169933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementkötésű, különösen azbesztcementből készült pórusos test minőségének javítására műanyag alkalmazásával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. IX. 9. (SI-1488) Közzététel napja: 1976. IX. 28. Megjelent: 1977.X. 31. 169933 Nemzetközi osztályozás: C04B 41/04 Feltaláló: Koós János oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Eljárás cementkötésű, különösen azbesztcementből készült pórusos test minőségének javítására műanyag alkalmazásával ! A találmány tárgya eljárás pórusos test fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására műanyag alkal­mazásával. Ismeretes, hogy kémiailag különbözőképpen kötött, vagy kötés nélküli rendszerek fizikai tulaj- 5 donságainak és kémiai ellenállóképességének javítása céljából e rendszerek pórusait pneumatikusan, illetve vákuum alatt műgyantával telítik. Ezt köve­tően a műgyantát kikeményítik. Ezt a módszert alkalmazzák a 146 614 lajstrom- 10 számú magyar szabadalmi leírás szerint impregnált műszén szerkezeti anyag előállításánál. Az eljárásnál a műgyantát, amely furfurolban oldott furfurolkon­denzátum,. a légritkított térben levő szerkezeti tárgyra bocsátják, majd az impregnáló edény belső 15 nyomását a légköri nyomás többszörösére növelik. Impregnálás után a szerkezeti anyagban levő műgyantát kikeményítik. Kombinált, szervetlen és szerves kötésű rendsze­rek létrehozására példaként említhető a 20 68 02060 lajstromszámú Dél-Afrikai Köztársaság-beli szabadalmi leírás. E szerint a hagyományos kerá­miai kötéssel készült köszörűszerszámokat utólago­san epoxigyantával impregnálják. A 3197 331 lajstromszámú USA szabadalmi 25 leírásból ismert azbesztcement lemez,' papír, szálas anyag bevonása oly módon, hogy szilárd diallil-fta­lát, illetve diallil-izo-ftálát élőpolimert kombinálnak kopolimerizáció révén folyékony vinil-monomerrel. Az eljárás azonban csak bevonásra alkalmas, mert 30 az anyag a test pórusaiba nagy viszkozitása miatt nem képes behatolni. Emellett jelentős mennyiségű oldószert tartalmaz, amelynek eltávozása növeli a káros hatású nyílt porozitást. Valamennyi ismert eljárás esetében impregnáló­szerként műgyantát használnak. Egyik módszernél az impregnáláshoz felhasznált műgyantát oldószer­ben oldják s az oldószert később elpárologtatják. Másik megoldásként ismert az az eljárás, amelynél a gyanta alapkondenzátumát a további reakcióban résztvevő komponensben oldják. A két alapvető eljárás mindegyikénél a műgyanta oldásának célja kis viszkozitású impregnáló oldat készítése. Az ismert eljárásokban alkalmazott műgyanta vagy oldószeres műgyanta impregnáló szerek viszkozitása viszonylag nagy, nagyobb mint pl. a metil-metakri­lát 0,57 est, vagy a sztirol 0,54 est viszkozitása. Az ismert eljárások hátránya, hogy az impreg­náló oldat viszonylag nagy viszkozitása miatt vákuumban, illetve nyomás alatt végzendő művele­tek a technológiát bonyolulttá teszik. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel az impreg­nálás légköri nyomáson végezhető el kis pórussu­garú (75 A) nyílt pórusok esetében is és emellett az ismert eljárásokkal elért fizikai és kémiai anyagjellemzőknél jobb tulajdonságú szerkezeti anyag legyen nyerhető. Felismertük, hogy a célt azáltal érhetjük el, ha a portlandcement kötésű rendszerekben található nyílt pórusokat kis viszkozitású, gyökös mechaniz-169933

Next

/
Thumbnails
Contents