170010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor-vegyületek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. IX. 20. (HO-1722) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1973.1X21.(399.597) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 170010 Nemzetközi osztályozás: C07F 9/02, A01N 9/36 X ÍÍÍM;CH Feltalálók: Gardner John Nicholson vegyész, Garrison, N. Y. Köchling Josef vegyész, Upper Montclair, N. J. Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: F. Hoffmann-La Roche et Co. Aktiengesellschaft Basel, Svájc Eljárás foszfor-vegyületek előállítására 1 A foszfinok — pl. tri-(aril vagy alkil)-helyettesített foszfinok — a Wittig-reakcióknál fontos szerepét töltenek be. A Wittig-reakcióknál ezek a foszfinok foszfinoxidokká alakulnak melyeket mindezideig iparilag nem hasznosítottak. Minthogy a Wittig-reakciókát nagyüzemi méretekben hajtják végre, a melléktermékként képződő foszfinoxidok megsemmisítése porblémát jelent. A kiindulási anyagként felhasznált foszfinok továbbá viszonylag drága vegyületek. A Wittig-reakció gyakorlati alkalmazása tehát a kiindulási anyagként felhasznált foszfinok ára miatt egyrészről és a melléktermékként keletkező foszfinoxidok megsemmisítésének költségei miatt másrészről hátrányokkal jár. Régóta kísérleteznek a foszfinoxidok felhasználásával vagy hasznosítható termékekké való átalakításával. Az irodalomból sok eljárás ismert foszfinoknak - különösen trifenilfoszfinnak - foszforhalogenidekből történő előállítására. Az 1 247 310 sz. közzétett Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerint egy foszfindihalogenidet (pl. trifenilfoszfindikloridot) elemi foszforral trifenilfoszfinná redukálnak. Az 1 265 746 sz. közzétett Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerint foszforhalogenideket (pl. foszfortrikloridot) alkil- vagy arilmagnéziumhalogenidekkel történő reagáltatással a megfelelő alkil- vagy arilfoszfinokká alakítanak. Az 1643 636 és 1618 116sz. közzétett Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban ismertetett eljárások szintén foszfortrikloridból indulnak ki, melyet egy arilmonohalogenid (pl. klórbenzol vagy p-klór-toluol) jelenlétében, alkálifém (elő-5 nyösen nátrium) segítségével a megfelelő triarilfoszfinná redukálnak. Más ismert eljárás értelmében trifenilfoszfinoxidot trifenilfoszfinná alakítanak. A Z. f. anorg. u. alig. Chem. 369. kötet (1969) 33-37. oldal köz-10 lemény szerint a trifenilfoszfinoxidot előbb foszgén segítségével trifenilfoszfindikloriddá alakítják, majd a kapott terméket 1247 310 sz. közzétett Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban közölt módszerrel analóg módon elemi foszforral 15 trifenilfoszfinná redukálják. A 95-98%-os trifenilfoszfin kitermelését ennél a veszélytelennek nem mondható és költséges kétlépéses eljárásnál 90-95%-nak adják meg. Ezzel szemben a találmányunk tárgyát képező eljárásnál a trifenilfoszfin-20 oxidból egyszerű reakcióval (pl. trifenilfoszfittal történő reagáltatással) csaknem kvantitatív kitermeléssel gyakorlatilag tiszta trifenilfoszfint állítunk elő. 25 Azt találtuk, hogy valamely (I) általános képletű foszfinoxid (mely képletben Rls R 2 és R 3 jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-csoportot vagy fenil-csoportot) és egy (II) általános képletű foszfit (ahol R4, R 5 és R 6 jelentése 30 fenil-csoport) reagáltatásakor egy (III) általános 170010
