170000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (6r,7r)-7-[2-aril-2-(éterezett oximino)-acetamido]-3-karbamoiloximetil cef-3-ém-4-karbonsavak és származékok előállítására

170000 19 20 (139,2 mmol) diklórdimetilszilánt adunk és a hal­ványbarna elegyet 20 percig kb. 20 C -on keverjük. Ezután a szuszpenziót -17 C -ra hűtjük le, 10,84 g (52,0 mmól) foszforpentakloridot adunk hozzá és 2 órán keresztül -17 23 C°-on keverjük. Az 5 elegyhez 6,48 ml (80,4 mmól) piridint adunk és az egészet 104 ml -35 C -ra lehűtött metanolhoz adjuk olyan sebesseggel, hogy az elegy ne meleged­jen -10 C fölé. A lombikot további 20 ml hason­lóképpen lehűtött metanollal öblítjük ki és az 10 öblítőfolyadékot a piridines oldattal egyesítjük. Az elegyet keverés közben 25 percig állni hagyjuk, eközben +2 C -ra melegszik fel, majd ezen a hő­fokon 88 ml vizet adunk hozzá és az elegy pH-ját 0,880 fajsúlyú vizes ammóniumhidroxid-oldattal 15 0,6-ról 3,8-ra állítjuk be. A kapott kétfázisú elegy szilárd csapadékot tartalmaz, az elegyet 1 órán keresztül hűtjük, majd szűrjük. A szilárd csapa­dékot 100 ml 50%-os vizes metanollal, 80 ml meta­nollal, végül 40 ml metilénkloriddal mossuk, 20 1 Hgmm-es vákuumban megszárítjuk. Ilyen módon krémszínű por formájában 6,86 g súlyú fenti ter­méket kapunk (27,7 súly%). Forgatás, (a)í,9 = +48° (c=l,04, DMSO). 25 Ultraibolya spektrum (pH = 6-os puffer): Xmax = 237,5 nm(E}%m = 149), Xmax = 261,5 nm(EÍÍm = 145). Az alábbiakban az (I) általános képletű vegyüle- 30 tek előállítására ismertetünk példákat. 6. példa 35 a) Difenilmetil-(6R,7R)-3-karbamoiloximetil­-7-[2-(fur-2-il)-2-metoxiiminoacetamido]­-cef-3-em-4-karboxilát (szín-izomer) (i) módszer 40 25,0 g (0,33 mól) megfelelő 3-triklóracetilkarba­moiloximetil-származékból előállított nyers difenil­metil-(6R,7R)-7-amino-3-karbamoiloximetilcef-3-em­-4-karboxilát p-toluolszulfonsavas sót feloldunk etil- 45 acetát és vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldat ele­gyében. A szerves fázist elkülönítjük, vízzel mos­suk, magnéziumszulfáton megszárítjuk és forgó­lombikos bepárlóban bepároljuk. Párlási maradék­ként hab formájú difenilmetil-(6R,7R)-7-amino-3- 50 karbarnoiloximetilcef-3-em-4-karboxilátot kapunk. A termék súlya 11,5 g (0,262 mól, 77%). A fenti amin 50 ml diklórmetánban készült oldatához 3 C°-on hozzáadunk 100 ml száraz diklórmetában oldott 5,32 g (0,312 mól) szín-mó- 55 dosulatú 2-(fur-2-il)-2-metoxiiminoecetsavat, majd az adagolás befejezte után 10 perccel 30 ml diklór­metánban oldott 6,5 g (0,312 mól) DL-diciklo­hexilkarbodiimidet. A reakcióelegyet jégfürdőn 45 percen keresztül keverjük, ezalatt az oldatból szi- 60 lárd csapadék kristályosodik ki (feltehetőleg N,N'­-diciklohexil-karbamid). A kristályos anyagot szű­réssel eltávolítjuk és eldobjuk, a szűrletet vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk és szárazra párol- 65 juk. A párlási maradékot etanollal digerálva 10,6 g nyersterméket kapunk, ezt 1 kg szilikagélből készí­tett oszlopon kromatografáljuk. Az oszlopot 1 :9 arányú aceton-diklórmetán eleggyel eluálva az apo­láros szennyeződések eltávolíthatók. Az oszlopot 20% acetont tartalmazó diklórmetánnal eluálva és az eluátumot f&dolgozva 4,8 g fenti terméket kü­löníthetünk el. A termék olvadáspontja 199-202 C°, hozam: 3,1%. Forgatás, (a)ft = 14° (c=l,0, DMSO). Ultraibolya spektrum (ETOH): *max = 227nm (e = 18 600), Xinf = 270nm (e=17 900). Az infravörös és a mágneses magrezonancia­spektrum, továbbá a mikroanalitikai adatok igazol­ták a vegyület azonosságát. (ii) módszer 3,1 g (18,4 mmól) szín-módosulatú 2-(fur-2-il)-2--metoxi-iminoecetsav 35 ml diklórmetánban készí­tett oldatához hozzáadunk 1,86 g (18,4 mmól) tri­etilamint. Az oldatot 5 percen keresztül jégfürdőn hűtjük, majd 1,57 ml (18,4 mmól) oxalilkloridot és 1 csepp N,N'-dimetilformamidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 0,5 órán keresztül állni hagyjuk, majd az oldószert vákuumbepárlással eltávolítjuk és a szilárd párlási maradékot 1 órán keresztül vá­kuumban szárítjuk. A képződött savkloridot 150 ml vízmentes éterben oldjuk, az oldhatatlan trietilamin-hidrokloridot (2,5 g) szűréssel eltávolít­juk. Az étert forgólombikos bepárlóban eltávo­lítjuk, az olajos párlási maradékot diklórmetánban oldjuk. 8,9 g (14,7 mmól) difenilmetil-(6R,7R)-7-amino­-3-karbamoiloxi-metilcef-3-em-4-karboxilát t p-toluol­szulfonsavas sót feloldunk vízmentes diklórmetán­ban, majd az oldatot vizes nátriumhidrogénkarbo­nát-oldattal kirázzuk, vízzel mossuk, magnézium­szulfáton megszárítjuk. Az így készített szabad amin-oldathoz hozzáadjuk a szín-módosulatú 2-(fur­-2-il)-2-metoxiiminoacetilklorid diklórmetánban készült oldatát és 5 ml * propilénoxidot. Az adagolás után a képződött kristályos csapadékot (1,1 g) szűréssel elkülönítjük. A csapadék az analízis sze­rint difenilmetil-(6R,7R)-7-amino-3-karbarnoiloxirne­tilcef-3-em-4-karboxilát sósavas sója. A szűrletet 2 n kénsavoldattal, vízzel, vizes nátriumhidrogénkarbo­nát-oldattal, majd ismét vízzel mossuk, magnézium­szulfáton megszárítjuk, végül szárazra pároljuk. Ilyen módon 2,5 g (30,5%) fenti terméket kapunk, a vegyület fizikai tulajdonságai hasonlóak az (i) módszerrel előállított anyagéhoz. b) Nátrium-(6R,7R)-3-karbamoiloximetil-7--[2-(fur-2-il)-2-metoxiiminoacetamido]­-cef-3-em-4-karboxilát (szín-izomer) 4,7 g (8 mmól) szín-módosulatú) difenilmetil­-(6R,7R)-3-karbamoiloximetil -7-[2-(fur-2-il)-2-metoxi­iminoacetamido]-cef-3-em-4-karboxilát és 5 ml anizol keverékéhez jégfürdővel történő hűtés köz­ben hozzáadunk 20 ml trifluorecetsavat, majd az adagolás után az elegyet — időnként felrázva - 10 10

Next

/
Thumbnails
Contents