169989. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyedi impulzusok pontosan megegyező impulzushosszának megvalósítására

3 169989 4 A találmány tárgyát egy kiviteli példa kapcsán, ijz alapján ismertetjük részletesebben. Az l.ábra példakénti találmány szerinti kap­»lási elrendezést szemléltet, amelynél NAND-ka­ukat alkalmaztunk. A 2. ábra másik találmány szerinti kapcsolási jendezést szemléltet, amelynél az 1. ábrával szem­en kisebb a ráfordítás. A 3. ábra impulzusdiagramot mutat az 1. ábrán emutatott találmány szerinti kapcsolási elrendezés íűködésének magyarázatára. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés pél­akénti kiviteli alakjánál az 1. ábrán a logikai mű­eletek megvalósítására NAND-kapukat alkalmaz­jnk, bár ezzel a megoldással nem a lehetséges sgkisebb kapcsolási ráfordítás adódik. Ezt a kivi­;lt azonban azért választottuk, mert jelenleg ÍAND-kapukat szoktak túlnyomó többségben al­almazni logikai építőelemekként. Az egyes S 1 ... Sn jelutakon a feldolgozandó tnpulzusok tetszőleges időbeli helyzetben jelen­létnek meg. Ez a megjelenés lehet akár periodikus, iklikus impulzussorozat, vagy, amint azt a a... 3c ábrák mutatják, lehetnek szabálytalan gyedi impulzusok is. Az előfeltétel azonban, hogy lég különböző S 1 ... Sn jelutakon megjelenő im­ulzusok sem fedhetnek át időben egy másik im­ulzust. Az E 1 (t).. En (t) bemenő jelek (3a ... 3c bra) az E 1 ... En bemeneteken keresztül jutnak z S 1 ... Sn jelutakra és onnan egyrészt az SG ezérlőkapu bemeneteire, másrészt a Jeg 1 ...Negn negátorokon keresztül az LG 1 ... AG n kimenő kapuk két bemenete közül nindenkor az első bemenetre, ezek az iG 1 . .. AG n kimenő kapuk egy-egy SÍ ... Sn sluthoz vannak rendelve. Az SG vezérlőkapu Usg kimenő jele (3d ábra) sak akkor jelenik meg 0 szinttel az SG vezérlő­apu Asg kimeneten, ha valamennyi S 1 .. . Sn alútori L szint van. Az S 1 . .. Sn jelutak egyikén negjelenő tetszőleges egyedi impulzus ezt a szintet ^ről O-ra változtatja, és ezáltal az Usg kimenő ílnél O-ról L-re történő szintváltozást hoz létre az IG vezérlőkapu Asg kimenetén. Ez az eset látható 3d ábra minden t 1 . .. t 6 időpontjában. Az ek­:or jelentkező impulzushomlokok egy, a rajzon lem ábrázolt, általánosan ismert differenciálótag itján billentik az MM monostabil elrendezést, melynek Amm kimenő vezetéke az AG 1 . .. AG n :imenő kapuk mindegyik második bemenetére csat­akozik. Valamennyi AG 1 ... AG n kimenő kapu :özül az MM monostabil elrendezés Umm kimenő ele csak azt fogja áteresztésre kapcsolni, amelynek :lső bemenetén egyidejűleg az egyedi impulzus is elén van, amely éppen az MM monostabil elren­lezést átbillentette. További magyarázat céljából «Idaképpen a t 3' és t 3 időpontokban történő blyamatokat vizsgáljuk. A 13' időpontban (3d ábra) valamennyi > 1 ... Sn jelúton L jelszint van. Ezáltal az SG 'ezérlőkapu Asg« kimenetén levő Usg kimenő jel 0 szintű és a stabil állapotban levő MM monostabil elrendezés Amm kimenetén keresztül valamennyi AG 1 ... AG n kimenő kapu vele összekötött má­sodik bemenetére O szintű Umm kimenő jelet ad. 5 Minthogy a Neg 1 ... Neg n negátorok miatt az S 1 ... Sn jelutakkal összekötött AG 1 ... AG n ki­menő kapuk S 1 ... Sn jelutakkal összekötött be­menetei is 0 szinten vannak, ezért valamennyi A 1 ... An kimenet L szinten van, ugyanúgy, mint 10 az E 1 ... En bemenetek. A t 3 időpontban az E 2 (t) jel 1/0 átmenete az SG vezérlőkapu Asg kimenetén levő Usg jelnél 0/L átmenetet idéz elő, aminek következtében az 15 . MM monostabil elrendezés átbillen és Amm kime­netén megjelenő Umm kimenő jellel konstans hosszúságú L jelszintű impulzust ad le. Ez az L jelszintű impulzus minden egyes AG 1 ... AG n ki­menő kapu második bemenetére jut, de valamennyi 20 kapu közül csak az AG 2 kimenő kaput működ­teti, mert csak ennek első bemenetén van a Neg 2 negátoron keresztül ugyancsak L szint. Ennek következtében az A 2 kimeneten 0 im­pulzus jelenik meg, amely olyan hosszú, mint az 25 az időtartam, ameddig az AG 2 kimenő kapu két bemenetén az L jelszint jelen van. Feltételezve, hogy valamennyi E1...En bemenetre táplált im­pulzusok hosszabb időtartamúak, mint az MM monostabil elrendezés impulzus időtartama, ezért 30 az A 1 (t) ... An (t) kimenő jeleknél minden egyes kimenő impulzus hosszát csak az MM monostabil elrendezés határozza meg. Azonos megfontolások érvényesek ugyanilyen módon a többi jelútra is, úgyhogy az eredmény 35 egy impulzus átbocsátása az illető jelút megtartása mellett és ugyanakkor valamennyi A 1 ... An ki­menet impulzusának időtartama nagy pontossággal megegyezik egymással. Amennyiben az SG vezérlőkapu céljára a 2. ábra 40 szerint OG VAGY-kaput alkalmazunk és a kimene­tekre UG 1 ... UG n ÉS-kapukat kapcsolunk, ak­kor a negátorok elmaradhatnak. Ezzel csökken a kapcsolási ráfordítás. A vezérlés itt pozitív impul­zusokkal történik és a működésmód megfelel az 45 előbb ismertetett lefolyásnak. Az MM monostabil elrendezést előnyösen mono­stabil multivibrator alakjában valósítjuk meg. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés egyedi impulzusok pon­tosan megegyező impulzushosszának megvalósí­tására, amelynél az impulzusok időbeli átfedés nél-55 kuli, szabályos vagy szabálytalan távközökben való átvitelére két vagy több jelút van, azzal jellemezve, hogy valamennyi jelút (SÍ... Sn) bemenetei (El... En) egy vezérlőkapun (SG) keresztül egy közös monostabil elrendezés (MM) bemenetével 60 vannak összekötve, és minden egyes jelút (S 1 ... Sn) egy kétbemenetű kimenő kaput (AG 1 .. . AGn) tartalmaz, amelyek közül az első bemenet mindenkor a hozzátartozó jelúttal (SÍ... Sn) van összekötve és valamennyi kimenő 65 kapu (AG 1 ... AGn) második bemenetei egyesítve )

Next

/
Thumbnails
Contents