169764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 30504 RP antibiotikum és származékai előállítására

9 169764 10 melanin pigmentet nem képeznek, kénhidrogént nem termelnek, a zselatint lassan folyósítják, és rajta oldható pigmentet nem képeznek; az összes ilyen szintetikus vagy szerves táptalajokon oldható pigmentet nem képeznek, vagy ha igen, a pigment általában nem sötét, színe barnássárgától vagy barnásszürkétől sárgásbarnáig változhat. Ezeken a táptalajokon kívül a Streptomyces gallinarius DS 25 881 különös módon az egyik táptalajon, a Hickey- és Tresner-féle agáron barnáslilarózsaszínű pigmentet képez. Ezt a tulajdonságot H. D. Tresner és E. J. Backus (Applied Microbiology 4, 243— 250 [1956]) a Streptomyces fajhoz tartozó számos törzsnél felismerte, és a törzsektől függően sokféle más táptalajon megfigyelte. Mindenesetre törzsünk a meghatározásra használt 3 lényeges tulajdonság közül kettőben különbözik a Streptomyces hygroscopicustól, amennyiben egyrészt spóratartóinak alakja nem hasonlít a Streptomyces hygroscopicuséhoz, másrészt spórás légmicéliumában soha nem keletkeznek a Streptomyces hygroscopicusra jellemző fényes fekete részek. A Streptomyces gallinarius DS 25 881 törzset összehasonlíthatjuk a Streptomyces aureofacienssel is; az sem termel melanint, általában sárga-narancssárga vagy barnás vegetatív micéliumot képez, spórás légmicéliuma szürke; ezenkívül a Streptomyces aureofaciens számos táptalajon nem termel oldható pigmentet, vagy ha igen, az oldható pigment színe általában elég gyengén sárga vagy barnás. Bizonyos esetekben a Streptomyces aureofaciens vegetatív micéliuma barnásvörössé vagy bíborszínűvé válik, de ilyenkor olyan pigment keletkezik, amely a táptalajba nem diffundál, és amely ezért nem felel meg annak a barnáslila-rózsaszínű oldható pigmentnek, amelyet a Streptomyces gallinarius DS 25 881 képes termelni. Ezenkívül a Streptomyces aureofaciens a zselatint nem folyósítja, rajta krémszínű vegetatív micéliumot képez, a fölözött tejet sem nem koagulálja, sem nem peptonizálja, viszont a Streptomyces gallinarius DS 25 881 a zselatint folyósítja, rajta barnássárga vegetatív micéliumot alkot, és a lefölözött tejet határozottan és rendszeresen peptonizálja. Látható tehát, hogy a Streptomyces gallinarius DS 25 881 ettől a fajtól is különbözik. A Streptomyces gallinarius DS 25 881 fejlődéshez szükséges különféle szén- vagy nitrogénforrásokat hasznosító képességét Pridham és Gottlieb (J. Bact., 56, 107—114 [1948]) módszerével határoztuk meg; a fejlődés fokát a szerzők által használt alaptáptalajon figyeltük meg, de a glükózt megfelelő mennyiségű szénforrással, illetve az ammóniumszulfátot megfelelő mennyiségű nitrogénforrással helyettesítettük. Az eredményeket a 4. táblázatban foglaltuk össze. A 30 504 RP antibiotikum előállítása lényegileg abból áll, hogy a Streptomyces gallinarius DS 25 881-et vagy antibiotikumot termelni képes mutánsait megfelelő táptalajon alkalmas körülmények között tenyésztjük, és a tenyésztés folyamán keletkezett terméket elkülönítjük. A Streptomyces gallinarius DS 25 881 tenyésztését bármely felületi vagy süllyesztett aerob tenyésztőmódszerrel végrehajthatjuk, de célszerűségi okokból előnyös a süllyesztett aerob tenyésztés alkalmazása. Erre a célra a fermentáló iparban jelenleg használatos különféle típusú készülékek használhatók. 4. táblázat HaszHaszSzénforrás nosítás Nitrogénforrás nosítás D-ribóz _ nátriumnitrát + D-xilóz + nátriumnitrit + L-arabinóz + ammóniumszulfát + L-ramnóz + diarnmóniumfoszfát + D-glükóz + karbamid + D-galaktóz + L-aszparagin + D-fruktóz + glukózamin + D-mannóz + glikokoll + L-szorbóz __ szarkozin — laktóz + DL-alanin + maltóz + DL-valin + szacharóz + DL-aszparaginsav + trehaióz + L-glutaminsav + cellobióz + L-arginin + raffinóz — L-lizin + dextrin + DL-szerin + inulin — DL-treonin + keményítő + DL-metionin + glikogén + taurin — glicerin + DL-fenilalanin + eritrit — L-tirozin + adonit — DL-prolin + dulcit — L-hidroxiprolin + D-mannit + L-triptofán + D-szorbit — betain — inozit + szalicin + Az előállítás menete általában a következő: Streptomyces gallinarius DS 25 881 törzstenyészet \ tenyésztés agar táptalajon \ tenyésztés lombikban keverés közben \ tenyésztés fermentáló edényben beoltassál I termelő tenyésztés fermentáló kádakban A fermentáló táptalaj lényegileg asszimilálható szénforrást, asszimilálható nitrogénforrást, ásványi sókat, különösen kloridokat és adott esetben növekedést elősegítő anyagokat tartalmaz; mindezeket az alkotórészeket jól meghatározott termékek alakjában vagy a különféle eredetű biológiai anyagokban található komplex keverékként alkalmazhatjuk. Asszimilálható szénforrásként szénhidrátokat, például glükózt, szacharózt, maltózt, dextrineket, keményítőt vagy egyéb szénhidrátokat, például cukrokat, alkoholokat, glicerint vagy bizonyos szerves savakat, például tejsavat vagy citromsavat használhatunk. Egyes állati vagy növényi eredetű olajok, például bálnaolaj vagy szójaolaj, előnyösen helyettesíthetik a szénhidrátokat, vagy ezekkel együtt alkalmazhatók. Az asszimilálható nitrogénforrás nagyon sokféle lehet. Alkalmazhatók nagyon egyszerű összetételű vegyi termékek, például az ammónium szerves vagy szervetlen sói, karbamid, egyes aminosavak. A nitrogént főleg fehérje alakjában tartalmazó bonyolult szerkezetű vegyületek, például kazein, laktalbumin, siker és hidrolizátumai, szójaliszt, földimogyoróliszt, halliszt, húskivo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5