170074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cementliszt kalcinálására

170074 15 16 téken keresztül felfelé áramlik, míg a nyersanyag-liszt a 47 csövön át halad. A 47 csőbe szintén van egy 48 zsilipszelep beépítve (ez hasonló, vagy azonos a 46 zsilipszeleppel) s a zsilipszelep alatt a 47 cső beletorkollik a 37 cső függőleges szakaszába. Ennek következtében a liszt alakú nyersanyag még jobban felmelegszik, mivel a gáz a liszt alakú nyersanyaggal a 37 csőben találkozik, és itt még melegebb, mint a felszálló 38 csővezetékben áramló gáz, majd az 5 ciklonban a kétféle halmazállapotú anyag egymástól elválik, miközben a gáz - melyről már korábban is említést tettünk - a 38 csővezetékben felfelé áramlik, míg a most már teljesen előmelegített nyersanyag-liszt a 4 csövön keresztül a 2 kamrába hull le, amelyben - mint korábban már leírtuk - a kalcinálási folyamat megkezdődik és az 1 csatornában is folytatódik. Érdemes megfigyelni, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a nyersanyag-liszt kalcinálódása és előmelegítése nem úgy történik, mint a hagyományos berendezésekben, vagyis nem a forgórendszerű kemence gázait használjuk erre a célra, a bevezetőben ismertetett hagyományos megoldásoknak megfelelően, hanem a környezeti levegővel és folyékony tüzelőanyaggal keverjük a nyersanyag-lisztet. A szinterizálási eljárás során a 30 kemencében keletkező gázokat egyéb célokra kell tehát hasznosítanunk, előnyösen úgy, hogy a bennük levő hő ne menjen veszendőbe. A 15. ábrán pontozott vonallal jelöltük a meleg gázok hőhasznosításának útját. Ha 2 kamrában a nyersanyag-liszt külön fluidizálását kívánjuk végrehajtani, akkor a forgórendszerű 30 kemence által termelt gázok egy részét erre a célra felhasználhatjuk oly módon, hogy a pontozott vonallal jelölt 8 csővezetéken keresztül vezetjük a kemence gázát. A visszamaradó gázmennyiséget teljesen, vagy részben az 50 pontozott vonallal jelölt 'csővezetéken keresztül vezethetjük, ami annyit jelent, hogy beáramoltatjuk a 37 függőleges csővezetékbe, mely az 5 ciklonba torkollik, de úgy is eljárhatunk, hogy a visszamaradó gázmennyiséget az 51 pontozott vonallal jelölt csővezetéken keresztül vezetjük el közvetlenül a 41 szívóventillátorig. Ez utóbbi esetben a kemence gázait nem tudjuk hasznosítani. Gyakran van szükség arra is, hogy a gázokat egy 52 hűtőtornyon keresztül vezessük. Itt a gázok lehűlnek, mielőtt még az elektrosztatikus porleválasztóba áramolnának. Erre azért van szükség, mert az elektrosztatikus leválasztáshoz meghatározott hőmérsékleten lehet csak a gázokat a berendezésbe bejuttatni. Az is szükséges, hogy a gázokban bizonyos. - bármily csekély - mennyiségű nedvesség legyen, s ezt a szükséges nedvességtartalmat az eltávozó gázok a hűtőtoronyban veszik fel. A 15. ábrán egészen vázlatosan jelöltük meg az 53 pontozott vonallal azt az utat, amelyet a felmelegített nyersanyag-liszt egy része tesz meg, mely ahelyett, hogy a 4 csövön keresztül a 2 kamrába áramlana és ott a folyékony tüzelőanyaggal keveredne, az 1 csatorna alsó szakaszába kerül bele, s így a nyersanyag-liszt egy része az oxigént tartalmazó gáz - vagyis a levegőáramával együtt áramlik az 1 csatornában felfelé. 5 A 10. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően, a nyersanyag-liszt betáplálására szolgáló V-alakú csövek tulajdonképpen úgy tekintendők, mint amelyek a 10. ábra szerinti megoldásnak megfelelően a 15. ábrában levő kalcináló berende-10 zést képviselik. Ebben az esetben ugyanis a csővezeték 4B keverőterének felső részét a 15. ábrán látható 1 csatorna aljához csatlakoztathatjuk, úgyhogy az 1 csatorna rövidebbre készíthető el, ami viszont azzal 15 jár, hogy az 5. 39 ciklonok, valamint a 42 porleválasztó alacsonyabbra építhetők, tehát a teljes berendezés magassági méreteit csökkenthetjük. A 44 cső és a 4B keverőtér, fel- és leszálló ágak 20 egymás közötti kapcsolódását egy olyan szinten lehet kialakítani, ahol a 35 csővezeték torkolata van, de lehet ennél még alacsonyabban is. A másik ág ugyanakkor a 4 csővezetékre csatlakozik. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás előmelegített por alakú nyersanyag folyamatos, legalább részleges kalcinálására, amely 30 nyersanyagnak legalább egy része mész, azzal jellemezve, hogy az előmelegített por alakú nyersanyagot a legalább részleges kalcináláshoz szükséges gáz tüzelőanyagban egyenletesen lebegtetjük és felmelegítjük az ily módon előmelegített gáz 35

tüzelőanyagban lebegtetett zárt térben oxigéntartalmú gáz-árammal érintkeztetjük és a részecskéket ily módon legalább részlegesen izotermikusan kalcináljuk, majd az ily módon kezelt részecskéket a zárt térből a kalcinálás során keletkezett kiáramló 40 gázokban lebegtetve elvezetjük, végül a részecskéket a gáztól leválasztjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gáz tüzelőanyag földgáz. 45 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gáz tüzelőanyagot szilárd-, vagy folyékony tüzelőanyagból állítjuk elő. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gáz tüzelőanyagot 50 folyékony tüzelőanyag párologtatásával állítjuk elő. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előmelegített nyersanyagot oxigén-tartalmú 55 gáz-áramban lebegtetjük mielőtt a már a gázban lebegtetett anyaggal érintkeztetjük. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 60 a folyamatosan betáplált tüzelőanyagból és előmelegített nyersanyagból zárt térben legalább részben fluidizált keveréket hozzuk létre, ezt akkumuláljuk, amelyből a lebegtetett gáz/anyag keveréket folyamatosan tápláljuk és az oxigén-tartalmú 65 gáz-árammal érintkeztetjük. 8