169932. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás vezetékben áramló közeg mennyiségének, ill. szilárdanyag koncentrációjának mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X. 22. (Sí—1351) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977.X. 31. 169932 Nemzetközi osztályozás: G01F 1/34, G 01 N15/06 Feltalálók: dr. Preszler László oki. gépészmérnök, dr. Lajos Tamás oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Berendezés és eljárás vezetékben áramló közeg mennyiségének, illetve szilárdanyag koncentrációjának mérésére 1 A találmány tárgya berendezés és eljárás vezeték­ben áramló közeg mennyiségének, illetve szilárdanyag koncentrációjának mérésére, a közeg áramába he­lyezett szondával. Csővezetékben áramló gáz alakú közeg mennyi- 5 ségének és az általa szállított szilárd anyag, pl. por. pernye, "koncentrációjának meghatározása fontos méréstechnikai feladat, amely a szilárd anyagot eredményező és kibocsátó technológiai folyamatra, a szilárd anyagot leválasztó berendezés működé- 10 sének minőségére, a környezetbe kibocsátott anyag mennyiségére és koncentrációjára vonatkozó ada­tokat szolgáltat. A csővezetékben ' áramló közeg -gáz- által szállított szilárd anyag - por - koncentrációjának 15 és az időegységben átáramló mennyiságének meg­határozására a legelterjedtebben a gravimetrikus el­járás használatos. Ennek lényege, hogy a csőveze­ték keresztmetszetének egy, vagy több pontján, meghatározott feltételek között gázmintát szívatnak 20 le. A gázmintából a port leválasztják, majd kémiai elemzéssel és egyes fizikai paraméterek - nyomás, hőmérséklet, beszívott térfogat, nedvességtarta­lom - mérésével az elszívott gázminta mérés szem­pontjából lényeges tulajdonságait -mennyiség, 25 összetétel, sűrűség - meghatározzák.. A leválasztott por loiiicge, összetétele, szemcseméret-megoszlása a mérést követően meghatározható. A gázmintából kiválasztott por tömegének és a leszívott gáz mennyiségének, vagy normál állapotra átszámolt 30 térfogatának hányadosa a porkoncentrációt adja meg. A mérés során, általában sebességmérésre visszavezetve, meghatározható az egységnyi idő alatt a csővezeték keresztmetszetén átáramlott gáz­térfogat. Ebből és a porkoncentráció értékéből kiszámítható az adott keresztmetszeten az időegy­ségben áthaladó por tömege. Hasonlóképpen a ké­miai elemzés eredményéből, az egyes gáznemű komponensek koncentrációjának ismeretében meg­határozható a komponenseknek az időegységben átáramló tömege, vagy tárfogata is [Morrow, N. L. - Brief, R. S. - Bertrand, R. R.: Sampling and analysing air pollution sources. Chemioa! Engi­neering 24 (1972. Jan.), 85-98. Leisiungsmessun­gen and Entstaubern, VDI Richtlinien. VDl 2066 (1966)]. A mintavétel egy, a vizsgált csővezetők átmérő­jéhez képest kis átmérőjű, a Pitot csőhöz hasonló, az árarrtlás irányával szembe fordított csövön ke­resztül történik. A mintavétel akkor helyes, ha izokinetikusan történik, vagyis, ha az elszívó cső hatásos keresztmetszetére vonatkozó gázsebesség megegyezik az áramló gáznak a csővezeték kereszt­metszet adott pontjában érvényes sebességével. Et­től eltérő leszívási sebesség alkalmazása a porszem­csék esési sebességétől, az áramló közeg sebessé­gétől, a szonda méretétől és a leszívási sebességtől függő hibát okoz [Rüping, G.: Die Bedeutung der Geschwindigkeitsgleichen Absaugung bei der Staub Strommessung mittels Entnahmesonden. 169932

Next

/
Thumbnails
Contents