169652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikátbeton előállítására
3 169652 4 gyártástechnikai nehézségekhez vezet. Különösképpen az autoklávolás során duzzadási jelenségek léphetnek fel, ami repedéseket idéz elő. így tehát a kötőanyag minősége csak a részleges oltás és őrlés után állapítható meg. Az égetett mész minőségében mutatkozó ingadozások, amelyek ezen termék gyártási technológiájából adódóan elkerülhetetlenek, visszahatólag nem egyenlíthetők ki, és csak úgy vehetők figyelembe, hogy a kötőanyag- és adalékanyaghányadot a keverési folyamatnál megváltoztatjuk, így tehát a minőségi és a gyártási feltételeknek megfelelő rövidtávú változtatások a kötőanyagrecepturában nem lehetségesek. A friss, sovány, és kötési tulajdonságokkal nem rendelkező betonnál megkívánt merev konzisztencia megnehezíti a további bedolgozást és betömörítést. A formák feltöltésénél azáltal, hogy igen nagy a különbség a friss beton ömlesztési tömörsége és az elérni kívánt nyerstömörség között, túlöntés válik szükségessé, ami a felület utólagos megmunkálását teszi szükségessé. Ezen túlmenően magas vibroenergia és nyomólapok alkalmazása is szükséges, hogy kifogástalan betömörítést lehessen elérni. Ily módon az ismert eljárás az ipari termelés során az előkészítés, az adagolás és az alapanyagok keverése folyamán nem teszi lehetővé az előre meghatározott minőségi paraméterek betartását, az anyagi folyamatok szabályozását, komplikációkhoz vezet a formaadásnál és a tömörítésnél nagyfokú géptechnikai ráfordítást tesz szükségessé. Valamennyi előbb említett folyamatlépcsőnél nagy ráfordítások szükségesek a dolgozók munka- és egészségvédelmére, éspedig porleválasztó és zajvédő berendezések formájában, hogy a szilikózisveszélyeztetettséget és a hallásmegbetegedéseket el lehessen kerülni. A találmány elé kitűzött cél, hogy az említett hátrányok kikerülése mellett olyan eljárást hozzunk létre tömör szilikátbetonokhoz felhasználható építőanyagkeverékek előállítására, amelynek segítségéve] az ipari gyártási eljárás jobban szabályozható, az anyagfelhasználás és az építőanyagkeverékek önköltsége csökkenthető. Célul tűztük ki továbbá, hogy az előállításnál és az építőanyagkeverék további feldolgozásánál az alapeszköz- és munkaidőráfordítás csökkenjen és ezzel egyidejűleg a munka- és egészségvédelem növekedjék. A találmány elé kitűzött feladat az, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki tömör szilikátbetonokhoz alkalmas építőanyagkeverékek előállítására, ami az égetett mészből előállított, nem szabványosított kötőanyagnak a betongyártó művekben való használatánál fellépő gyártástechnikai nehézségek elkerülése mellett lehetővé teszi az előre meghatározott keverési recepturak kifogástalan vezérlését és szabályozását. Ezáltal lehetővé válik az egyenletes szintű betonminőség, egyszerűbbé válik az előkészítés gyártástechnológiai ráfordítása, az adagolás és az alapnyersanyagok keverése, továbbá biztosítva van az építőanyagkeverék jobb bedolgozhatósága a következő gyártási folyamatoknál. A találmány a kitűzött feladatot az alábbiak szerint oldja meg: A mészhidrát, a cement és/vagy égetett mész, a megőrölt homokból és vízből álló iszapolt homok, az anhidrit, kvarchomok és víz egyidejű adagolásával és keverésével, amikoris az összetétel előnyösen a következő: 4,0- 8,5% mészhidrát Ca (OH) 2 1,5- 4,5% cement vagy/és égetett mész CaO 0,5- 2,0% anhidrit CaS04 • 0,5 H 2 0 6,7-37,5% őrölt kvarchomok 2> 90% Si02 tartalommal 47,5-87,4% kvarchomok 0-4 mm és 13,0-22,0% víz amikoris a keverési eljárás során olyan építőanyagkeveréket állítunk elő, amelynek konzisztenciája a plasztikus és a folyós állapot között van. A keverék alkotórészeinek bevezetése adagokban és/vagy folyamatosan történik. Az anhidritmennyiséget az iszapolt homokba már az őrlés alatt bevezetjük és ezzel együttesen nedvesen őröljük. Az építőanyagkeverékhez plasztifikáló és/vagy légpórusképző adalékanyagokat is hozzáadhatunk. A találmány szerinti építőanyagkeverék abban mutatkozik meg, hogy a friss beton minősége stabilizálható az égetett mész oltásánál bekövetkező minőségi ingadozások elkerülése és a mészhidrátnak, mint szabványosított kötőanyagnak való alkalmazása folytán; előnye továbbá az ezzel együttjáró anyagmegtakarítás és az ezáltal lehetővé váló leegyszerűsítések az előkészítési, az adagolási és keverési technológiáknál, előnyt jelent továbbá a receptura ellenőrizhetősége. A nagyobb vízmennyiség és anhidrit hozzáadása folytán az építőanyagkeverék plasztikus konzisztenciájú lesz, ami a homok leülepedésének veszélye nélkül, vagy anélkül, hogy rétegképződés jönne létre az építőelemben, jobb bedolgozást tesz lehetővé a következő feldolgozási folyamatoknál és a betömöríthetőség is jobb. A nagyobb vízmennyiségek a frissbeton formázása után azáltal csökkennek, hogy a keverékhez hozzáadott cementben és/vagy az égetett mészben hidratációs folyamatok mennek végbe és a víz egy része kémiailag kötődik. A le nem kötött víz utólagos elpárolgása messzemenően korlátozható, úgyhogy a plasztikusabb keverék ellenére is sokkal kisebb mértékben keletkeznek repedések a megszilárdult elemekben, mint az ismert eljárással készült építőanyagkeverékeknél. A cement- és/vagy égetett mész-rész az anhidrit mellett ugyancsak javítja a kötési tulajdonságokat, mivel a kötőanyagkeverék mozgóképessé és könnyen illeszkedővé válik és kifogástalanul körülfogja az acélbetéteket. Ezen túlmenően ez a cementhányad javítja a szilárdsági tulajdonságokat és az építőanyag fagyállóságát. A plasztifikáló és/vagy légpórusképző szerek hozzáadása lehetővé teszi a keverékben levő vízmenynyiség csökkentését anélkül, hogy ez káros kihatással lenne a bedolgozhatóságra, ugyanakkor csökken a kapilláris pórustérfogat is. A kapilláris pórustérfogat csökkenése vizes, tömör, autoklávban szilár-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2