169939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyógyvizek és termálvizek összetételének megváltoztatására és termikus tulajdonságainak beállítására

5 169939 6 kondenzátorokból álló sorhoz ,a 10 hidegvíz-vezeté­ken át folyik a hideg víz és az utolsó 3 keverő kondenzátort elhagyó, 19 szekundervíz-vezetékben áramló felmelegedett vizet is különféle célokra lehet hasznosítani, vagy fogyasztó hiányában vissza- 5 hűteni. Amint az ábrából is kitűnik, a primer víz áramlási irányában értelmezett utolsó 1 expanziós edény páragőzét a hideg víz áramlási irányában első 2 vagy 3 keverő kondenzátorba, a második 1 expanziós edény páragőzét a második 2, illetve 3 10 keverő kondenzátorba és az első 1 expanziós edény páragőzét a harmadik 2, illetve 3 keverő kondenzátorba célszerű vezetni az önmagában is­mert termodinamikai megfontolások értelmében. 15 A rajzon szereplő kiviteli alaknál az első 1 expanziós edény páragőzének egy részét a 12 pára­gőzvezetéken át vagy közvetlenül hőfogyasztóba vezethetjük, vagy ha a páragőz nyomása nem meg­felelő, akkor a 4 gőzsugár kompresszorral megnövel- 20 hető annak nyomása. A 4 gőzsugár-kompresszor helyett bármilyen más, pl. villamos motorral haj­tott gőzkompresszor is alkalmazható. A rajz sze­rinti megoldás akkor célszerű, ha a berendezés közelében pl. hulladék gőz áll rendelkezésre. Ebben 25 az eseten a 4 gőzsugár-kompresszor számára a 16 üzemgőzvezetéken át juttatjuk a működtetéshez szükséges gőzt és a 4 gőzsugár-kompresszort elha­gyó, a páragőznél most már magasabb nyomású gőzt a 13 gőzvezetéken keresztül szállítjuk a gőz- 30 fogyasztóhoz. A keverő kondenzátorokhoz vákuumszivattyút kell csatlakoztatni, amely az egész rendszerben biztosítja a szükséges depressziót és egyben elszívja azokat a gázokat is, amelyek a keverő kondenzá- 35 torokban uralkodó nyomások és hőmérsékletek mellett nem kondenzálódnak. A vákuumszivattyú bármilyen rendszerű lehet. A rajz szerinti példa­kénti berendezésnél olyan megoldás van feltüntet­ve, amelynél az 5 gőzsugár-légszivattyút ugyanaz az 40 üzemgőz működteti, amely a 4 gőzsugárkomp­resszort. Ez az 5 gőzsugár-légszivattyú a 20 elszívó vezeték révén csatlakozik a keverő kondenzátorok­hoz. Az ismertetett berendezésnél az 5 gőzsugár­-légszivattyú után még egy 15 vákuumszivattyú van 4 5 kapcsolva, mert sok esetben nem gazdaságos a gőzsugár-légszivattyúval áthidalni az atmoszférikus nyomás és a keverő kondenzátorok nyomása kö­zötti teljes különbséget. Persze szóbajöhet többfo­kozatú gőzsugár-légszivattyú alkalmazása is. 50 A rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alaknál az 5 . gőzsugár-légszivattyú és 15 vákuumszivattyú közé 17 hűtő van kapcsolva, hogy ennek segítségé­vel az 5 gőzsugár-légszivattyút elhagyó elegyben 55 jelenlevő gőzt le lehessen csapatni. Ily módon ugyanis a 15 vákuumszivattyúba csak a keverő kondenzátorokból elszívott levegő és egyéb nem kondenzáló gázok jutnak, s így a vákuumszivattyú­nak kisebb térfogatot kell szállítania. 60 A páragőzvezetékekbe iktatott 6 fojtószervek valamint a keverő kondenzátorok közötti elszívó vezetékekbe épített 7 légtelenítő szerelvények állí­tásával az egyes expanziós edényekbe uralkodó nyomás finom beszabályozása biztosítható és ennek 65 révén az expanziós edények sorát elhagyó lehűlt víz azonos véghőmérsékletéhez tartozó hatóanyag koncentráció is pontosan, beállítható. A kiviteli példa alapján látható, hogy a talál­mány szerinti eljárás és berendezés segítségével a gyógyvizek és termálvizek lehűtése a keverés kikü­szöbölése vagy egészen minimális értékre szorítása mellett hajtható végre és emellett számos felhasz­nálási lehetőséget biztosító, nem gyógyhatású meleg víz, illetve fűtőgőz nyerhető. A szekunder víznek nevezett felmelegedett víz, vagy a páragőzök felületi hőcserélőkben is felhasz­nálhatók anélkül, hogy a lerakódásokból származó káros körülmények előállanának, hiszen a lerakó­dásra hajlamos primer vízből csak a páragőz megy tovább a hőhasznosítóba vagy a szekunder vízbe, viszont a páragőz egyáltalán nem vagy csak igen kis mértékben visz magával lerakodásra szóbajöhető anyagot a primer vízből. Az is megállapítható a kiviteli példa alapján, hogy a gyógyvíz vagy termálvíz hatóanyag-koncent­rációja nem csökken a kívánt hőmérsékletre tör­ténő lehűtés folytán, sőt inkább nő. Viszont a találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi a legkülönfélébb »hatóanyag-koncentrációjú és hőmérsékletű lehűlt vizek előállítását. Szabadalmi igénypontok: i. Eljárás gyógyvizek és termálvizek összetételé­nek megváltoztatására és termikus tulajdonságainak beállítására, azzal jellemezve, hogy a primer vizet az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomású zárt edénybe vezetjük és ott egy részéi kigőzölögtetjük, a páragőzzel hideg vizet vagy más közeget melegí­tünk és vagy hőfogyasztót fűtünk, a kigőzölögtetés során lehűlt vizet pedig közvetlenül vagy más víz­zel keverve a felhasználás helyére vezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kigőzölögtetést több fokozatban végezzük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy célszerűen az utolsó kigőzölögtető fokozatból elvezetett lehűlt vizet valamelyik egy vagy több korábbi kigőzölögtető fokozat páragőzével felmelegítjük és az így felmele­gített víz egy részét egy vagy több fokozatban kigőzölögtetjük. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy egymással sorbakapcsolt több expanziós edénye (1), ehhez vagy ezekhez páragőz­vezeték(ek) révén csatlakoztatott egy vagy egymás­sal sorbakapcsoit több, célszerűen keverő konden­zátora (2) van. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több -egymással pár­huzamosan kapcsolt expanziós edény (I) sorozata és/vagy keverő kondenzátor (2) sorozata van. 6. A4, vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy keverő kon­denzátorok (2) helyett legalább részben felületi hőcserélőkkel rendelkezik. 3

Next

/
Thumbnails
Contents