169832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozó rögzített biológiailag aktív makromolekulás vegyületek előállítására
169832 3 4 kező (B) vegyülettel való reagáltatásával és a kapott (AB) reakciótermék legalább egy további komonomerrel, előnyösen akrilamiddal és adott esetben polimerizációt elősegítő adalékanyagokkal végzett kopolimerizálásával, az eljárást az jellemzi, hogy a polimerizálandó keverékhez polimerizáció előtt olyan lyukbőségű molekulaszita-anyagot, mely az (A) vegyületet kizárja, de a komonomer és a (B) vegyület bejuthat, például térhálósított dextránt vagy polakrilamidgélt, nem duzzasztott vagy részben duzzasztott állapotban adunk, olyan mennyiségben, hogy az egész polimerizálandó keverék behatol a molekulaszita anyagba, polimerizálunk, a kapott terméket adott esetben kitisztítjuk és elkülönítjük. így a találmány szerinti eljárással olyan, hordozón rögzített biológiailag aktív makromolekulás vegyületet kapunk, amely a polimerizátum felületéhez kovalens kötéssel kapcsolódik, ez utóbbi pedig egy molekulaszitába hatol be. A találmány értelmében biológiailag aktív makromolekulás vegyületek például fehérjék különösen a biológiailag aktív proteinek, így az enzimek, hormonok és antitestek, a nukleinsavak, peptidek, porfirinek, neminek, foszfatidok, cerebrozidok, gangliozidok, glikozidok és hasonlók. Lényeges, hogy a makromolekula olyan nagy legyen, hogy a mindenkor alkalmazott molekulaszitába gyakorlatilag ne hatolhasson be. így a találmány szempontjából tekintetbe jövő makromolekula legkisebb mérete az alkalmazott molekulaszita „lyukbőségétől" függ. A találmány keretében különösen előnyösen alkalmazott biológiailag aktív makromolekulák a biológiailag aktív fehérjék, elsősorban az enzimatikusan aktív fehérjék. (B) vegyületként, amelyet az (A) biológiailag aktív, makromolekulás vegyülettel kapcsolunk, számos vegyület alkalmazható az (A) vegyület kapcsoláshoz rendelkezésre álló csoportjaitól, valamint az előállítandó polimer vagy kopolimer jellegétől függően. Ha az (A) makromolekula például aminosavakat tartalmaz, tehát egy fehérjéről, peptidről vagy ilyet tartalmazó vegyületről van szó, akkor a kapcsolódásra képes funkciós csoport például egy oxirán-, etilénimin-, halogenid-, savhalogenid-, savazid és savanhidridcsoport lehet. További példák: a peptid- és fehérjekémiában az aminocsoportok acilezésére és alkilezésére eddig alkalmazott csoportok, így az aldehidek, hidrazinok, oxazolonok, vegyes klór-hangyasav-észterek, karbonsavak észterei szekunder foszforsavészterekkel, szekunder arzénsavészterekkel, hidroxi-ecetsav-nitriK N-hidroxi-szukcinimid, p-nitrofenol, polihalogén-fenolok, diciklohexil-karbodiimid és fenil-triazin. Továbbá, karbonsavak kénsavval alkotott vegyes anhidridjei, a Leuch-féle anhidrid, a Leuch-féle tioanhidrid, karbonsav-imidazolidok, a karbonsav-tolilszulfonil-N-metilamid karbonsav fenil-triazin-N-oxiddal alkotott savamidja. Egyéb makromolekulás vegyületeknél a kapcsolásra alkalmas funkciós csoportjaiknak megfelelően az erre a célra ismert és alkalmazott alkilező- és acilező szereket alkalmazzuk. A nukleinsavaknál kapcsolásra lényegében ugyanazok a csoportok alkalmazhatók, mint a fehérjéknél és a peptideknél. Ebben az esetben különösen alkalmasak a savamidok, mint például a normál karbonsavamid, az alkilamid, morfolidok és hasonlók. A többfunkciós (B) vegyület egy vagy több, az (A) biológiailag aktív makromolekulás vegyülettel kapcsolás létesítésére alkalmas csoporttal rendelkezik, e|pnyösen azonban csak egy ilyen jellegű csoportot tartalmaz. A kapcsolási csoporton kívül legalább egy további 5 olyan funkcionális csoporttal rendelkezik, amely polimerizációs reakcióban képes részt venni. Ez az addíciós polimerizációra vagy kondenzációs polimerizációra alkalmas csoport lehet. Addíciósan polimerizálható csoportok mindenekelőtt a szén-szén kettőskötések, elő-10 nyösen a szokásos módon aktivált kettőskötések, amelyek homo- és kopolimerizációs reakciókban vehetnek részt, valamint a szén-oxigén kettőskötések, mint például a karbonilcsoportok. A tulajdonképpeni értelemben vett polimerizálható csoportok mellett alkalmazha-15 tunk poliaddícióra képes csoportokat is, így pl. hidroxil-, izocianát- és kaprolaktámcsoportokat, valamint polikondenzációra képes csoportokat. Előnyösen a polimerizációra és kopolimerizációra szoros értelemben alkalmas csoportokat használjuk. 20 A találmány keretében alkalmas (B) vegyületek például a következők: akrilsav-2,3-epoxi-propilészter, butén-2,3-oxid, l-alliloxi-3-(N-etilénimin-propanol-2), maleinsav-anhidrid, allilbromid, akriloilklorid, maleinsavazid, matakrilvav-(2,3-epoxi-propilészter), maleinsav-25 (2,3-epoxi-epoxi-propil-monoészter), fumársav-epoxi(2,3-epoxi-propil-diészter), 1 -(alliloxi-)-2,3-epoxibután. Különösen alkalmas ilyen vegyületeket például a P 21 28 743 számú német szabadalmi bejelentés ismertet. A találmány keretében alkalmazható molekulasziták 30 azok, amelyek lyukbősége az (A) biológiailag aktív makromolekulás vegyületet kizárja, de amelyeken a (B) többfunkciós vegyület áthatolhat. Előnyösek a térhálósított polimer alapú gélszerű molekulasziták, mint például a poliakrilamidgél, a térhálósított szénhidrátok, 35 mint a térhálósított dextrán, agar, és hasonlók. Különösen alkalmas molekulaszitákat ismertet L. Fischer „An Introduction to Gel Chromatography" c. könyvében (1969) a 182, 188, 194. oldalon. Ezenkívül megfelelő molekulasziták állíthatók elő — bizonyos mérté-40 kig méret szerint is — a mindenkori számításba vett (A) molekulájú vegyület és (B) kapcsoló vegyület számára oly módon, hogy alkalmas polimerizációképes monomereket, így akrilamidot, metakrilamidot, akril- és metakrilsav-észtert, sztirolt és hasonlókat megfelelő 45 mennyiségű térhálósító anyaggal, mint például N,N'metilén-bisz-akriláttal, tetraetilén-glikol-dimetakriláttal, etilén-diakriláttal vagy divinil-benzollal vagy hasonlókkal polimerizálunk. A „lyukbőséget" a térhálósító anyag mennyiségével szabályozzuk, növekvő mennyi-50 seggel a szűrő pórusbősége csökken. A találmány szerint előnyösek a térhálósított dextránt és akril-, ill. metakrilsav származék, különösen az amid és észter alapú molekulasziták. A találmány szerinti eljárás során a molekulaszitá-55 nak teljesen vagy részben duzzasztószer-mentes állapotban kell jelen lennie. Ez azért szükséges, mivel a (B) vegyület polimerizációra képes funkciós csoportjai polimerizációjának vagy kopolimerizációjának a molekulaszitán belül kell végbemenni és így a molekulaszitát 60 úgy duzzasztjuk, hogy a polimerizálandó rendszert a közben duzzadó molekulaszitával felszívatjuk; így a polimerizálandó rendszer lényegében a molekulaszita belsejében va n. Mivel a molekulaszita duzzadása közben azt az oldatot, amelyben az (A) biológiailag aktív 65 makromolekulás vegyületnek a (B) vegyülettel való kap-2