169909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomgranulátum előállítására

5 169909 6 például a mechanikus vagy a fluidizációs granulálási eljárás termelékenysége. b) A találmány szerinti finomgranulálási eljárásban rendkívül sokféle kötőanyag hasznosítható, sőt kötőanyagként maga a víz is felhasználható, ami a 5 találmány szerinti eljárást egyszerűvé és gazdaságossá teszi. c) A találmány szerinti eljárással előállított finomgranulátumok kellő szilárdságúak, és ha kiindulási anyagként növényi eredetű rostos anyagokat 10 használunk, akkor megfelelő szorpciós képességűek is. Szemcseméretük ugyanakkor zömében 0,1 mm és 1 mm közötti. A találmány szerinti eljárással növényi eredetű 15 rostos anyagokból előállított finomgranulátumra különösen akkor van szükség, ha azzal (azon, abban) valamilyen hatóanyagot kell viszonylag vékony csövön rendeltetési helyére juttatni. Ez a vegyi- és rokoniparokban gyakori igény, különösen 20 emberi és állati élelmiszerek, gyógyszerek, és növényvédőszerek előállításánál jelentkezik. Biológiailag aktív szerek hordozóanyaga céljára zömében 0,1 — 1 mm-es szemcséket tartalmazó granulátumok előállítására tehát a találmány szerinti 25 eljárás kiválóan alkalmas. A biológiailag aktív anyag lehet a hordozó granulátum felületén vagy pórusaiban. A biológiailag aktív anyag lehet szilárd, cseppfolyós vagy gázhalmazállapotú, és kapcsolatát a hordozó granulátummal biztosíthatja valamilyen 30 ragasztó- vagy kötőanyag, adszorpció vagy a hatóanyag és a granulátum közötti kémiai reakció. A találmányt az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. 35 1. példa 300 mm átmérőjű, 600 mm magas hengeres edénybe, amelyben koncentrikusan elhelyezett, 40 1400 fordulat/perc fordulatszámmal forgó tengelyre ékelt 3 db., 4-4 egymáshoz 90°-kai eltolt lapáttal rendelkező keverő elem forog, Q liter/óra térfogatsebességgel nyersanyagot adunk. A nyersanyaggal egyidejűleg q liter/óra térfogat- 45 sebességei kötőanyag p súly%-os oldatát öntjük a fent leírt készülékbe. A nyersanyag-kötőanyag keveréket ezután pillanatszerűen (2 sec-nál rövidebb időn át) 20 m/sec, majd mintegy 1,5-3 órán át 1 m/sec. sebességű gázárammal érintkeztetjük. A 50 keletkezett termék litersúlyát és szorpciókészségét (xilol és gázolaj 1 : 1 arányú elegyével) meghatározzuk és 100 g termékre adjuk meg. A termék legalább 80 súly%-a 0,1 mm és 3 mm közötti méretű. kukoricacsutka furfurolos extrakciójából visszamaradó hulladék (víztartalma 45-55%) levegő répacukor 600 150 10 580 g/liter Az alább ismertetett 2—11. példákban az 1. példában ismertetett módon járunk el, így ezekben a példákban csak a jellemző paramétereket adjuk meg. 2. példa nyersanyag: az 1. példában használt gáz: széndioxid kötőanyag: kereskedelmi minőségű vízüveg Q:. 600 q: 130 P: 10 litersúly: 560 g/liter nyersanyag: gaz: kötőanyag: Q: q; P: litersúly: 55 60 szorpciókészség: 15 g 3. példa nyersanyag: az 1. példában használt. gáz: levegő kötőanyag: keményítőcsiriz (gyógyszerkönyvi minőség) Q: 600 q: 150 p: 2,5 litersúly: 560 g/liter szorpciókészség: 20 g 4. példa nyersanyag: az 1. példában használt gáz: levegő kötőanyag: karbamid Q: 600 q: 150 P: 10 litersúly: 570 g/liter szorpciókészíség: 15 g 5. példa nyersanyag: az 1. példában használt gáz: levegő kötőanyag: zselatin Q: 600 q; 130 P: 1 litersúly: 560 g/liter szorpciókészség: 15 g 6. példa nyersanyag: az 1. példában használt gáz: levegő kötőanyag: szulfitlúgpor Q: 600 q; 150 p: 10 litersúly: 560 g/liter szorpciókészség r 17 g 65 szorpciókészség: 14 g 3