170032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált aromás szénhidrogéneket tartalmazó párlat és pirolízis nehézgyanta előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja-1974. V. 28. Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. (MA-2577) 170032 Nemzetközi osztályozás: C08F C1ŰG 12/32, 9/44 Feltalálók: dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök 50%, Farkas László Péter oki. vegyészmérnök 20%, Reményi János Antal oki. vegyészmérnök 14%, Szényi Béla Lajos oki. vegyészmérnök 10%, Csiszár Miklós Béla oki. vegyészmérnök 6%, Veszprém Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém, Eljárás kondenzált aromás szénhidrogéneket tartalmazó párlat és pirolízis-nehézgyanta előállítására 1 A találmány főként kondenzált aromás szénhidrogéneket tartalmazó párlatnak és pirolízis-nehézgyantának szénhidrogének hőbontásánál keletkező, 180 C° felett forró cseppfolyós melléktermékekből történő előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. 5 Szénhidrogének hőbontásakor a gáznemű termékek mellett — az alkalmazott eljárástól, a kiindulási nyersanyag minőségétől és a hőbontás körülményeitől függően — jelentős mennyiségű cseppfolyós 10 melléktermék keletkezik. Az alapanyag molekulasúlyának növekedésével a folyékony termék hozama 2—9 s%-ról 40—50 s%tra is növekedhet, elsősorban a 180 C° felett 15 forró párlatok képződése révén. [Freiling, J. G., Simone, A. A., Ploix, B., Chesnoy, A. B.: L'Industrie du Petrole en Europe gazchirhie No 440, Mai, p. 76. (1973)]. 20 Ezek a termékek értékes vegyipari alapanyagokat, olefineket, diolefineket és aromás szénhidrogéneket tartalmaznak. E komponenseknek a 180 C°-ig forró termékekből való kinyerését és kémiai hasznosítását már megoldották és e megöl- 25 dások ismertek [Erdöl und Kohle 24, 318-329 (1971)], Chem. Ind. 25, 801-809 (1973)]. Nincs kidolgozva azonban a 180 C° felett forró párlatok feldolgozása. A feldolgozást megnehezíti az, hogy az értékes aromás szénhidrogének mellett, 30 a feldolgozandó anyagban instabil telítetlen vegyületek is vannak, és a tárolás során vagy hőhatásra ezekből nagymolekulasúlyú polimer termékek keletkeznek. A telítetlen vegyületek eltávolításának szokásos módját, a hidrogénező finomítást, a kondenzált aromás vegyületek mennyiségi alakulása korlátozza, fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a telítetlen szénhidrogének kielégítő mértékű eltávolításához szükséges hidrogénezés során a kondenzált aromás vegyületek hidrogénezési foka az 50%-ot is elérheti. Ezért ezek már eredetileg bentlevő mennyiségének fenntartása, másrészt a hidrogénfelhasználás csökkentése érdekében a kondenzált aromás szénhidrogéntartalmú frakciókat hidrogénezés előtt el kell távolítani, vagy a finomítást csak nagyon pontosan megszabott körülmények között lehet végezni, ami egyrészt a műveleti lépések számát, másrészt a költségeket növeli. A desztillációs feldolgozást az alapanyagban eredetileg jelenlevő gyantaszerű anyagok, valamint a hő hatására végbemenő további gyantaképződés nehezítik. (147 621 lajstromszámú csehszlovák és 2 264 034 lajstromszámú NSzK szabadalmi leírások). Ez a gyantamennyiség növeli a desztillációs üzem méreteit és energiaigényességét, korlátozza annak egyenletes üzemvitelét. Ugyancsak nehéz és körülményes a polimerizációs tisztítás, amelynek során a feldolgozás szempontjából kedvezőtlen poli-170032