170072. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgóörvényes áramlásos rendszerben perdület létesítésére

3 170072 4 részben legalább egy tangenciális, a nyersgáz beáramoltatását végző csőbe torkolló nyersgázbevezető-cső van elhelyezve és, hogy az áramlásvezető cső alja megközelítően kúp alakúan van kiképezve. A nyersgáz-vezetéknek ez a tangenciális irányú csatlakoztató-bevezetése a nyersgáz-áramvezető csőbe a vezetékben haladó nyersgáznak kielégítő perdületet ad, mivel a nyersgáz a kör alakú belső határolófal révén forgásba jön és ezáltal rotációs-áramlás formájában lép a tulajdonképpeni örvénykamrába. Az áramlást vezető cső alsó részének kúpos kialakítása révén a nyersgaz irányának átváltása is könnyebbé válik, úgyhogy ezáltal a nyersgáz forgó mozgásának komponense mellett egy axiális irányú komponens is kialakul. Az így képződő rotációs irányú áramlás jobb vezetése végett célszerű, ha a nyersgázáramot vezető cső tengelyében egy a forgástengellyel szimmetrikus, hosszirányban kinyúló áramvonalas testet helyezünk el. Emellett a kúp alakú fenékrész közvetlenül az áramvonalas testhez átmenettel csatlakozik. A nyersgázbevezető csövek a nyersgázáramlást vezető cső tengelyére merőleges irányúak lehetnek, de kialakításuk olyan is lehet, hogy a nyersgáz áramlását vezető cső tengelyéhez képest bizonyos szögben és a kúp alakú fenékrész kúppalástjával megközelítően párhuzamosan torkollanak bele a nyersgáz-áramlást vezető csőbe. Célszerű továbbá az is, ha több nyersgázbevezető-cső torkollik különböző oldalról a nyersgázáramot vezető csőbe. Az is lehetséges azonban, hogy legalább két, párhuzamosan haladó nyersgázbevezető-cső van kiképezve, melyek közül a mindenkor kívül levő cső az áramlást vezető csövet részben körülfogja és az első bevezetőcső torkolatához képest az áramlást vezető csőbe 90°-os szöggel elforgatva torkollik bele. A szabadba vezető gyűrű alakú rések leárnyékolására, - mégpedig azért, nehogy túl sok anyag kerüljön egyszerre ki -, a nyersgázbevezető-csövek felett, az áramlást vezető cső külső oldalán egy gyűrű alakú terelőlemezt lehet elhelyezni. Hogy ezen túlmenően a leválasztandó részecskéknek a nyersgázkivezető nyílások falának belső felületére történő beboltozódását meg lehessen akadályozni, célszerű, ha a gyűrűs terelőlemez felett az áramlást vezető cső köpenyére tangenciális és a nyersgáz áramlási irányára ferdén, befelé irányított fúvókákat alakítunk ki a pótlevegő befúvására, miáltal az áramlást vezető cső falának belső felületén levegőfilm képződik, és így a szilárd részecskék a cső falába ütközhetnek, anélkül, hogy a szemcsenagyság az ütközés következtében megváltozna, ez különösen jelentős olyan anyagok leválasztása esetében, melyek szemcséiből értékes port lehet kinyerni. Vázlatos rajzok segítségével a találmány szerinti megoldás példaképpeni kivitelét és működésének módja} közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzok közül az la és lb ábrák hossz- és keresztmetszetben mutatják be a találmány szerinti forgóörvényes áramlásos rendszert tangenciális nyersgázbeömlő csövekkel, valamint a belsejében kialakított áram-5 vonalas testtel együtt, a 2. ábra forgóörvényes-árámlásos rendszer beömlő csöveit ábrázolja ferde irányban meghajlított 'nyersgázvezetékkel és kúp alakú fenékrésszel, a 3a és 3b ábrák a forgóörvényes-árámlásos 10 rendszert hossz- és keresztmetszetben, két párhuzamos nyersgázbeömlő-csővel mutatják be, a 4a és 4b ábrák pedig az örvénylést előidéző szerkezetet hossz- és keresztmetszetben mutatják be, a légfelesleget az áramlást vezető csőbe juttató 15 fúvókákkal együtt. Az la ábrán látható megoldásnak megfelelően a forgóörvényes-árámlásos rendszert egy henger alakú 1 örvénykamra képezi, melyen belül és vele 20 koaxiálisán van elhelyezve a 2 áramlást vezető cső, mely az 1 örvénykamra alulsó részén van elhelyezve, átmérője az örvénykamráénál kisebb, míg az örvénykamra felső részén van a megtisztított gázt 3 kivezető nyílás. Az 1 örvénykamra felső 25 részének tartományában, tangenciálisan és a tisztítatlan gáz áramlási irányára az örvénykamrába ferdén becsatlakozó 4 segédgázvezetékek vannak kiképezve, amelyeket az örvénykamrán kívül levő 5 gyűrű alakú kamra vesz körül és ebbe a kamrába 30 torkollik bele a légfelesleget szállító 6 vezeték. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a 2 áramlást vezető cső 7 alsó vége le van zárva és - különösen az lb metszetrajzból jól láthatóan - a csőhöz két darab, a szennyezett gázt bevezető 8 és 35 9 beömlőcső csatlakozik, melyek az áramlást vezető cső 10 és 11 falánál a csőbe tangenciálisan torkollnak bele. Ezen elrendezés révén a 2 áramlást vezető cső fala által eltérített gázáramban, perdület keletkezik 40 és ezenkívül - a cső 7 alsó végének megközelítően 12 kúp alakú kiképzése következtében - a beáramló szennyezett gáz áramlási irányának axiális irányú komponense megnő. Az így kialakuló 13 rotációs áramlás stabilizá-45 lása végett a 2 áramlást vezető cső tengelyében egy nyújtott alakú, az áramlás tengelyéhez képest szimmetrikus, 14 áramvonalas testet helyeztünk el, amelynek alsó része közvetlenül a kúpos kialakítású csővéghez csatlakozik. 50 A találmány szerinti forgóörvényléses-áramlásos rendszer a következőképpen működik: A 8 és 9 tangenciálisan elhelyezett beömlőcsöveken beáramló szennyezett gáz forgómozgásba 55 kerül és felfelé áramlik. Az így forgómozgásba került szennyezett gáz az 1 örvénykamrán áthalad. A szennyezett gáz áramlását vezető cső. torkolata felett örvénylés indul el, amely lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a szennyezett gázban levő 60 szilárd, vagy folyékony részecskék kiváljanak. Ebben az örvényben a leválasztandó részecskék nem csupán a centrifugális erő hatására válnak ki a gázból, sokkal inkább hat rájuk a gázáramlás kifelé irányuló lókőerejének radiális irányú komponense, 65 vagyis ez az erőkomponens a centrifugális erő 2