169945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíz tisztítására

5 169945 6 egyesített kör alakú berendezést használunk, amely lényegesen kompaktabb, mint a pl. derékszögű négyszög-alaprajzú berendezések. A találmány tehát szennyvíz tisztítására szolgáló eljárásra és egyesített kör alakú szennyvíztisztító 5 berendezésre vonatkozik, legalább 50% oxigént tartalmazó gáz bevitelével és az iszap recirkuláltatásával. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egy oxigénbevitellel dolgozó szennyvízkezelési mód- 10 szer és egyesített kör alakú berendezés esetén, ahol a derítőegység egy kerületmenti zónában van elrendezve, a derítőegység ívhosszúsága akár 90 -ra is lerövidíthető anélkül, hogy az ülepítési pálya hosszúsága meghaladná a tényleges folyadékáramlási 15 pálya hosszúságát. Ennek eredményeként a berendezés fennmaradó kerületmenti tartománya más célokra használható ki, például szellőztetésre, az aktivált iszap érlelésére, a derítőből távozó víz klóros kezelésére, stb. Annak érdekében, hogy az 20 oxigéngázos kezelés során hatékonyan tudjuk használni a (levegőhöz képest) viszonylag drága oxigént a biokémiailag oxidálható szervesanyag mennyiséget a belépő vízben, elfogadható szintre tudjuk csökkenteni, és olyan aktivált iszapot nyerjünk, amely 25 a korábbiakban említett kitűnő ülepedési tulajdonságokkal rendelkezik, arra van szükség, hogy a találmány alkalmazása során legalább két, egymástól elkülönített oxigénes kezelési zónát alkalmazzunk, az oxigénben szegény gázt az első oxi- 30 génes kezelési zónából a második oxigénes kezelési zónába továbbítsuk, és az első zónából az oxigénnel kezelt folyadékot a második zónába vezessük. Legalább az egyik oxigénes kezelési zóna a berendezés egy íves részében van kialakítva, amely rész 35 rendelkezésre áll, mivel a derítő az egyetlen, már rövidített íves zónába kerül. Az „íves zóna" kifejezés az egyesített kör alakú szennyvíztisztító berendezéshez csatlakoztatott térre vonatkozik, amelyet a külső oldalon egy kör alakú külső medence- 40 fal, belül pedig egy kör alakú belső fal, valamint radiális végfalakQ

határolnak, amely derítési zóna ívhosszúsága 360 -nál kisebb. E berendezés derítési zónájának ívhossza akár 90°-ra is leszorítható, és még mindig olyan tény- 45 leges folyadékáramlási pálya biztosítható, amely legalább olyan hosszú, mint az ülepítési pálya. Elméletileg (ha szükséges) lehetőség van arra is, hogy a találmány szerinti berendezésben teljes hosszúságában, azaz 360 -os ívhosszban alakítsuk ki 50 a derítési zónát, mert még ennél az ívhossznál is az ülepítési pálya hossza - ideális körülményeket feltételezve - kisebb, mint a tényleges folyadékáram pályájának hosszúsága. Azonban ilyen ívhosszhoz meghatározott átmé- 55 rőjű berendezésben a belső és külső fal közötti távolság a derítési zónában minimális, mert a belső fal átmérőjét annyira meg kell növelni, hogy legalább két oxigénes kezelési zónához a teljes megkövetelt térfogat biztosítva legyen. Ilyen keskeny 60 derítőrész-szélességek mellett a hidraulikus hatások a derítőrész belépési és kilépési zavaraival összegeződve egyre növekvő fontosságúak, és hátrányosan befolyásolják a derítő működését, illetve teljesítményét. Ezért a derítő íves részének a 330 -ot 65 egyenletesen/elosztva a falak közötti tér első íves részébe kerül, oly módon, hogy az oxigénnel kezelt folyadék radiálisán áramlik a belső faltól a külső fal felé, és a tényleges folyadékáramlási pályahosszúság a falak közötti radiális távolsággal egyezik meg. Az utolsó oxigénes kezelési zóna előnyösen á kör alakú belső falon belül helyezkedik el, mivel ez a hely a legalkalmasabb a szükséges radiális áramlás kialakulásához a derítő íves részében. Ennek megfelelően a belső falban egy vagy több kisméretű nyílás alakítható ki, miáltal az oxigénnel kezelt folyadéknak a megkívánt áramlása az utolsó kezelési zónából a közbenső tér első íves derítő-részében biztosítható. Egy harmadik radiális osztófal húzódhat keresztül a közbenső téren, és a külső és belső falhoz csatlakozhat ellentétes végeivel a második íves részen belül, úgyhogy egy további íves szakasz alakul ki a közbenső téren belül. A második oxigénes kezelési zóna a második íves részen belül helyezkedhet el, és a harmadik radiális osztófal segítségéve] van az első oxigénes kezelési zónától elkülönítve. A találmány szerinti egyesített kör alakú szennyvízkezelő berendezés lényeges előnyökkel rendelkezik a technika állásához tartozó, hasonló célú kör alakú berendezésekhez viszonyítva, amelyeknél levegővel való kezelési módszert alkalmaznak. Ha például napi 4,5 millió liter szennyvízzel számolnak, a találmány szerinti berendezés helyigénye mindössze 47%-a egy levegőkezeléses módszerrel dolgozó kör alakú berendezés helyigényének. A találmány szerinti berendezés lényegesen egységesebb, mint a derékszögű négyszög-alaprajzú berendezések, amelyeknél pedig ugyancsak oxigénes kezelést alkalmaznak, és amilyent például az előzőekben már említett 3 547 815 sz. USA szabadalmi leírás tartalmaz. Ugyancsak az említett mintegy 4,5 millió liter/nap szennyvízmennyiséggel számolva, a találmány szerinti egyesített kör alakú berendezés azonos tisztítási műveletekkel dolgozó, de derékszögű négyszög-alaprajzú medencéhez viszonyítva az utóbbi külső falainak csupán mintegy 31%-át kitevő mennyiségű külső falat igényel, ami konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy azonos teljesítmény melett a találmány szerinti kör alakú medencéhez kb. 26,0 m, az összehasonlítás alapját képező négyszög-alaprajzú medencéhez pedig 84,0 m külső falra van szükség. A találmány szerinti szennyvíztisztító berendezés lényege, hogy a következő részekből áll: a) kör alakú külső medencefal, b) kör alakú belső fal, amely a külső fallal koncentrikusan és attól távközben van elrendezve, a belső falon belül egy belső tér, a külső és belső nem kell ahhoz meghaladnia, hogy a külső és belső fal között elegendő szélességet biztosítsunk, és a belső falnál, ahol az oxigénnel kezelt folyadékot bevezetjük, valamint a külső falnál, ahol a tisztított víz távozik, kielégítő hidraulikai viszonyokat létesítsünk. A találmány szerinti egyesített kör alakú szennyvíztisztító berendezésben az oxigénnel kezelt folyadék az utolsó oxigénes kezelési zónából 3