169992. lajstromszámú szabadalom • Berendezés íves zárlatok ívidejének korlátozására

5 169992 6 Ehelyütt jegyezzük meg, hogy a találmány szerinti berendezés feladatát kizárólag az íves zárlati áramnak söntölés révén fémes zárlati árammá történő alakítása képezi a már jelzett, a hő- és nyomáscsúcs kialakulási idejénél rövidebb időn 5 belül, míg a fémes zárlati áram megszüntetését a hagyományos ismert védelmekre bízzuk. A 20 kV feszültségszintnek megfelelő mintegy 3,2 mm érintkezőtávolság mellett és a 60 kA sön- 10 tölt zárlati érintkező-tömegekkel végzett kísérleteink tanúsága szerint a kapcsolási idő 1,2. ...1,7 msec között szórt. A találmány szerinti berendezés tehát a célkitűzésnek megfelelően az ismert megoldásoknál lényegesen rövidebb kapcsolási idővel 15 képes biztosítani bármely feszültségszint mellett és nagy zárlati teljesítmény esetén az ív söntölés útján történő kioltását. A találmány lényegét az alábbiakban célszerű 20 példaképpeni kiviteli alakok kapcsán a csatolt rajz alapján részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra háromfázisú példaképpeni kiviteli alak vázlatos metszete a csatlakozókivezetések síkjának 25 és az elvi kapcsolás feltüntetésével, a 2. ábra az Lábra szerinti kiviteli alak vázlatos metszete a csatlaközóvezetések síkja mentén, a 3. ábra példaképpeni többszörös működésű egyfázisú kiviteli alak vázlata, míg a 30 4. ábra egyszeri felhasználásra alkalmas cserélhető vákuumkamrás kiviteli alak vázlata. A találmány szerinti berendezés 1. és 2. ábrán feltüntetett példaképpeni háromfázisú kiviteli alak- 35 jának az adott esetben forgástest alakú földelt 10 vákuumkamra palástján át a vákuumtérbe benyúló, a kerület mentén egyenlő 120C°-os szögosztásban elrendezett rúd alakú 11, 12, 13 csatlakozó-kivezetései vannak. Az utóbbiak síkjával párhuzamosan, 40 e síktól mindkét merőleges irányban alaphelyzetben meghatározott térközzel egy-egy tárcsa alakú 14, ill. 15 érintkezőelem van a 10 vákuumkamra hossztengelyébe eső egy-egy 16 menesztőszáron rögzítve. A 16 menesztőszárakon továbbá a 14, 15 éríntke- 45 zöelemektől meghatározott távolságban és az utóbbiakkal párhuzamosan egy-egy nemferromágneses 17 menesztőtárcsa van vákuumtömör kötéssel rögzítve. A 10 vákuumban hengeres alaptestéhez és a 17 menesztőtárcsák peremeihez egyaránt vákuumtö- 50 mören a 10 vákuumkamra rugalmas faltartományait képező egy-egy 18 csőmembrán van csatlakoztatva, amely a ráható atmoszférikus nyomás révén előfeszítve a 14, 15 érintkezőelemek elmozdulását és a szükséges alapkontaktusnyomást biztosítja. A 10 55 vákuumkamrán kívüli tartományban a 17 menesztőtárcsákkal párhuzamosan az elektrodinamikus hajtóegység 19 síktekercsei vannak helytállóan rögzítve és a 16 menesztőszárak végei 5 alaphelyzetrögzítő mechanizmusokhoz vannak csatlakoztatva. Az 60 egymással sorbakapcsolt 19 síktekercsek célszerűen fényvillamos 1 érzékelőelemekről 2 billenő-erősítő egység útján vezérelt 3 impulzuskapcsolón keresztül külső vagy belső 7 hálózatról 6 passzív áramköri elemeken át táplált 4 energiatárolóra vannak csatla- 65 koztatva. A 11, 12, 13 csatlakozókivezetések a háromfázisú hálózat R,S,T fázisvezetőivel vannak villamosan összekötve. íves zárlat fellépése esetén az 1 érintkezőelemekkel indított folyamat eredményeképpen a 19 síktekercseken átfolyó áram a 17 menesztőtárcsákban áramot indukál s ennek következtében az utóbbiak jelentős sebességgel eltávolodnak a 19 síktekercsektől. Az 5 alaphelyzetrögzítő mechanizmusok oldanak, és a 16 menesztőszárak végein a 10 vákuumkamrában elhelyezett 14, 15 érintkezőelemek felütköznek a 11, 12, 13 csatlakozókivezetések belső végtartományaira, ezzel az utóbbiakat villamos vezető módon fémesen rövidrezárják. A 14, 15 érintkezőelemek elmozdulását lehetővé teszik a 18 csőmembránok, aholis az utóbbiakra , ható atmoszférikus nyomás a már említett módon egyben az alapkontaktus nyomást is adja és a 'működésgyorsaságot növeli. Ali, 12, 13 csatlakozókivezetéseket kétoldalról szorító 14, 15 érintkezőelemekben folyó áramok iránya olyan, hogy azok hatására a zárlati áram növekedésével a kontaktusnyomás is nő. Az íves zárlat fenti módon történt söntölése, az ív kioltása, majd a hibás rész ismert módon való lekapcsolása után az 5 alaphelyzetrögzítő mechanizmusok segítségével a berendezés 10 vákuumkamrás gyorskapcsolója ismételten működésre kész bontott alaphelyzetbe állítható vissza. A találmány szerinti berendezés másik, a 3. ábrán vázlatosan feltüntetett példaképpeni egyfázisú kiviteli alakjának lényegében cső alakú 20 vákuumkamra homlokvégein vákuumtömören átvezetett 21, 22 csatlakozókivezetések folytatásaiként a 20 vákuumkamrában egymást meghatározott térközzel átfedő módon elrendezett lényegében párhuzamos, helytálló 25 érintkezőeleme és rugalmas, nemferromágneses elmozduló 24 érintkezőeleme van. Az elmozduló 24 érintkezőelemhez a 20 vákuumkamrán kívüli tartományban az elektrodinamikus hajtóegység beavatkozószervét képező 29 síktekercs van helytállóan hozzárendelve. A 29 síktekercs előnyösen fényvillamos 1 érzékelőelemekről 2 billenő-erősítőn egység útján vezérelt 3 impulzuskapcsolón keresztül 7 hálózatról 6 passzív áramköri elemeken át táplált 4 energiatárolóra van csatlakoztatva. A 24 érintkezőelem 21 csatlakozókivezetése T fázisvezetőhöz, míg a 22 érintkezőelem 22 csatlakozókivezetése C csillagponthoz, vagy műcsillagponthoz (a másik fázis vagy fázisok hasonló csatlakozópontjához) van kötve. A 29 síktekercs ívfelvillanáskor" a 4 energiatárolóból nyert áramimpulzus hatására á 24 nem-ferromágneses érintkezőelem elmozdul és a helytálló 25 érintkezőelemmel kerül fémes villamos vezető kapcsolatba. A T és C pontok között kialakuló fémes zárlati áram az ívet kioltja és a 24, 25 érintkezőelemeket mindaddig egymáshoz szorítja, amíg annak megszüntetéséről ismert módon nem gondoskodunk. A találmány szerinti berendezés további, a 4. ábrán feltüntetett különösen egyszerű és olcsó, egyszeri működtetésű cserélhető vákuumkamrás gyorskapcsolótaggal ellátott egyfázisú példaképpeni kiviteli alakjának cső alakú 30 vákuumkamrába 3