169758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szarvasmarha adeno-vírustörzs és az élő vírust tartalmazó vakcina előállítására
9 169758 10 úgy választjuk ki, hogy szerológiai szempontból az európai szarvasmarha-populációra jellemző képet kapjunk (lásd például: CH. Ludwig és H. Liebermann: Monatsch. Vet. Med. 25- 229 (1970) és G. Wellemans és J. Leunen: Vlaams Diergen. Tijdschr. 3- 125 [1968]). b) A vírus újbóli elkülönítése a vakcinás kezelés után Az állatok orrkenetéből mintát veszünk, és megvizsgáljuk, hogy az orrüregben található-e vírus. A vakcinával kezelt állatok orrából újból elkülönített vírust szekunder embrionális szarvasmarha szövettenyészeten 14 napig 35 C°-on tenyésztjük. A negatív mintákat ugyanebben a táptalajban azonos körülmények között további lépésekben tenyésztjük. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. A 4. táblázat adatai azt jelzik, hogy valamennyi vakcinával kezelt állat orrából a 75 sz. borjú kivételével — elkülöníthető a vakcinát alkotó vírus. A vírust a vakcinás kezelés után 3—6 nappal különíthetjük el. 15 eset közül négyben csak további tenyésztéssel sikerült a vírust újból elkülönítenünk. Amint a vakcinás kezelést követő 11 napon át végzett virológiái vizsgálat eredményei igazolják, a vakcinával kezelt állatok nem fertőzik meg a közvetlen kontroli-állatokat. A vakcinával kezelt állatok ürülékéből a vírus nem különíthető el, ami arra utal, hogy a találmány szerint előállított vakcina ártalmatlan, mert a vírustörzs szaporodása kizárólag a felső légutakra korlátozódik. 10 c) A vakcinás kezelés után újból elkülönített vírus hőmérsékletérzékeny jellegének vizsgálata A vírus hőmérsékletérzékeny jellegét szekunder embrionális szarvasmarha vese-szövettenyészeten végzett te-15 nyésztés útján határozzuk meg. A szövettenyészeteket inokulálás előtt a szarvasmarha-szérum maradékainak eltávolítása céljából mossuk. Minden egyes hígítás esetén 4—5 kémcsövet oltunk be 0,1 ml megfelelő hígítású oltóanyaggal. A tenyészeteket 35 C°-on inkubáljuk, 20 és 14 napos inkubálási idő elteltével a citopatogén hatás mérésével meghatározzuk a vírus-faktort. Az eredményeket az 5. táblázatban közöljük. 4. táblázat Állat állapota Mintavétel a kezelés utáni Állat száma Állat állapota 3. 4. 5. 6. | 7. 10. | 11. Állat állapota napon 70 közvetett kontroll 72 közvetett kontroll —• — — — — — —. 71 közvetlen kontroll — — — — — — 73 közvetlen kontroll — — — — — — —. 74 vakcinával kezelt — — + — — — — 75 vakcinával kezelt — — — — — — — 76 vakcinával kezelt + + — ' + —. — — 77 vakcinával kezelt (+) — — — — — — 78 vakcinával kezelt + — + — — — 79 vakcinával kezelt + — — — — — 80 vakcinával kezelt (+) — — — — — — 81 vakcinával kezelt + (+) — — — — — 82 vakcinával kezelt + + (+) + — — — ( 4-) = ismételt tenyésztés után pozitív 5. táblázat Elkülönítés napja a kezelés után Vírus-faktor TCIDS0 log 10 /0,1 ml egységekben Vírus forrása Elkülönítés napja a kezelés után 35 38 38,5 39 39,5 Elkülönítés napja a kezelés után C°-on végzett tenyésztés után 74. állat 5 3,75 3,75 3,25 2,25 0,5 76. állat 6 4,75 4,75 3,5 2,75 0,5 78. állat 6 3,5 3,25 3,25 2,5 0,5 82. állat 6 4,75 4,75 4,25 3,25 0,5 WBR 1/7 — 4,25 4,75 5 5 5,25 Eunice — 5,25 5,50 nv nv 1,5 nv = nem vizsgáltuk 5
