169626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklór-benzaldehid-oxim- karbonátok előállítására
3 169626 4 A felhasznált mennyiségek az alkalmazási területtől és növényfajtától függően 1—5 kg hatóanyag/hektár között változnak; vízinövények teljes gyomtalanításához célszerűen nagyobb mennyiségeket is felhasználhatunk, így 10 kg hatóanyag/hektár, vagy különleges esetekben efölötti mennyiségeket is. A találmány szerint előállított vegyületek úgy egyedül, mint keverékeik formájában, továbbá más növényvédőszerekkel és kártevők elleni védőszerekkel alkotott keverékek formájában használhatók. Amennyiben tovább kívánjuk szélesíteni a hatásspektrumot, akkor például más herbicideket is adhatunk hozzájuk, amikor is szinergista hatásfokozás várható. A felhasználás célja szerint más anyagok is hozzátehetők — például nem növénymérgező adalékok is —, amelyek a herbicidek hatását mint szinergisták fokozzák, mint például nedvesítőszerek, emulgeátorok, oldószerek, olajos adalékok és mások. Célszerűen a találmány szerint előállított hatóanyagokat vagy azok keverékeit készítmények, így porok, szemcsék, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók formájában, folyékony és/vagy szilárd hordozóanyagok, illetve hígítószerek és adott esetben nedvesítő-, ragasztó-, emulgeáló és/vagy diszpergáló segédanyagok hozzáadásával alkalmazzuk. Alkalmas folyékony hordozóanyagok például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol, ciklohexanon, izoforon, továbbá ásványolaj-frakciók. Alkalmas szilárd hordozók az ásványi földek, például tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, attaclay, mészkő, kovasav és növényi termékek, például lisztek. A felületaktív anyagok között megemlítendő például kalciumlignin-szulfonát, polioxietilén-oktil-fenoléter, naftalin-szulfonsavak, fenol-szulfonsavak, formaldehidkondenzátumok, zsíralkoholszulfátok, és zsírsavas alkáli- és alkáliföldfémsók. A hatóanyagok mennyisége a különböző készítményekben széles határok között változhat. A szerek például 20—80 súly% hatóanyagot, 80—20 súly% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben 20% mennyiségig felületaktív anyagokat tartalmaznak. A szerek alkalmazása a szokásos módon történhet, például hordozóként vizet használva, 100—1000 liter/hektár permetlémennyiségben. Teljes gyomtalanításhoz minden további nélkül alkalmazhatók a részben szokásos, 1000 liter/hektár feletti permetlémennyiségek. A szert úgynevezett „ultra-low-volume"-eljárás szerint is alkalmazhatjuk, de ugyanígy mikroszemcsék formájában is. Felhasználáskor a használatra kész szert fecskendezéssel, vagy elhintéssel juttatjuk a még gyomtalan földre. A szer bedolgozása a földbe általában fokozza a szer hatékonyságát. Az ismertetett vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy II képletű 2,6-diklór-benzaldehid-oximot, vagy ennek alkálisóját, például nátrium- vagy káliumsóját III általános képletű vegyülettel — ahol Rj és R2 a fentiekben megadott jelentésű — reagáltatunk közömbös szerves oldószer, mint például metilén-klorid, kloroform vagy dietil-éter és adott esetben savakceptor, mint például tercier szerves bázis — előnyösen trietilamin — jelenlétében. A következő példák megvilágítják a vegyületek találmány szerinti előállítását. Izopropilidén-amino-(2,6-diklór-benzilidén-amino)-karbonát 19 g (0,1 mól) 2,6-Diklór-benzaldehid-oxim és 10,1 g (0,1 mól) trietilamin 200 ml kloroformmal készült oldatához erőteljes keverés közben — 10 és — 5 C fok között hozzácsepegtetünk 13,55 g (0,1 mól) 2-oximino-propán-0-karbonsavklorid 50 ml kloroformmal készült oldatát. A hozzácsepegtetést befejezve a reakcióelegyet 0 C fokon 1 óráig állni hagyjuk. A reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és a szerves fázist háromszor mossuk jeges vízzel. Magnézium-szulfáttal szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A maradékot metanollal kezeljük. Kitermelés: 20,2 g = az elméleti kitermelés 70%-a. Olvadáspont: 83—86 °C. E vegyületet a következőképpen is előállíthatjuk: 4,24 g (0,02 mól) 2,6-Diklór-benzaldehid-oxim-nátrium 100 ml metilén-kloriddal készült szuszpenziójához erős keverés közben, —15 C fokon hozzácsepegtetünk 2,71 g (0,02 mól) 2-oximino-propán-0-karbonsavklorid 50 ml metilén-kloriddal készített oldatát. 3 órán át — 5 és 0 C fok között keverjük. A reakcióelegyet szűrjük és a metilén-kloridot vákuumban eltávolítjuk. A színtelen csapadékot metanolból átkristályosítjuk. Kitermelés: 3,7 g =az elméleti kitermelés 64%-a. Difenil-metilén-amino-(2,6-diklór-benzilidén-amino)-karbonát 19 g (0,1 mól) 2,6-Diklór-benzaldehid-oxim 200 ml kloroformmal készült szuszpenziójához erőteljes keverés közben —15 és —10 C fok között egyidőben hozzácsepegtetjük 25,97 g (0,1 mól) benzofenon-oxim-0-karbonsavklorid 70 ml kloroformmal és 10,1 g (0,1 mól) trietilamin 50 ml kloroformmal készült oldatát. A hozzáadást befejezve a reakcióelegyet 0 C fokon 1 óráig állni hagyjuk. A reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és a szerves fázist háromszor mossuk jeges vízzel. Magnézium^ -szulfáttal megszárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A maradékot metanollal kezeljük. Kitermelés: 28,2 g = elméleti kitermelés 68%-a. Olvadáspont: 92—101 °C. Ezzel az eljárással például 1-fenil-etilidén-amino-(2,6-diklór-benzilidén-amino)-karbonátot is előállíthatunk, melynek olvadáspontja: 107—110 °C. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyakorlatilag színtelen és szagtalan, többnyire kristályos anyagok. Oldhatatlanok vízben és benzinben, többékevésbé oldhatók aeetonban, tetrahidrofuránban, ciklohexanonban, izoforonban és dimetil-formamidban. A találmány szerint előállított vegyületek kiindulási anyagai ismertek vagy ismert eljárások szerint előállíthatók. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekből és keverékeikből álló használatra kész készítményeket ismert módon, például keverő- és őrlőeljárással állíthatjuk elő. Kívánt esetben az egyes komponensek röviddel a felhasználás előtt is elegyíthetők, mint az például az úgynevezett tartálykeverő-eljárással a gyakorlatban megvalósítható. A következő példák megvilágítják a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek herbicid hatását. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2