169945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíz tisztítására

169945 17 18 A tisztított víz a 68 vályún keresztül a 61 klórozási zónába ömlik, amelyet a derítési zónától az 56 második radiális osztófal választ el. A leülepedett szilárdanyagot a 45 derítési zónában ennek szélső tartományaiban az 52 hídra szerelt 5 kotrószerkezet segítségével vályúkba továbbítjuk. A híd a belső és külső falon, az íves derítő mentén kialakított pályán ide-oda mozgatható a 76 motor segítségével. A mozgás határolására a pálya ellentétes végein elrendezett 88 ütközők szolgálnak, a 10 kotró szerkezet tehát mindkét irányban működtethető. A vályúk a 21 belső fal felé lejtenek, az összegyűjtött iszap egy részét a 89 vezetéken át — amelybe a 90 szivattyú van beépítve - az íves 25 első oxigénes kezelési zónába recirkuláltatjuk. A 15 többi iszapot a centrális aerobos 53 érlelési zónába vezetjük, és az érlelt iszapot onnan a 37 második oxigénes kezelési zónán áthaladó 71 vezetéken keresztül távolítjuk el. A 11. ábra a 10. ábra szerinti berendezést az 20 ezen az ábrán feltüntetett A—A vonal mentén vett metszetben ábrázolja, és a híd-iszapkotró szerkezet-egységet tünteti fel. A 91 kotrószerkezet a 20 külső fal és 21 belső fal között keresztirányban húzódik, vízszintesen, kissé a 72 fenéklemez felett 25 helyezkedik el, és a hídhoz a 92 karokkal kapcsolódik. Az 52 híd az íves derítési szakasz mentén a 93 görgőkön mozog. A 12. ábra a 10. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszetben mutatja a berendezés 30 10. ábra szerinti kiviteli alakját, az iszaprecirkulá!tató egységet szemléltetve. A leülepedett iszap a 95 iszapzsompban gyűlik össze, amely az 54 első radiális osztófal alsó végénél van kialakítva, az iszap felszívása a 89 vezeték függőleges szakaszán 35 keresztül az iszaprecirkuláltató 90 szivattyú segítségével történik. Az iszap nem recirkuláltatott részét a 96 ágvezetéken keresztül az aerobos 53 érlelési zónába irányítjuk, további kezelésre. A vízszintes szaggatott vonal a folyadékszintet jelöli a 37 40 második oxigénes kezelési zónában. A 13. ábra a 10. ábra szerinti berendezést az ugyanezen ábrán bejelölt C—C vonal mentén vett metszetben mutatja, feltüntetve a második oxigénes kezelési zóna folyadékkeverő és -recirkuláltató 45 szerkezetét, valamint az iszapeltávolító szerkezetet. A 71 vezeték- a centrális aerobos 53 érlelési zónából indul ki, át van vezetve a 21 belső falon és radiálisán keresztülhalad a 72 medencefenék felett, és az íves 37 második oxigénes kezelési 50 zónából a 20 külső falon át van kivezetve. A 14—17. ábrák szerinti grafikonok alapján összehasonlítjuk a tényleges folyadékáramlási pályák és az ülepítési pályák hosszúságait levegőbevitellel működő hagyományos kör alakú szennyvíz- 55 tisztító berendezések és a találmány szerinti oxigénbevitellel működő kör alakú egyesített szennyvíztisztító berendezések esetében. Az ordinátán a folyadékáram pálya hosszát, az abszcisszán a derítő kerületmenti ívhosszát jelöltük meg. Az ülepítési 60 pálya-hosszúságot annak feltételezésével határoztuk meg, hogy a kezelt folyadék egyenletesen van elosztva a belső derítőfallal szomszédos tartomány egy függőleges keresztmetszetében, továbbá, hogy a folyadéksebességek radiális eloszlása egyenletes. A 65 14—17. ábrák szerinti diagrammokon az A görbe az ülepítési pálya hosszát, a B görbe pedig a tényleges folyadékáramlási pálya hosszát reprezentálja. A 14. ábra a derítő viselkedését szemlélteti levegőbevitellel működő szennyvíztisztító berendezés esetében, amelybe 250 mg/liter BOD (biokémiailag oxidálható szervesanyag-tartalom)-értékű szennyvizet vezetnek, 2200 mg/liter teljes szuszpendált szilárdanyag-koncentrációval míg a 15. ábra a derítő viselkedését kétlépcsős oxigénbevitellel működő berendezés esetében mutatja, amelynél a bevezetett szennyvíz BOD-értéke ugyancsak 250 mg/liter, azonban a teljes szuszpendált szilárdanyag-koncentráció az oxigénes kezelési zónában nagyobb, mintegy 5000 mg/liter. A görbék összehasonlításából kitűnik, hogy a 14. ábra szerinti levegőbevitellel dolgozó berendezés esetében a tényleges folyadékáramás pályájának hosszúsága csak megközelíti az ülepítési pálya hosszúságát, teljes kiterjedésű azaz, 360 -os derítőalak mellett, és amennyiben a derítő ívhossza csökken, a berendezés nem képes biztosítani, hogy a kilépő víz szilárdanyagtartalma alacsony legyen. Ezzel szemben éles kontrasztként állapítható meg, hogy a találmány szerinti berendezésnél a derítő ívhosszával akár 260 -ig is le lehet menni, a folyadékáramlási pálya hossza még mindig meghaladja az ülepítési pálya hosszát, ami a találmány szerinti megoldásnál hatékony szilárdanyag-kiválasztást garantál. A 16. és 17. ábrák a derítő működését levegőbevitellel és oxigénbevitellel működő kör alakú berendezések esetében szemléltetik, ahol a szennyvíz BOD-értéke 686 mg/liter, a teljes szuszpendált szilárdanyag-koncentráció (MLSS) a levegő kezelési zónában 2200 mg/liter, mindkét oxigénes kezelési zónában pedig 6500 mg/l. Amint ez a 14. ábra szerinti kisebb töménységű szennyvíz esetében is tapasztalható volt, a 16. ábra is — amely szerint a BOD-érték nagyobb — azt mutatja, hogy a levegőbevitellel működő derítő-alakot teljes, 360 os ívvel kell kiképezni, az ülepítési pálya hosszúságára vonatkozó A görbe a derítő kerületmenti íves pályájának tejles hosszúságában a tényleges folyadékáramlási pálya hosszúságát jelző B görbe felett helyezkedik el. A 17. ábrán viszont jól látható, hogy a mintegy 180 -nál nagyobb íves kerületmenti pályahosszak már elegendőek ahhoz, hogy a szilárdanyag-tartalom hatékony elválasztását biztosítsák a víztől. Fontos megjegyezni, hogy a levegőbevitellel dolgozó kör alakú berendezések (14. és 16. ábra szerinti görbék) n^m rendelkeznek azzal a flexibilitással kezelési zónák beépíthetősége vonatkozásában, gondolunk itt a leírt aerobos érlelési és klórozási zónára, amelyek a találmány szerinti berendezésbe minden nehézség nélkül elhelyezhetők. A derítési zóna ívhosszának 90 —330 -os széles tartmányán belül célszerű 180 -300 os tartányba eső derítési ívhosszat alkalmazni, amennyiben viszonylag kis töménységű 300 mg/l BOD-értékű szennyvizekről van szó. Amennyiben a szennyvíz töménysége nagyobb, 300 mg/l BOD-értéken felül van, a derítési zóna ívhosszát 90 -240 között célszerű megválasztani. Abban az esetben is 9