169524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladék gipsziszap regenerálására

169524 3 4 ujabb mosással eltávolítjuk, a visszamaradt regenerátumot előbb közömbösítjük, majd adott esetben az így nyert nedves nyers gipszkövet önmagában ismert módon töményítjük és kiégetjük. A találmány szerinti eljárás számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabbja az építőipar és a mezőgazdaság számára közvetlenül hasznosítható jóT minőségű gipszet biztosít. Igen nagy jelentőségű az is, hogy a gipsziszap keletkezési helyén, - ahol az eddig csupán tárolási és elszállítási gondokat okozó haszontalan melléktermék volt - megtakaríthatóvá válik a tárolás és elszállíltás, és ugyanakkor hasznosíthatatlan melléktermék helyett hasznos szekunder termékek keletkeznek. Módszerünk gazdaságossága abban nyilvánul meg, hogy ugyanazon techonológiai folyamat, amely lehetővé teszi a szennyeződéseknek minden eddiginél hatékonyabb eltávolítását, ugyanaz biztosítja a hasznos szekunder termékek kinyerését. Kalciumszulfát tartalmú műtrágyából való gyártás esetén 60% primer takarmány termék mellett 40% gipsziszap keletkezik, amelyből 82% építőipari célokra alkalmas műgipsz és 18% szekunder takarmány nyerhető. Ily módon az eredeti takarmánykihozatal: 40.0,18 = 7,2%-kal növekszik, és így 60% helyett 67,2% lesz. Ez már magában is nagy jelentőségű. , A találmányt a kísérleti tapasztalatainkat magában foglaló kiviteli példák kapcsán világítjuk meg közelebbről, az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa A hulladék gipsziszapot a kimosás során bő csapvízzel fölszuszpendáltattuk, alapos keverés után hagytuk leülepedni majd dekantáltuk. Az így kimosott iszapot 0,1—2%-nyi töménységű szervetlen savval, vagy sav-kombinációval kezeltük. Erre a célra bórsavat, kénsavat, klórsavat, per-klórsavat, salétromsavat és sósavat használtunk, a kezelést pedig egyszeri, de inkább kétszeri átmosás formájában hajtottuk végre. Az említett savas kezelés során a ném kívánatos szennyeződések oldatba mentek át. Ezután fölös mennyiségű csapvízzel a tisztított gipsziszapot erőteljes keverés közben újból átmostuk, állni hagytuk a leülepedés után pedig dekantáltuk. Ezt követően a regenerátumot megfelelő mennyiségű híg mésztejjel közömbösítettük. A dekantálás helyett kipróbáltuk a centrifugálást, valamint a dobszűrőn való átszűrést is. Ezekkel a módszerekkel is adott esetben kedvező eredményt lehet elérni. Itt jegyezzük meg, hogy a savanyú fázis semlegesítése közben megmaradnak olyan „hasznos ionok", amelyek a gipsz kötőképességét és szilárdságát kedvezően befolyásolják. Ezután a már közömbösített regenerátumot töményítettük és kiégettük. 2. példa Az előzőekben ismertetett módszerrel előállított regenerátumot különbözőképpen égettük ki. Azt 5 találtuk, hogy a nagy nedvességtartalom miatt a közvetlen kiégetés nem hajtható végre. Ezért azt két lépcsőben végeztükj először a regenerátumot kb. 105 C°-on szárítottuk, majd egy második szakaszban a már kiszárított gipsziszapot 120C°-on 10 kiégettük. Igen kedvezően lehet a műveletet ún. alagútkemencében elvégezni, — ahol ellenáramú szállítás esetén — az égetésre már fölhasznált hő a szárítás céljára is hasznosítható. 15 3. példa Az előbbiekben ismertetett módon a gipsziszapot önmagában dolgoztuk föl félhidrát késztermék-20 ké. Ennek során a gipsziszapot keverős zagyolókádba, ezután ellenáramú mosótoronyba, majd újból keverővel ellátott kádba vezettük, innen dobszárítón és csigás homogenizálón keresztül juttattuk be az égetőkemencébe, ahonnan silóba, onnan tö-25 rőmalomba, majd az osztályozóba továbbítottuk az osztályozóból pedig a közvetlen fölhasználásig bunkerekben tároltuk. Ezzel a módszerrel por alakú égetett gipszet nyertünk, amely építőipari fölhasználásra alkalmas volt. 4. példa A harmadik példában ismertetett eljárást ásványi 35 gipszkővel vegyesen dolgoztuk föl félhidrát késztermékké. Ez a módszer akkor mutatkozott előnyösnek, amikor a hulladékként keletkező gipsziszap önmagában nem elegendő a továbbföldolgozást végző berendezések gazdaságos üzemeltetésére. Ilyen 40 esetben úgy jártunk el, hogy az ásványi gipszkövet aprítottunk (előbb törőgépben, majd malomban), és ebből az őrleményt a 3. példában említett csigás homogenizálóba juttattuk, ahol összekevertük a szárítódobózból jövő műgipsszel. 45 5. példa A 3. vagy 4. példában ismertetett módszerrel 50 előállított termékből száraz vakolatkeveréket készítettünk oly módon, hogy a gipszet tároló bunkerból, valamint további bunkerekből homokot és perlitet meghatározott keverési aránynak megfelelően mérlegelve kivettünk és lapátos keverőben 55 egyenletesen összekeverve e száraz vakolatkeveréket újabb gyűjtőbunkerba juttattuk. Ebből a szükségletnek megfelelően a kívánt mennyiség kivehető és nedvesség hozzájuttatásával vakolattá közvetlenül földolgozható. Nincs akadálya azonban annak sem, 60 hogy nedvességgel, — és adott esetben egyéb járulékos kiegészítő anyagokkal — való összekeverés útján ezzel a módszerrel azonnal betonjellegű terméket készítsünk, pl. oly módon, hogy a megkevert anyagot közvetlenül formázótérbe juttasuk, bedolgoz-" 65 zuk és megszilárdítsuk.