169915. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztato-grafikus sokszorosító eszköz, ennek előállítására alkalmas ddiszperzió és eljárás az eszköz készítésére
3 169915 4 mosan vezető és a normál xerográfiában használható. Általában a fényhatásra vezető szigetelő anyag sötét rész elektromos ellenállása legalább 1012 ohm-centiméter, és a hatszögű szelén sötét rész elektromos ellenállása körülbelül 104 -10 6 ohm-centiméter. Szokásos amorf seelénen rendellenesség következtében kis foltokban néha hatszögű kristályos szelén képződik, ami nagyon zavaró lehet, lásd Dessauer és Clark: Xerography, The Focal Press, London és New York, 70. oldal (1965). Az irodalom valóban tele van olyan megállapításokkal, amik arra utalnak, hogy a szelénnel végzett xerográfiában a hatszögű kristályos alakot kerülni kell. Bixby 2 970 906 számú szabadalmában különböző amorf szelénnel kialakított xerográf lemez vegyületszerkezeteket ismertet, és a 2. hasáb végén megállapítja, hogy a szelénnek lényegében szennyező anyagoktól mentesnek kell lenni, amely szennyező anyagok közül több előmozdíthatja, hogy a használhatósági tulajdonságok romlását vonja maga után. Middleton egyhajlási kristályos és amorf szelén lemezek kötőanyagban való alkalmazását ismertető 2 663 636 számú szabadalmában a 4. hasáb felső részén kifejezetten megállapítja, hogy „a kötőanyagnak nem szabad előmozdítani hatszögű szelén kialakulását, ami nem fényhatásra vezető és nem szigetelő...". A hatszög alakú szelén fényhatásra vezető szigetelő anyagban való alkalmazására egyedül csak Keck 2 739 079 számú USA szabadalmában találunk példát, amely olyan fényhatásra vezető anyag készítésére szolgáló eljárást ismertet, amely anyagban szervetlen fényhatásra vezető amorf szelén üvegszerű ágyazó anyagában hatszögű szelén kis mflcrokristályai vannak. Bár ismételten felhasználható xerográf lemezeket használó, kereskedelemben elterjedt xerográf gépekben fényhatásra vezető szigetelő anyagként a legszélesebb körben amorf szelént használnak, az amorf szelénnek vannak olyan tulajdonságai, amik a szakembereket arra ösztönözték, hogy más anyagok után kutassanak. így például az amorf szelén csak 5800 angströmnél rövidebb hullámhosszúságú sugárzásra érzékeny. Ezenkívül az amorf szelénnel készített xerográf lemezek gyártása nagyon költséges, mivel maga a szelén is drága, és mert a tartó alapra az említett Keck szabadalomban ismertetett módon vákuumban való párologtatással, nagymértékben szabályozott hőmérsékleten és egyéb feltételek mellett kell felvinni. Az amorf szelén rétegek metastabilok, mivel ezek hatástalan hatszögű kristályos formába olyan hőmérsékleten könnyen rekrisztallizálódnak, amik alig haladják meg a szokásos xerográf sokszorosító gépeknél elterjedt hőmérsékleteket. Ezekhez járul még, hogy az amorf szelén lemezek felülete aránylag lágy és könnyen ledörzsölhető, minek eredményeként a lemez felülete és következésképpen a kép minősége romlik. A cinkoxidot és más pigmenteket tartalmazó elektromosan szigetelő szerves kötőanyagú xerográf lemezek aránylag olcsók, azonban általában az róluk a vélemény, hogy lényegében nem használhatók fel újra és látható érzékenységük egészen korlátozott. Ezenkívül megfelelő érzékenység elérése céljából olyan nagy százalékos mennyiségben kell pigmentet használni, hogy cinkoxid lemezeknél nehéz olyan sima felületeket kapni, amik a hatásos árnyalatátvivést biztosítják, és következésképpen új-S rahasználat előtt tisztítani kell. Például a szokásos cinkoxid kötőrétegben a cinkoxid pigmentek a réteg térfogatának mintegy felét kell képezni, a térfogat másik felét pedig egy elektromosan szigetelő műanyag alkotja. A cinkoxid kötőanyag típusú 10 lemezek további hátrányos tulajdonsága, hogy ezek csak negatív korona kisülés révén tehetők érzékennyé, pozitív révén nem. Ez a tulajdonság ezeket kereskedelmi szempontból nem kívánatossá teszi, mivel a negatív korona kisülés több ózont hoz 15 létre, mint a pozitív korona kisülés, és általában nehezebben szabályozható. A cinkoxid rétegek töltési tulajdonságainak szemlélete ezek használatát tovább csökkenti, mivel a használható előhívó elegyek választása is ennek megfelelően korlátozott. 20 A Middleton 2 663 636 számú USA szabadalmában ismertetett szerves kötőrétegek pigment mennyiségének térfogataránya a kötőanyaghoz viszonyítva 1/0,75 - 1/5, ami nagyon magas és durván 4/1 - 3/5 súlyaránynak felel meg. 25 így bár néhány fényhatásra vezető szigetelőanyag a xerográfiában jól megfelel, mégis szükség van a xerográfiában használt xerográf lemezek gyártásában jobb fényhatásra vezető szigetelő anyagok alkalmazására. Szükség van, illetve rendkívül 30 kívánatos olyan szerves kötőanyagtípusú xerográf lemez kialakítására, amelyben a pigment százalékos aránya kicsi, amely mindkét polaritású töltéssel érzékennyé tehető, újra használható, amelynek színképi érzékenysége aránylag tág határok között 35 mozog, amely aránylag könnyen és olcsón gyártható és amely ezenkívül más kívánatos fényhatásra vezető tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezért találmányunk elsősorban új, fényhatásra vezető anyag létesítésére és ennek készítésére vo-40 natkozik. melynél a szigetelő kötőanyagban aránylag kis koncentrációban hatszögű kristályos szelén van, a sokszorosító eszközök ebből készülnek, és a találmány a továbbiakban eljárás az új sokszorosító eszközök készítésére. 45 Találmányunk kidolgozása folyamán meglepő módon azt találtuk, hogy a szelén félvezető hatszögű alakjának szigetelő kötőanyagban levő szuszpenziói nem csak a szokásos xerográfiában szükséges mágneses mezők fenntartására képesek, ha-50 nem egyúttal nagy mértékben fényhatásra vezetők is. Mivel találmányunknál a szigetelő kötőanyagok széles változata használható, például a lágy szerves hőre lágyuló műanyagoktól a különféle gyantákig, és mivel a hatszögű szelénnek ezekben az elegyekben 55 szükséges százalékos aránya aránylag alacsony, a fényhatásra vezető rétegek mechanikai tulajdonságait lényegében a kötőanyagok tulajdonságai határozzák meg. Ez nagyon előnyös, mivel a használni kívánt fényhatásra vezető réteg kiválasztása 60 széles tartományon belül változtatható a megfelelő szerves anyagok vagy gyanták megválasztása révén abból a célból, hogy ezek megfeleljenek az egyes különleges körülmények között felmerülő különleges követelményeknek. Ebből a szempontból ezek 65 a fényhatásra vezető rétegek lényegesen különböz-2
