170074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cementliszt kalcinálására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. XII. 10. (SI-1364) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1972. XII. 11.(57071/72) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XII. 31. 170074 Nemzetközi osztályozás: B01J 6/00 Feltaláló: Touborg Jörn mérnök, Copenhagen-Valby, Dánia Tulajdonos: F. L. Smidth and Co. a/S, Copenhagen-Valby, Dánia Eljárás és berendezés cementliszt kalcinálására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés felmelegített, por-alakú mész, vagy meszet tartalmazó anyag, például nyers cementliszt legalább részleges kalcinálására, miközben a nyersanyagot egyidejűleg melegítjük, mielőtt a finom-kalcinálást, vagy egyéb 5 hőkezelést hajtanánk rajta végre, amennyiben a technológiai sorrendben erre szükség van. A leírás szövegében a „kalcináció" kifejezést, vagy kalcinálást arra értjük, hogy a kalciumkarbonátból széndioxidot vonunk el (CaCCV-OaO + COz) 10 amit endoterm eljárásnak nevezünk. A nyers cementliszt átalakítása klinkercementté három lépésben történik, 1. a nyers lisztet szárítják és előmelegítik (fizikai, endoterm eljárás), 2. az előmelegített nyers lisztet kalcinálják (vegyi, endoterm 15 eljárás), 3. végső kezelés égetéssel vagy szinterizálással (vegyi, exoterm eljárás) a kalcinált nyers lisztet klinkercementté alakítják. A jelen találmány a felsorolt lépések közül csak a kalcinálási eljárásra vonatkozik, de a következők- 20 ben érintjük a másik két eljárást is. Az átalakításhoz szükséges hőt tüzelőanyag és levegő keverékének elégetésével állítják elő, amely keveréket az égető kamrába vezetnek, ahol torokgázzá alakul. Ennek eredményeképpen a tüzelő- 25 anyagban levő energia hővé alakul át, ami a torokgázokat felmelegíti az azokkal érintkező nyersanyaggal együtt. A keletkezett hőt főképpen arra használjuk, hogy előmelegítsük és kalcináljuk a nyersanyagot, amelynek szinterizálása - mint fen- 3

0 tebb említettük - exotermikus eljárás, a gyakorlatban azonban a meleget már a- szinterizálás megindítására is fel kell használni. Ismeretes, hogy a fentebb említett három eljárást hagyományosan egy ferde forgókemencében hajtják végre, amelynek alsó végén található az égető kamra és az igen forró klinkercementet itt vezetik ki a kemencéből. A torokgázok a kemencét annak felső végén hagyják el és ugyanitt adagolják be a kemencébe folyamatosan a friss nyers lisztet. A kemence ferde helyzete és forgása következtében a nyers liszt a kemencében az égő gázokkal ellenáramban mozog lefelé, és a kavargó bukó mozgás közben csomókba összeáll, és a gázokkal létrejövő hőcsere következtében kiszárad, előmelegített állapotba kerül, kalcinálódik és szinterizálódik a kemence szárító és előmelegítő terében, a kalcináló terében valamint a szinterizáló terében. Annak érdekében azonban, hogy a három folyamatot jobban lehessen ellenőrizni, a hőenergia felhasználása gazdaságosabb legyen, a forgókemence hossza és átmérője egy adott kitermelésnél csökkenthető legyen, valamint, hogy elkerülhető legyen a nyers cementlisztben gyakran jelenlevő bizonyos mennyiségű, jól ismert, káros alkalikus, klór és kén alkotórész-tartalom, néha ajánlatos a nyers liszt előmelegítését és kalcinálását a forgókemencén kívül egy hőforrásról és az exotermikus szinterizálási eljárás megkezdését forró gázzal egy másik hőforrásról végezni, amely a forgókemence alsó 170074