, a következő előnyökkel jár: 1/ nincs szükség járulékos ragasztási mun­kára, ami további nyersanyaga- és munkaráfo'­ditást, következésképpen költségeket jelents 2/ nincs szükség külön hevitési és hűtési energiára a forrón végrehajtandó ragasztáshoz,, és nem emészt fel időt a hevitési és hűtési lépés; f

Next

/
Thumbnails
Contents