169561. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hosszúkás anyagok, mint csövek, rudak egyengetésére

3 169561 4 és egyengetendő anyag esetén az érintkezési pon­tok, illetve érintkezési vonal ugyancsak azonos sík­ban kell hogy feküdjék. A külső két hengerszakasz érintkezési pontjai a hajlítási háromszög sarokpont­jaivá válnak. Azok az erők, amelyeket a külső hen­gerszakaszok az anyagra kifejtenek legalább elmé­letileg tisztán hajlítóerők, káros hatású komponen­sek nélkül mint amilyenek például a keresztirányú komponensek. A hengerszakaszok által az egyenge­tendő anyagra kifejtett erők mindegyike a henger­szakaszok középpontjai és az egyengetendő anyag középvonala által alkotott síkban fekszik és elméle­tileg ezeket az erőket középpontjával ugyanabban a síkban fekvő henger veszi fel. Ezáltal a találmány szerinti osztott hiperbolikus hengerrel történő egyen­getés esetén az egyengető vonalzókra csak vezetési feladat hárul, amely minimális kopást okoz. Az egyengetendő anyag és az egyengető vonalzó közöt­ti csökkentett nyomás következtében - tekintettel arra, hogy az egyengető vonalzónak támasztófelada­ta nincs - az egyengető vonalzó vezető éleiként mű­anyagot is alkalmazhatunk, vagy akár az egész egyengető vonalzó műanyagból állítható elő. Az egyengetendő anyag behajlásának beállítása egyszerű módon a két külső hengerszakasz középső hengerszakaszhoz képesti excentricitásának elfordí­tásával történik anélkül, hogy a középső hengersza­kaszt függőleges tengely körül elfordítanánk. A külső hengerszakaszoknak a középső henger­szakasz tengelye körüli köríven történő elfordításá­val teoretikusan az a feltétel már nem teljesíthető, hogy az érintkezési pontok az egyengetendő anyag hossztengelyével egy síkban feküdjenek. Az ideális geometriai alaktól az eltérés azonban minimális és gyakorlatilag jelentéktelen. Előnyös egymás fölött fekvő egyengető hengerek esetén a felső egyengető hengert három részre osz­tottan kialakítani, mivel így feleslegessé válik a kö­zépső hengerszakasznak függőleges tengely körüli elfordítása, aminek következtében a találmány egyik jellemzője szerint a felső egyengetőhenger közvet­lenül a függőleges oldalpofákban ágyazható. így nincs szükség kereszttartóra, amely a két oldalpofát összeköti és amelyre a felső egyengetőhenger sugár­irányú beállítására szolgáló állítószerv kerülne fel­helyezésre. A középső hengerszakasz helyhez kötött csapágyazásából származik, hogy az egyengető rés­nek az anyag átmérőjéhez történő hozzáigazítása egyedül az alsó egyengető hengertől függ. Ezáltal az egyengetendő anyag középvonala eltolódik, azaz na­gyobb átmérőről kisebb átmérőre történő átmenet­nél a találmány szerinti gép esetén az egyengetendő anyag középvonala eltolódik mintha a befutó és ki­futó vályú is analóg módon eltolódna. Mivel azon­ban csökkenő átmérő esetén az egyengetéshez szük­séges behajlás nagyobb lesz, és az egyengetendő anyagnak a hengerpárból kinyúló végei lesüllyed­nek, az eltolódásnak csak a különbsége jelenik meg, ami a befutó és kifutó vályú részére erősen csök­kentett magassági állíthatóságot tesz lehetővé. A felső egyengető hengernek az oldalpofákba tör­ténő közvetlen csapágyazása révén különleges me­rev gép keletkezik. Ez a körülmény kedvezően hat az egyengetendő anyag végeinek ún. „körtealakú" deformációjára, ami a rudak vagy csövek be- és ki­futásakor a gépállvány rugózásának volt tulajdonít­ható. A kereszttartó elmaradása révén szükséges az oldalpofák keresztmetszetét erősebbre méretezni. Ez azonban nem okoz problémát, tekintettel arra, 5 hogy a kereszttartó elmaradása jelentős súlycsökke­nést eredményez. Az oldalpofák ezen járulékos meg­erősítésével viszont rugalmasságuk tovább csökken, ami a már említett szempontból tovább növeli az előnyöket. 10 Az eddigi általában szokásos zárt gépállvány ke­retből a kereszttartó elmaradása után csak egy nyi­tott U-alakú állvány marad, ahol az U-alak függőle­ges szárait az oldalpofák alkotják és azokat a gép­asztal köti össze. A találmány szerint továbbá az ol-15 dalsó külső hengerszakaszok domború ívvel vannak kiképezve. Ezáltal az önmagában előnyös egyenge­tőhenger hiperbolikus alakjának megtartása mellett az a hátrány, amely a keresztirányú erőkből szár­mazik, kiküszöbölhető. így a találmány szerinti hen-20 gerelrendezés, illetve hengerkialakítás esetén is ugyanúgy mint a szokásos kéthengeres elrendezés esetén, lehet szabad hajlítást, sajtoló egyengetést, ki­zárólagos sajtolási vagy polírozást végezni, miköz­ben a kereszterők elmaradnak. Összegezve megálla-25 pítható, hogy a találmány révén könnyebb, kisebb és egyszerűbb egyengetőgép jön létre. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. 30 Az 1. ábra a találmány szerinti gép elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti gép vízszintes met­szete az egyengetőrés magasságában. 35 A 3. ábra a 2. ábra szerinti felülnézet. Az 1. ábrán látható egyengetőgép 1 gépállványa lényegében 2 gépasztalból és két felfelé néző szárú U-alakú 3, 4 oldalpofákból áll. A két 3, 4 oldalpq^ 40 fa felső tartományai között három részre osztott 5 egyengető henger van elrendezve, amely közvetle­nül az oldalpofákban van ágyazva. A felső 5 egyen­getőhengernek 5a, 5b és 5c hengerszakaszai vannak. A 2 gépasztalon függőlegesen a felső 5 egyengető-45 henger alatt van az alsó 6 egyengetőhenger elren­dezve, amely 7 tengelycsapjával 8 hengertartóban van ágyazva. A 8 hengertartó, ismert szerkezet mint menetes orsó, hidraulika stb. révén magassági irány­ban állítható. A felső és alsó hengerek között az 50 egyengetendő anyag vezetésére szolgáló 9 egyenge­tő vonalzók vannak elrendezve, amelyek az egyen­getendő anyag tervezett pályájához vannak igazít­va. A jobb érthetőség végett csak a hátsó 9 egyen­gető vonalzót tüntettük fel a rajzon a 9a és 9b csú-55 szó éleivel. Az egyengető vonalzón a 6 alsó henger számára 10 kivágása van. Az egyengetőgépen átló­san áthaladó egyengetendő anyag számára az oldal­pofákon egymással átlósan szemben 11, 12 kivágá­sok vannak kialakítva. gp Az egyengetendő darab behajlásának beállítása céljából az excentrikusan ágyazott külső 5a, 5c hen­gerszakaszok részére 13, 14 beállítható mechaniz­musok vannak elrendezve, amelyek közül a 14 be­állító mechanizmus a 4 oldalpofa ellenkező oldalán 65 fekszik. A beállító mechnizmusok révén a két külső 2

Next

/
Thumbnails
Contents