169644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom, lebegő anyagok, például emulzióban lévő, kolloid állapotú adszorbeált anyagok, főként olaj és/vagy zsír kiválasztására vízből, főként szennyvízből
15 169644 16 Megjegyezzük, hogy a tolózárak kettesével történő alkalmazására mind a légvezetékben, mind a be- és elvezető szennyvízvezetékben biztonsági okokból került sor. Meghatározott nyomásérték elérésekor a 39 nyomáskapcsoló ismét bekapcsol, működteti a 36 mágnesszelepet, és a 37, 38 tolózárak zárnak. A rendszer úgy van beszabályozva, hogy ekkor az emelkedő szennyvíz a tartályban eléri a Vt max szintet, a 42 érzékelő jelet ad a 41 szintszabályozónak, amely ismét működésbe hozza a 33 és 50 mágnesszelepeket, az pedig zárja a 31, 32, egyidejűleg pedig nyitja a 48,49 tolózárakat. A 29 tartályból a nyomás alatti szennyvíz a 47 csövön át a 8. ábra jobb oldali részén levő berendezés 1 alsó hengeres medencerészébe kerül az 56 csőcsonkon, az 57 leszálló vezetéken és az 58 perforált csőszakaszon áll, ahol a hirtelen nyomáscsökkenés eredményeként expanzió következik be, tehát kialakulnak az említett mikrobuborékok, amelyeket a 29 tartályban adszorbeálódott zsír- és/vagy olajréteg mintegy körülvesz. Amint a 9. ábrán jól látható, az 58 perforált vízszintes csőszakasz íves kiképzésű, a 2a medencefallal lényegében párhuzamos, így az 59 perforációkon át nyomás alatt kilépő szennyvíz ezesetben is körbeáramlásra kényszerül, ugyanakkor a mikrobuborékok felhajtó hatása is érvényesül, tehát ezesetben is lényegében ahhoz hasonló áramkép alakul ki, amelyet korábban már leírtunk, mindenesetre intenzív turbulencia és feláramlás lép fel a tartály belsejében, és az olajés/vagy zsír — levegő — buborékokat tartalmazó habanyag a 15 medencetorok tartományában kiválik. E habanyag dekantálására szolgál a 10. ábrán részletesen feltüntetett dekantálószerkezet, amelyet már részletesen ismertettünk. A 10. ábrán a 66 úszótest alsó véghelyzetében van. Az olaj- és/vágy zsírhabok a K nyilak irányában válnak ki a vízből, összegyűlnek a 66 úszó 65 belső terében, és a K nyilak irányában a Tl gáton átbukva távoznak a berendezésből. Már 15 mm vastagságú habrétegnél megindul az átbukás. A kiváló levegő az L nyilak irányába távozik, mintegy elősegítve a hab rendeltetésszerű mozgását. Megjegyezzük, hogy a 10. ábra szerinti dekantálószerkezet alkalmazása az 1—7. ábrák szerinti kiviteli példák esetében is előnyösebb mint az ott leírt gégecsöves tölcsér. Attól eltekintve ugyanis, hogy a 10. ábra szerinti szerkezet nemcsak hab, hanem tiszta zsír- és/vagy olajréteg elvezetésére is maradéktalanul alkalmas, szerves eredetű olajok és/vagy zsírok flotációs leválasztásánál habképződéssel mindig számolni kell, másrészt bizonyos fajta olajok és/vagy zsírok leválasztása habképző anyagok (általában fehérjetartalmú anyagok) hozzáadásával jelentősen elősegíthető, más szóval habképződéssel nemcsak a túlnyomásos expanziós flotálási eljárás esetén kell számolni, ezért minden esetben a 10. ábra szerinti dekantáló szerkezet alkalmazása javasolható. A találmány természetesen nem korlátozódik a fent részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. A berendezés készülhet vaslemezből, üvegszállal erősített műanyagból, vagy betonból. Az első két anyag előnye az előregyártás lehetősége, ilyenkor a helyszínen csak szerelési munkát kell végezni, viszont ez a megoldás csak aránylag kismennyiségű víz (2000—2500 m3 /nap) kezelésénél jöhet szóba, ezért általában betonműtárgy javasolható. A flotáláshoz szükséges levegőmennyiséget a zsír és/vagy olaj mennyisége, a lebegő anyagok mennyisége és egyéb, a tervezésnél figyelembe vehető paraméterek függvényében kell meghatározni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás finom, lebegő, például kolloid állapotú, emulzióban levő és adszorbeált anyagok, főként zsír 10 és/vagy olaj kiválasztására vízből, főként szennyvízből, amelynek során a kiválasztandó anyagot tartalmazó vizet flotáljuk, és a kiválasztott anyagot dekantáljuk, azzal jellemezve, hogy a víznek állóhenger alakú térbe tangenciálisan történő bevezetésével vízszintes mozgás-15 komponenst, és a flotáláshoz e tér oldalsó határolófelülete közelében, felülnézetben e felülettel lényegében párhuzamos, annak előnyösen túlnyomó része mentén húzódó sávban betáplált felszálló gázbuborékokkal függőlegesen felfelé irányuló mozgáskomponenst adunk, mi-20 által a határolófelület közelében felszálló, a medence középső tartományában pedig leszálló ágú, egymásba átmenő spirálmenetekből (5) álló, a bevezetési helytől (7a) a kivezetési hely (8a) felé térbeli spirális pályán haladó turbulens áramlást idézünk elő, a flotálás és ilyen 25 áramoltatás eredményeként kivált anyagot, főként olajat és/vagy zsírt a víz bevezetési helyénél kisebb alapterületű, a henger alakú térhez felfelé csökkenő keresztmetszetű, előnyösen kúpos közbenső tér útján kapcsolódó helyen, például hengeres olajgyűjtő kürtőben de-30 kantáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiválasztandó anyagot, főként olajat és/vagy zsírt tartalmazó víz tangenciális bevezetését az álló hengeralakú tér felső tartományában 35 végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiválasztáshoz szükséges gázbuborékokat kompresszorral és/vagy ventillátorral előnyösen perforált csővezetéken vagy hasonlón 40 át levegő betáplálásával állítjuk elő. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a flotáláshoz szükséges gázbuborékokat elektroforézis útján állítjuk elő. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí-45 tási módja, azzal jellemezve, hogy a flotáláshoz szükséges gázbuborékokat levegő-betáplálás és elektroforézis együttes alkalmazásával állítjuk elő. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az elektroforézist egy-50 mástól távközzel az állóhenger-alakú tér oldalsó határoló fala közelében húzódó, azzal és egymással lényegében párhuzamos elektromos áramforrással összekapcsolt fémhálók vagy hasonlók útján valósítjuk meg, amelyek közül az egyiket kátédként, a másikat anódként 55 alakítjuk ki, így közöttük elektromos erőteret hozunk létre, amelynek segítségével főként emulgeált és/vagy adszorbeált kiválasztandó anyagot, főként olaj- és/vagy zsírrészecskéket az egyik pólust alkotó hálón, vagy hasonlón nagyobb méretű, felúszni képes cseppekké fo-60 lyatunk össze. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy főként dermedésre hajlamos anyagok, főként zsírok és/vagy olajok esetén ezek cseppfolyós állapotának biztosítására leg-65 alább a dekantálási hely tartományát, előnyösen le-
