169969. lajstromszámú szabadalom • Triazolitiazolil-(tiono)foszfor(foszfon)savésztereket tartalmazó inszekticidek, akaricidek és parazitaölőszerek
169969 Példaképpen megnevezzük az alábbi vegyületeket: 0,0-dimetil-, 0,0-dietil-, 0,0-di-n-propil-, 0,0-diizopropil-, O-etil-0-n-propil-, O-etil-0-izopropil-, O-n-propil-0-metil-foszforsavészterklorid és a megfelelő tiono-vegyületek, továbbá az O-metil-, 5 O-etil-, O-n-propil- és O-izopropilmetán-, illetve -etán-, -propán-, -fenüfoszfonsavészterklorid és a megfelelő tiono analógok. A szintén kiindulási anyagként alkalmazható III általános képletű triazolotiazol-származékok újak, 10 azonban ismert eljárásokkal állíthatók elő, például úgy, hogy tioszemikarbazidot piroszénsavetilészterrel IV képletű közbenső termékké alakítunk, ezt azután alkálialkoholát jelenlétében ciklizáljuk és ezt követően például 2-klór-butanon-(3)-mal, illetve 15 alkilmérkaptoklóracetonnal reagáltatjuk, hogy ásványisavak, így például kénsav jelenlétében a tiazolgyűrűt bezárjuk. A reakciók lejátszódását a csatolt rajz szerinti B) és C) reakcióegyenlet írja le. 20 A találmány szerinti eljárásban alkalmazható III általános képletű triazolotiazol-származékok példáiként megnevezzük az alábbiakat: 2-metil-, 2-etil-, 2-metilmerkapto-, 2-etilmerkapto-3-metil-6-hidjoxi-l,2,4-triazolo-(2,3-b)-tiazol. 25 A találmány szerinti eljárást előnyösen alkalmas oldó- és hígítószer alkalmazásával valósítjuk meg. Ilyen oldó- és hígítószerként gyakorlatilag az összes közömbös szerves oldószer szóba jön. Ide tartoznak , különösen az alifás és aromás, adott esetben 30 klórozott szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol, benzin, metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol vagy az éterek, például a dietil-és dibutiléter, dioxán, továbbá a ketonok, például az aceton, metiletil-, metilizopropil- és metilizobu- 35 tilketon, azonkívül a nitrilek, így az aceto- és propionitril. Savakceptorként az összes szokásos savmegkötőszert alkalmazhatjuk. Különösen beváltak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így a nátrium- és 40 káliumkarbonát, -metilát, illetve -etilát, továbbá az alifás, aromás vagy heterociklusos aminők, például a trietilamin, trimetilamin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. Savmegkötőszer alkalmazása helyett eljárhatunk 45 úgy is, hogy először a III általános képletű triazolotiazol-származék sóját, előnyösen az alkálivagy ammóniumsóját állítjuk elő és ezt használjuk fel azután a szokásos reakcióhoz. 50 A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk, általában a 0 C° és 100 C° közötti, előnyösen 25 C° és 50 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. A reakciót általában normál nyomáson valósít- 55 juk meg. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a reakciókomponenseket előnyösen ekvimoláris mennyiségekben adagoljuk be a megadott hőmérsékleten adott esetben valamely savakceptor és 60 valamely fentiekben megnevezett oldószer jelenlétében. A reakcióelegyet egy vagy több órán át keverjük megnövelt hőmérsékleten, ezalatt a reakció befejeződik. Ezután a reakcióelegyet vagy vízbe öntjük, valamely szerves oldószerrel, például ben- 65 zollal kirázzuk és a szerves fázist elválasztjuk vagy sok esetben az is elegendő, ha a reakcióelegyet csak lehűtjük, szűrjük, majd a szerves fázist a szokásos módon, mosással, szárítással és ezt követő, csökkentett nyomáson végzett deszíillációval dolgozzuk fel. A maradékot szétdesztilláljuk, adott esetben kristályosan dermed meg. Az új vegyületek részben olajszerű anyagok alakjában keletkeznek, amelyek nem desztillálhatok bomlás nélkül, csak az úgynevezett „szétdesztillálás"-sal szabadíthatók meg az illó alkotórészektől és ezáltal tisztíthatók, ez azt jelenti, hogy az anyagot hosszabb időn át melegítjük csökkentett nyomáson és kissé megnövelt hőmérsékleten. Jellemzésükre a törésmutató szolgál. Ha a vegyületeket kristályos alakban kapjuk, olvadáspontjukkal jellemezzük őket. Amint a fentiekben már többször említettük, a találmány szerinti triazolotiazolil-/tiono/foszfor/foszfon/savészterek kitűnő inszekticid, akaricid és parazitaölő hatásukkal tűnnek ki. Az új vegyületek nemcsak a növényeket károsító rovarokkal és atkákkal szemben hatásosak, hanem az egészségvédelem területén, a raktározott készletekben fellépő kártevőkkel és az állategészségügy területén fellépő ektoparazitákkal, például parazitalégylárvákkal és kullancsokkal szemben is hatásosak. A találmány szerinti hatóanyagok tehát eredményesen alkalmazhatók a növényvédelemben, az egészségügy, raktározott készletek és az állategészségügy területén is kártevőirtószerként. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű (Rhopalosiphum padi), borsó levéltetű (Macrosiphum pisi), és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), almafalevéltetű (Sappaphis mali), szilvafalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyefalevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a sárgafarú üvegházi tripsz (Hercinothrips femoralis) és a poloskafélék, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lecturalius), rablópoloska (Rhodnius prolixus), és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és Nephotettix bipunctatus. A rágó rovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztabagolylepke (Plutella maculipennis), a gyűrűs szövőlepke (Lymantria dispar), az aranyfarú szövőlepke (Euproctis chrysorrhoea) és a Malacosoma neustria, továbbá a káposztamoly (Mamestra brassicae) és a vetési bagolypille (Agrotis segetum), a nagy téli araszoló (Pieris brassicae), kis araszolólepke (Cheimatobia brumata), tölgyilonca (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a Hyponomeuta padella, a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). 2