169825. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható új 3,4-dihidro-1,2,4-triazinok előállítására
5 169825 6 dium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio); egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadoc (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa) és a köles (Panicium). A találmány szerinti hatóanyagok különböző módon befolyásolják a növényi növekedést, ezért szelektív herbicidként is alkalmazhatjuk őket. Különösen jó hatással rendelkeznek a hatóanyagok szelektív herbicid szerként gyapot-, kukorica- és gabonakultúrákban. A találmány szerinti hatóanyagok nagyobb koncentrációkban totális gyomirtószerként is alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilérit vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként nem ionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkilarilpoliglikolétert, továbbá alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat készítmények alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, ködösítéssel, porozással vagy porlasztással. A hatóanyagokat mind kikelés előtt, mind pedig kikelés után alkalmazhatjuk. Lényegében az elérni kívánt hatástól függően a felületegységre eső hatóanyagmennyiséget széles határokon belül változtathatjuk. 1 hektárra általában 0,1— 20 kg, előnyösen 0,2—15 kg hatóanyagot juttatunk. A találmány szerinti hatóanyagok továbbá fungicid hatásúak, főleg gabonabetegségekkel, így gabonarozsdával szemben. A találmány szerinti hatóanyagok jó herbicid hatását 5 az alábbi példákkal bizonyítjuk: A) példa Kikelés utáni próba 10 Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott meny-15 nyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Az 5—15 cm magas teszt-növényeket úgy permetezzük be a hatóanyagkészítménnyel, hogy 1 felületegységre az 1. táblázatban megadott mennyiségű ható-20 anyag jusson. Az 1 hektárral eső vízmennyiség a permetlé koncentrációjától függően 1000—2000 liter. 3 hét múlva meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. 25 A károsodási fokot 0—5 számmal jelöljük 0 — nincs hatás 1 — néhány enyhe égésfolt 2 — jelentős károsodás a leveleken 3 — egyes levelek és szárrészek elpusztultak 30 4 — a növények részben elpusztultak 5 — a növények teljesen elpusztultak A hatóanyagokat, a felhasználási mennyiségeket és a kapott eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg: 35 B. példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton 40 Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott menynyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt 45 koncentrációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyag-50 koncentrációja nem játszik szerepet, csak a felületegységre eső hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát. A károsodási fokot 0—5 számmal jelöljük. 55 0 — nincs hatás 1 — enyhe károsodás vagy növekedésgátlás 2 — jelentős károsodás vagy növekedésgátlás 3 — erős károsodás és a növények hiányosan fejlődnek vagy csak 50% nő ki 60 4 — a növények kikelés után részben elpusztulnak vagy csak 25% kel ki. 5 — a növények teljesen elpusztulnak vagy nem kelnek ki. A hatóanyagokat, a felhasználási mennyiségeket és 65 a kapott eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg: 3