170074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cementliszt kalcinálására

7 170074 8 4. ábrán a 3. ábra szerinti berendezést oldalnézetben látjuk, az 5. ábra a 2. és 4. ábrákon látható VI-VI metszővonal szerinti metszetrajz, a 6. ábra a berendezésnek egy további kiviteli példáját szemlélteti, a 7. ábra a 6. ábrán látható VII—VII metszővonal szerinti metszetrajz, a 8. ábra a 6. ábrából megismert berendezésnek egy további módosítását mutatja be a 6. ábrán látható VIII—VIII metszővonal szerinti metszetben, a 9. ábra egy további kiviteli példát mutat be, a 10. ábra a találmány szerinti berendezés ötödik kiviteli alakját ábrázolja, a 11. ábrán a hatodik kiviteli példát látjuk, a 12. ábra a 11. ábrán látható XH-XII metszővonal szerinti metszetrajz, a 13. ábra a találmány szerinti berendezés hetedik kiviteli példáját mutatja be, a 14. ábrán a 13. ábrán látható XIV-XIV metszővonal szerinti metszetrajzot látunk, a 15. ábra pedig vázlatos elrendezését mutatja be egy teljes cementégetőnek, amelyben a kalcináció végrehajtásához szükséges berendezés — melyét az előző ábrákon már bemutattunk — a teljes berendezésbe van beépítve. Az 1., 2. és 5. ábrákon bemutatott, kaicinálásra alkalmas berendezésben van az 1 csatorna. Ennek négyszög-keresztmetszete van és belül tűzálló béléssel van kibélelve. A berendezés üzeme alatt az oxigént tartalmazó gázt az 1 csatornába alulról tápláljuk be. Az 1 csatornához csatlakozik egy V-alakú 2 kamra, amely úgy van kialakítva, hogy van benne egy tartórész, amely a fluidágyat tartja. Egyébként a 2 kamrának két elágazása van, ezek közül az egyik az 1 csatorna 3 nyílásával van összekötve. A másik ág a 4 csővel van összekapcsolva, melynek felső vége az 5 ciklon aljára csatlakozik (a ciklonnak csak az alsó részét látjuk a rajzon). A berendezés üzeme alatt a nyersanyag folyamatosan áramlik az 5 ciklontól a 4 csövön keresztül a 2 kamrába, úgy, hogy ennek következtében a 2 kamra alján az előmelegített nyersanyag összegyűlt 6 tömeget alkot. A 2 kamra alján egyenletesen elosztva csövek nyúlnak be. A 2 kamrába nyúló csövek másik végei keresztirányban haladó csövekre csatlakoznak, mely utóbbiak azután egy közös 7 tápvezetékbe torkollnak. A 7 tápvezetéken keresztül éghető gáz, vagy olaj áramlik folyamatosan és ez az anyag a 2 kamra alján összegyűlt nyersanyaghoz jut el. Ha a csővezetéken keresztül áramló anyag gáz, akkor ez át tud hatolni a kamra alján akkumulálódott nyersanyag azon részén, amely az 1 csatornába torkollik és a nyersanyagnak a 9 keverőterében levő részét fluidizálja, míg az ellenkező ágban az összegyűlt anyag megakadályozza azt, hogy a gáz a 4 csőbe tudjon áramolni. Ennek következtében a 9 keverőtérben levő fluidizált anyag a 2 kamra megfelelő ágában felfelé halad. Ha azonban a betáplált anyag olaj, és ez érkezik a 7 tápvezetéken keresztül, akkor az olaj elgazosodik, mihelyt a felmelegített nyersanyaggal keveredik, ennélfogva úgy viselkedik, mintha éghető gáz lenne, amely viszont most már képes arra, hogy fluidizálja a nyersanyagnak a 2 kamra 5 másik ága alján felhalmozódott anyagot. Tehát az előbb már említett folyamat játszódik le, tekintet nélkül arra, hogy gázt, vagy olajat alkalmaztunk. Néha ajánlatos a fluidizációt megnövelni. Ennek 10 érdekében a 8 csővezetéken át nem éghető gázt táplálunk a 9 keverőtérbe, ami például levegő is lehet. A 8 csővezeték több csőre ágazik el, amelyek egyenlően elosztva szintén az 1. ábrán látható 2 kamra alján keresztül torkollnak be. Ha 15 a járulékos fluidizálásra nincs szükségünk, akkor a 8 csővezetéken át történő gáz betáplálását egész egyszerűen leállítjuk. Az éghető gáz elosztásával egyidejűen 9 keverőtér alján levő nyersanyag fluidizálását hajtjuk végre, vagyis ezen a részen a 20 gáz igen jól keveredik el az anyaggal. Amennyiben azonban nem levegő, vagy egyéb oxigén-tartalmú gáz áramlik keresztül a 8 csővezetéken, a 9 keverőtérben oxigén nem lesz jelen és így a nyersanyag kalcinációja nem zajlik le. Ha azonban 25 a környezeti levegőt, vagy egyéb, oxigént tartalmazó gáznemű anyagot táplálunk be a 8 csővezetéken keresztül, ennek kettős hatása van. Az egyik abban áll, hogy a 2 kamra baloldali ágában a beadagolt nyersanyag olyan mértékben kerül érint-30 kezesbe a levegővel, hogy ennek következtében hamarabb kezd el áramolni a baloldali ágból a jobboldali ágba. A másik hatás pedig abban áll, hogy bizonyos mennyiségű oxigén kerül a tüzelőanyagból és a nyersanyagból álló keverékbe, ahol 35 szórványosan megindul a kalcinálódási folyamat, ami önmagában véve egyáltalán nem kívánatos, tekintettel azonban arra, hogy az így kalcinálódott anyag mennyisége csekély a gyakorlat szempontjából ez nem játszik szerepet. 40 Ugyanakkor, amikor a 2 kamra 9 keverőterében a betáplált anyag átáramlik - ezáltal az itt levő nyersanyag fluidizálása megindul- a betáplált áramló gáz a nyersanyag részecskéit magával ragadja olyannyira, hogy a kamra alja felett 45 gyűlnek össze ezek a részecskék, melyeknek utánpótlását a 2 kamra alján levő nyersanyag biztosítja, s az így keletkezett szuszpenzió (gáz és nyersanyag) amely azáltal, hogy az áramló, oxigént tartalmazó gázzal érintkezik, részlegesen kalcinálási 50 folyamatot indít el azokon a nyersanyag részecskéken, amelyek a szuszpenzióban vannak. Természetesen ez a kalcinálódási folyamat csak akkor megy végbe, amikor a szuszpenzió áthaladt a 55 2 kamra és az 1 csatorna között levő 3 nyíláson. A 3 nyílást alulról az 1 csatorna és a 2 kamra találkozásánál levő alsó 11 perem határolja. A 2 kamra jobboldali ágának alján levő anyag 60 és azon tér között, amelyben a gáznemű anyagból és a nyersanyagból álló szuszpenzió van egy 10 átmeneti tartomány alakul ki, melyben az anyag úgy viselkedik, mint amikor sem folyadék, sem gáznemű halmazállapotban van. Inkább azt mond-65 hatnánk, hogy nagyon hígan folyó folyadék 4