170047. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés villamos hurokáramkörök paramétereinek mérésére

21 170047 22 kalmazzuk. A 24 műveleti erősítő megfelelően nagy bemenőellenállása esetén a 24 műveleti erő­sítő kimenőfeszültsége a 66 villamos ágtól nem függ. A kimenőfeszültség értéke: V6 (p) = V 5 (p) = -V 2 (p) ZX (P) Z0 (P) (6) A 64 tekercs induktivitásértékének mérésekor a találmány szerinti mérőberendezés működésének módja a következő: A hálózati áram bekapcsolásakor az 1 műveleti erősítő kimenetén feszültség jelenik meg, amelynek értéke pl. +E0 A (6) függvény szerint változik a 24 műveleti erősítő kimenőfeszültsége az idő függ­vényében V6 =-E 0 ^-E *t-E 0 — t 2 J-'O LíO •^O'-'X Ez a feszültség a 16 műveleti erősítő bemenetére jut. A 16 műveleti erősítő kimenőfeszültsége: 10 Ha az 5 vizsgálandó villamos áramkör 63 ellen­állásának Rx ellenállásértékét kívánjuk mérni, ak­kor a fent leírt mérési eljáráshoz hasonló módon járunk el. A 24 és 22 műveleti erősítők kimenő­feszültségeinek nincsenek t2 - és tf -tői függő össze­tevői. A mérőberendezés által létrehozott impul­zusok TR ismétlődési frekvenciája a következő­képpen számolható: Rx TR = 4R2 C 2 x Ro Ha a 65 kondenzátor Cx kapacitásértékét kíván-15 juk mérni, akkor a 24 műveleti erősítő kimenő­feszültsége t, tj, t2 és ti értékektől függő kom­ponensekkel nem rendelkezik. A találmány szerinti kapcsolással keltett impulzusok fc ismétlődési frekvenciája a következőképpen számolható: 20 fCx 4R 2 C 2*-2 Cx Co Rx V3 = +E 0 -— T g + E 0 ZJUQL/V V A 22 műveleti erősítő kimenőfeszültsége az (5) függvény szerint a következőképpen alakul: V4=+ E 0 Í2L-E 0 _Lt J-*0 K-2 v, 2 25 Ha az RLC kapcsolási elemekből alkotott pár­huzamos kétpólusok paramétereit kívánjuk mérni, akkor az 1 műveleti erősítő kimenőfeszültsége (lásd 6. ábra) a 68 ellenállásból, a 69 tekercsből és a 70 kondenzátorból álló vizsgálandó villamos áram-30 körön át jut a 4 műveleti erősítő bemenetére. A 4 műveleti erősítő visszacsatolt hurkában van a 6 hangolóegység beiktatva. A 4 műveleti erősítőt visszacsatolt mérőegység-átalakítóként alkalmazzuk, és ez utóbbinak kimenőfeszültsége a következőkép­pen írható le: 35 Ebből következik, hogy V,(p)=-V2 (p) Zp(p) ZX (P) t0 — R2 C 2 40 ahol A 22 műveleti erősítő kimenőfeszültségének nulla átmenetekor az 1 műveleti erősítő kimenő­feszültsége ugrásszerűen vált előjelet. A 22 mű­veleti erősítő kimenőfeszültségét az 1 műveleti erő­sítő kimenetén levő feszültség előjelváltásának pil­lanatában az (5) függvény figyelembevételével a következőképpen írhatjuk fel: 45 50 Lx 1 V4 = -2 — + E 0 L0 RxC 2 Z^p) impedancia a 68 ellenállásból, a 69 tekercs­ből és a 70 kondenzátorból alkotott kétpó­lus vizsgálandó RX L X C X impedanciát jelenti. A találmány szerinti berendezés egyes egysé­geinek kimenőfeszültségei az idő függvényében ha­sonlóképpen változnak, mint az RLC kapcsolási elemekből alkotott párhuzamos áramkörök para­métereinek mérésénél a négypólusból átalakított csillagkapcsolás ágaiban. A találmány szerinti mérőberendezés által létre­hozott impulzusok TCx ismétlődési frekvenciája a 70 kondenzátor Cx kapacitásértékének mérésekor a következőképpen alakul: TC =4R 2 C 2 jCx Co Amikor a 22 műveleti erősítő kimenőfeszültsége 55 a következő nulla átmenetet eléri, akkor ebben a pillanatban az 1 műveleti erősítő kimenőfeszültsé­gének előjele megfordul, és a fenti folyamat mind­untalan ismétlődik. A találmány szerinti mérő­berendezés által előállított impulzusok TL ismét- 60 a létrehozott impulzusok f Rj[ ismétlődési frekven­lődési frekvenciáját az Lx induktivitásértek hatá- ciája a következő: rozza meg: A 68 ellenállás R. ellenállásértékének mérésekor TLX =4R2C 2 Lx 65 fRx = 1 4R,C, Rx Ro 11

Next

/
Thumbnails
Contents