169996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranybarna színű, építészeti célú anódos oxidbevonatok előállítására elektrolitikus szinezéssel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 25. (FE-954) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169996 Nemzetközi osztályozás: C 25 D 11/04 i lu i .!•­Feltalálók: Lichtenberger Endréné dr., oki. vegyész 14%, Szontagh Endre oki. vegyész-^ mérnök 14%, Dömölki Ferenc oki. vegyészmérnök 14%, Horváth József technikus 4%, Denz Ákosné laboráns 4%, Csizmadia Lajos oki. gépészmérnök 10%, Budapest, Leginszki György oki. gépészmérnök 20%, Blénessy Barna oki. vegyészmérnök 20%, Székesfehérvár Tulajdonos: Fémipari Kutató Intézet 51%, ,'fémmunkás" Vállalat 49%, Budapest ' Eljárás arany-barna színű, építészeti célú anódos oxidbevonatok előállítására elektrolitikus színezéssel. 1 A találmány tárgya eljárás alumíniumon és alu­míniumötvözeteken kialakított színtelen anódos oxidréteg elektrolitikus színezésére, elsősorban épí­tőipari felhasználásra alkalmas arany-barna színár­nyalatok elérésére. 5 Az alumínium felületkezelő ipar jelenleg zömé­ben az egyenáramú kénsavas eljárással dolgozik. Ez az eljárás alkalmas a külső és belső építészetben felhasználásra kerülő alumínium anyagok védel­mének megoldására. Az építészeti felhasználások 10 területén azonban egyre erőteljesebben lép fel az az igény, hogy a beépítésre kerülő szerkezetek dekoratív megjelenésűek, színesek legyenek. Az anódosan oxidált alumínium színezésére korábban különböző szerves színező anyagokat használtak, 15 amelyek esztétikailag ugyan kielégítőek, azonban színtartósságuk, korrózióállóságuk nem megfelelő. E hátrányt küszöbölték ki az ún. direktszínező eljá­rások, amelyekkel fény és korrózióálló színes oxid­bevonatok egy műveletben állíthatók elő. Magyar- 20 országon több év óta eredményesen alkalmazzák építészeti célú alumínium gyártmányok felületkeze­lésére az AUTOKOLOR-HSH (magyar szab. 155 034) és AUTOKOLOR-MBA (magyar szab. 160 088) direktszínező anódos oxidáló eljárásokat. 25 Ezen eljárások - amellyekkel arany-barna, ill. szür­késbarna, szürke és fekete színű rétegeket lehet előállítani - hátránya, hogy nagy feszültségen, nagy áramsűrűséggel dolgoznak, ami korlátozza a beren­dezések kapacitását, megdrágítja az eljárást. Ezen- 30 kívül általában problémaként jelentkezhet, hogy az előállított színárnyalat egyértelműen rétegvastagság függő. A fenti megállapítások hasonlóképpen ér­vényesek a külföldön alkalmazott direktszínező anódos oxidáló eljárásokra is (pl. KALCOLOR, USA. szab. 3 631 387, DURANODIC 300 angol szab. 962 048, VEROXAL, NSZK. szab. 1 178 272). E hátrányokat küszöbölik ki az elekt­rolitikus színező eljárások, amelyek elvi alapját 1936-ban Caboni szabadalma jelentette (IT 339 232). Ennek az eljárásnak gyakorlati alkalma­zására csak 1960 után került sor Asada további kutatásai tlapján. Külföldön ez a módszer a leg­utóbbi években különböző változatokban alkal­mazásra került, általában élénk vörös, szürkésbronz színeket állítottak elő. Az eljárások közül építészeti célokra a szürkésbronz szín az NSZK-ban a DOS 1 621 073 szám alatt, Angliában a GB 1 121 228 szám alatt bejegyzett szabadalom alapján gyártható. Az elektrolitikus színező eljárások lényege, hogy az egyik technológiai lépésben, általában egyen­áramú kénsavas anódos oxidáló eljárással kialakí­tott, az egyéb követelményektől függően 5-25 /um vastagságú színtelen anódos oxidréteget egy követ­kező technológiai művelet során váltóárammal, fémsót tartalmazó vizes elektrolitban elektroli­tikusan kezelnek. A váltóáramú kezelés során az alumíniumon levő oxidrétegben a katódos fázisban fémionok leválása következik be. Irodalmi adatok szerint az összes ilyen típusú színezett rétegben a 169996

Next

/
Thumbnails
Contents