170011. lajstromszámú szabadalom • Dohányzásra alkalmas anyag
170011 3 4 az emberi szervezetre kifejtett egyik káros hatásának enyhítésére irányulnak, azonban nem akadályozzák meg a nitrózaminok vagy nitrogénoxidok képződését és jelenlétét a belélegzett dohányfüstben. A 932 560 számú francia szabadalmi leírásban olyan eszközt (pl. cigarettapapír, szalmaszerű szerkezet, cigarettatartó, szopóka vagy más hasonlót) írtak le, mellyel a belélegzett füst érintkezésbe kerül. Ez az eszköz - mely a füsttel együtt eléghet vagy nem ég el — szálas anyagból készült és a normál sejt anyagcserével reagálni képes anyaggal „metabolittal" (pl. vitaminok, beleértve aszkorbinsavat, enzimek, koenzimek stb.) van impregnálva vagy bevonva. A fenti anyagokkal impregnált vagy bevont eszköz célja, hogy megkönnyítse az említett metabolitok jelentős mennyiségének a füsttel való érintkezését és ezáltal a dohányos a füsttel együtt belélegzi azokat. A szabadalmi leírás szerint amennyiben egy vagy több fentemlített metabolit nagyobb mennyiségben jelen van a dohányfüstben a dohányos jobban elviseli a füstben levő „toxikus terméket (nikotint)". Működés közben az eszközben vagy az eszközön levő metabolitok az égéshő hatására fokozott mértékben elpárolognak, a füsttel elegyednek és azzal együtt a dohányos szervezetébe kerülnek. Az említett francia szabadalmi leírásban ismertetett eszköz célja, hogy a dohányos jobban elviselje a füstben levő toxikus termékeket (nikotint). A francia szabadalmi leírás kitanítása, valamint az irodalomban a dohányzás káros hatásainak kiküszöbölése céljából javasolt rendszeres aszkorbinsav-adagolás mindössze megkísérli a belélegzett dohányfüst romboló hatásának minimális értékre csökkentését. Találmányunk szerint azt találtuk, hogy a dohányfüsttel általában elfogyasztott mérgező anyagok közül legalább az egyik komponens (nitrogéndioxid) mennyisége a füst belélegzése előtt nagy mértékben csökkenthető. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy dohányfüst nitrogéndioxid-tartalma nagy mértékben csökkenthető oly módon, hogy a dohányfüstöt olyan elégetlen dohányon vezetjük át, melyben aszkorbinsav és gyógyászatilag alkalmas sója hozzávetőlegesen ekvimoláris arányú keveréke, eritorbsav és gyógyászatilag alkalmas sója hozzávetőlegesen ekvimoláris arányú keveréke vagy a fenti két keverék elegye van diszpergálva hatásos mennyiségben. Azt találtuk továbbá, hogy a fenti anyagokkal kezelt dohány esetében a füst nitrogéndioxid-tartalmának csökkenése a füsttel belélegzett nitrózamin-képződést háttérbe szorítja. A nitrózaminok képződése a füstben levő nitrpgéndioxid és az elégetlen dohányban jelenlevő megfelelő szerves aminők reakciójának eredménye. Fentiek alapján a találmányunkkal létrehozott új hatások igen nagy jelentőségűek, minthogy a dohányfüstben általában jelenlevő nitrogénoxidok közül a nitrogéndioxid a legmérgezőbb és leging^erlőbb és legalább egy nitrózamin (N-dimetil-nitrózamin) karcinogén hatású. A találmányunk szerinti készítményeket önmagában ismert módszerekkel állíthatjuk elő például oly módon, hogy a dohányban aszkorbinsav és gyógyászatilag alkalmas sója hozzávetőlegesen ekvimoláris arányú keverékét, eritorbsav és gyógyászatilag alkalmas sója hozzávetőlegesen ekvimoláris arányú keverékét vagy a fenti keverékek elegyét 5 díszpergáljuk hatásos mennyiségben. A fenti keverékek felhasznált mennyisége tág határokon belül változhat a dohány „kátrány" tartalmától és — különösen - szerves nitrogéntartalmától függően. Általában a dohányt a fenti anyain gok bármely mennyiségével kezelve a füst nitrogéndioxid-tartalmának csökkenését tapasztaljuk. Célszerűségi szempontok figyelembevételével azt találtuk, hogy a fenti anyagokat a dohány száraz súlyára számítva kb. 0,1-10 súly% mennyiségben 15 alkalmazhatjuk dohány kezelésére. Találmányunk előnyös foganatosítási módja szerint a dohányt száraz súlyára számítva kb. 1— 4 súly% egy vagy több fenti anyaggal kezeljük. Minthogy egy átlagos cigaretta általában kb. lg dohányt tartalmaz, egy 20 cigaretta kezelésére kb. 10-40 mg fenti anyagot alkalmazhatunk. A dohányfüst kátrány- és szennyezéstartalma a cigaretta, szivar stb. elszívása során általában nagy mértékben emelkedik. Ezért a dohány találmá-25 nyunk szerinti kezelése a füst két vagy három utolsó belélegzése során esetleg már nem jár számottevő eredménnyel. Az eljárás hatékonyságának teljes kihasználása céljából ezért a kezelt dohányt tartalmazó cigaretta, szivar stb. szívását célszerű 30 megszakítani, míg számottevő mennyiségű elégetlen anyag van jelen. Önkéntes dohányosokkal végrehajtott kísérletek szerint a fenti eljárással kezelt, az adott anyagokat diszpergálva tartalmazó dohány a füst ízére semmilyen kedvezőtlen hatást nem fejt 35 ki. Feltételezésünk szerint a találmányunk szerinti eljárással kezelt dohányban a felhasznált anyagok a nitrogéndioxiddal reakcióba lépve nitrogén(H)oxidot és vizet képeznek. A nitrogéndioxid ún. 40 „befogása" egyrészről a tüdőbe kerülő füstből jelentős mennyiségű nitrogéndioxidot eltávolít, másrészről kompetitív módon gátolja a nitrogéndioxid és az elégetlen dohányban levő aminők reakciójával keletkező karcinogén nitrózamin képződését. Egy 45 kísérlet-sorozat szerint a találmányunk szerinti cigarettánként kb. 12 mg ekvimoláris arányú ászkor -binsav-nátriumaszkorbinát keverékkel kezelt dohányból készült cigaretták füstje a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva a lassú szívó teszt szerint kb. 50 egyharmad és a gyors szívó teszt szerint kb. fele mennyiségű nitrogéndioxidot tartalmaz. Igazoltuk továbbá, hogy kb. 25 mg ekvimoláris mennyiségű aszkorbinsav-nátriumaszkorbinát keveréket tartalmazó cigaretták esetében gyakorlatilag egyetlen 55 fenti anyag sem kerül a füsttel az emberi szervezetbe. A korábbiakban tárgyalt anyagoknak a dohányba juttatásának módja találmányunk szempontjából nem döntő jelentőségű tényező. Bármely 60 módszert felhasználhatunk, mely adalékanyagoknak dohányban való egyenletes eloszlatására alkalmas azzal a feltétellel, hogy az adott módszer a felhasznált anyagokra nem fejt ki káros hatást (pl. túlzottan erős hevítés vagy nedvesség túl hosszú ideig 65 tartó behatása). Az aszkorbinsav és eritorbsav, vala-2
