169966. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható 2-ciánofenil-ditiofoszforsavészterek előállítására

5 169966 6 mint a szúnyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acári) tartoznak különösen a fo­nóatkák (Tetranychidae), így a babfonóatkák (Tet- 5 ranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tet­ranychus urticae) és a gyümölcsfafonóatka (Para­tetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a gubacs­atkák, például a ribizligubacsatka (Eriophes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus 10 és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok, így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelem területén és a raktárok kár­tevőivel szemben,~ különösen legyekkel és szúnyo- 15 gokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kitűnnek azzal, hogy fán és agyagon tartós hatásuk van, valamint jó az alkálistabilitásuk meszelt felületen. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos 20 készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pél­dául oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanya­gokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás 25 alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hor­dozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben fe­lületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőszereket is al­kalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet 30 alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klór- 35 benzolt, klóretilént vagy metüénklóridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffino­kat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizo- 40 butilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris ol­dószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulf­oxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáz­nemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folya­dékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten 45 és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aero­szól-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kő­lisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és a 50 szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav/ alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emul­geálószerként és/vagy habképző szerként nem-ionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsír­savésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, pél- 55 dául alkilarilpoliglikol-étert, továbbá alk'úszulfoná­tokat, arilszulfonátokat, alkilszulfátokat, valamint fehérje-hidrolizátumokat, diszpergálószerként lig­nint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használ­hatunk fel. 60 A találmány szerinti hatóanyagok a készít­ményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanya­gokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1-95 súly%, elő­nyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot is tartalmaznak. 65 A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, habok, szuszpenziók, porok, paszták, oldható po­rok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmaz­hatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, szórással, elgázosítással, füstöléssel, ön­tözéssel, csávázással vagy inkrusztálással. A hatóanyagkoncentrációt az alkalmazásra kész készítményekben tág határok között változtat­hatjuk. Általában 0,0001 és 10%, előnyösen 0,01 és 1% közé esnek. A liatóanyagokat jó eredménnyel alkalmazhatjuk az úgynevezett ultra-low-volume eljárásban is, eb­ben az esetben lehetséges, hogy a készítmények 95%, vagy akár 100% hatóanyagot is tartalmaznak. Az alábbi A)-D) példákban a találmány szerinti hatóanyagok kártevőkkel szembeni hatását vizsgál­juk, az ismert, a táblázatban A-val jelölt 0,0-dietil-0-(2-ciánofenil)-tionofoszforsavészterhez viszonyítva. Az új hatóanyagokat képletszámmal jelöljük. A) példa Plutella-próba Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítására 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, amely a megadott mennyi­ségű emulgeátort tartalmazza, és a koncentrátumot vízzel az 1. táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel káposztaleveleket (Brassica oleracea) harmatnedvesre permetezünk, és betelepítjük káposztamoly (Plutella maculipennis) hernyókkal. Megadott idő után százalékban meghatározzuk a pusztulási fokot. 100% azt jelenti, hogy az összes hernyó elpusztult, 0% azt jelenti, hogy egy hernyó sem pusztult el. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat, kiértékelési időt és a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. 1. táblázat Plutella-próba Hatóanyag Hatóanyag- Pusztulási képletszáma koncentráció fok %-ban %-ban 3 nap u 0,1 100 0,01 100 0,001 0 0,1 100 0,01 100 0,001 95 0,1 100 0,01 100 0,001 100 0,0001 100 3

Next

/
Thumbnails
Contents