169825. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható új 3,4-dihidro-1,2,4-triazinok előállítására

5 169825 6 dium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio); egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadoc (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa) és a köles (Panicium). A találmány szerinti hatóanyagok különböző módon befolyásolják a növényi növekedést, ezért szelektív herbicidként is alkalmazhatjuk őket. Különösen jó hatással rendelkeznek a hatóanyagok szelektív herbicid szerként gyapot-, kukorica- és gabonakultúrákban. A találmány szerinti hatóanyagok nagyobb koncentrá­ciókban totális gyomirtószerként is alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készít­ményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló­szereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, to­luolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aro­más vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilérit vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetil­formamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsék­leten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kő­lisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szin­tetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumí­niumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószer­ként nem ionos és anionos emulgeálószereket, így poli­oxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholéte­reket, például alkilarilpoliglikolétert, továbbá alkilszul­fonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, disz­pergálószerként lignint, szulfitszennylúgokat és metil­cellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal össze­keverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat készítmények alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például öntözéssel, perme­tezéssel, ködösítéssel, porozással vagy porlasztással. A hatóanyagokat mind kikelés előtt, mind pedig ki­kelés után alkalmazhatjuk. Lényegében az elérni kívánt hatástól függően a felületegységre eső hatóanyagmennyiséget széles hatá­rokon belül változtathatjuk. 1 hektárra általában 0,1— 20 kg, előnyösen 0,2—15 kg hatóanyagot juttatunk. A találmány szerinti hatóanyagok továbbá fungicid hatásúak, főleg gabonabetegségekkel, így gabonarozs­dával szemben. A találmány szerinti hatóanyagok jó herbicid hatását 5 az alábbi példákkal bizonyítjuk: A) példa Kikelés utáni próba 10 Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott meny-15 nyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Az 5—15 cm magas teszt-növényeket úgy permetez­zük be a hatóanyagkészítménnyel, hogy 1 felületegy­ségre az 1. táblázatban megadott mennyiségű ható-20 anyag jusson. Az 1 hektárral eső vízmennyiség a permetlé koncent­rációjától függően 1000—2000 liter. 3 hét múlva meg­határozzuk a teszt-növények károsodási fokát a keze­letlen kontrollhoz viszonyítva. 25 A károsodási fokot 0—5 számmal jelöljük 0 — nincs hatás 1 — néhány enyhe égésfolt 2 — jelentős károsodás a leveleken 3 — egyes levelek és szárrészek elpusztultak 30 4 — a növények részben elpusztultak 5 — a növények teljesen elpusztultak A hatóanyagokat, a felhasználási mennyiségeket és a kapott eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg: 35 B. példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton 40 Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott meny­nyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt 45 koncentrációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyag-50 koncentrációja nem játszik szerepet, csak a felület­egységre eső hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát. A károsodási fokot 0—5 számmal jelöljük. 55 0 — nincs hatás 1 — enyhe károsodás vagy növekedésgátlás 2 — jelentős károsodás vagy növekedésgátlás 3 — erős károsodás és a növények hiányosan fejlőd­nek vagy csak 50% nő ki 60 4 — a növények kikelés után részben elpusztulnak vagy csak 25% kel ki. 5 — a növények teljesen elpusztulnak vagy nem kel­nek ki. A hatóanyagokat, a felhasználási mennyiségeket és 65 a kapott eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg: 3

Next

/
Thumbnails
Contents