169649. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható triazolitiazol-(tiono)-foszfor (foszfon)-savészterek előállítására

169649 (Acheta domestikus), és a termeszek, így a földitermész (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestica), a kis házilégy (Fannia canicularis), a Phormia segina és a dongólégy (Calliphora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychiadae), így a babfonóatka (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfafonóatka (Paratetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizligubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok, így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelemben és a raktárok kártevőivel szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kitűnnek azzal, hogy fán és agyagon tartós hatásuk van, és jó az alkálistabilitásuk meszelt felületeken. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilforfnamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aerószól-hajtógázok, például halogénezett szénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillon.it vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképzőszerként nemionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, például alkilarüpoliglikol-étert, továbbá alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, valamint fehérje-hidrolizátumokat, lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt hasznáiiiitunk fel. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb, ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emuigeálható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, szórással, füstöléssel, elgázosítással, öntözéssel, csávázással vagy inkrusztálással. A hatóanyagkoncentrációt az alkalmazásra kész készítményekben tág határok között változtathatjuk. Általában 0,0001 és 10%, előnyösen 0,01 és 1% közé esnek. A hatóanyagokat jó eredménnyel alkalmazhatjuk az úgynevezett ultra-low-volume eljárásban is. 1. példa Kísérleti rovar: a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae) lárvái Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral, majd a koncentrátumot vízzel az A) táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel káposztaleveleket (Brassica oleracea) csuromvizesre permetezünk, majd a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae) lárváit telepítjük a levelekre. Három nap múlva meghatározzuk a pusztulási fokot százalékban. 100% azt jelenti, hogy az összes lárva elpusztult, míg 0% azt jelenti, hogy egy lárva sem pusztult el. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és az elért eredményt az alábbi A) táblázatban adjuk meg. A) Táblázat Hatóanyag képletszáma Hatóanyagkóncentráció, Pusztulási fok, % (V) ismert 0,1 100 0,01 100 0,001 0 (X) 0,1 100 0,01 100 . 0,001 100 0,0001 60 (VI) 0,1 100 0,01 100 . 0,001 100 (VII) 0,1 100 0,01 100 0,001 , , 95 3