169514. lajstromszámú szabadalom • Forralórendszer abszorpciós hűtőkészülékekhez

3 169514 4 alkalmazásban bebizonyosodott, hogy e kialakítások számos hátránnyal rendelkeznek, melyek kiküszöbölése feltétlenül kívánatos. Az U alakú cső két szárában a hőmérsékletnek olyan magas értéken való tartásához, amely hőmérséklet a forraló egység gőzterében áll fenn, vagy a forraló egység jelentős hőveszteségével kell számolni, amennyiben a hőszigetelése és az arra szolgáló burkolat mellett a külső méretei kicsik, vagy pedig amennyiben a korábban alkalmazottal azonos hőszigetelő anyagot alkalmaznak, úgy jóval nagyobb térfogatú hőszigetelő test alkalmazására van szükség. Mivel az ilyen jellegű készülékeknél a hőveszteség lehető legalacsonyabb értéken tartása elsőrendű követelmény, és ugyanakkor a hűtőkészülékben a hűtőszerkezet számára szükséges tér szempontjából a forraló egység mérete igen nagy jelentőségű, rendkívül fontosnak látszott olyan megoldás, melynél biztosítható a csupán kismértékű hőveszteség keletkezése és a forralóegységnek vízszintes síkban kisméretű hőszigetelő test létesítése, de igen jelentős a kis méret függőleges irányban a szoba fala irányában is, melynél a hűtőkészülék van elhelyezve. A fentiekben vázolt feladat megoldása a találmány szerinti kialakítással valósítható meg. A találmányunk szerinti megoldást az jellemzi, hogy a forraló gőzvezetéke körül köpenyt helyezünk el és az gőztérrel való nyitott érintkezésben az elpárologtató rendszerhez a jégtelenítő kapcsolatnál a folyadékzárhoz szükséges teret határolja. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli változat kapcsán egy abszorpciós hűtőberendezés forralóegységével kapcsolatban ismertetjük a csatolt vázlatos rajzok alapján. Az 1. ábra egy abszorpciós hűtőkészülék forralójának szigetelésén át függőleges irányban vett metszet, a 2. ábra pedig a hűtőkészülék azonos részének vízszintes metszete. A rajzon az ábrák a hűtőkészüléknek csak a forraló egységét mutatják, a készülék többi része az önmagában ismert módon alakítható ki. A készülék feltöltése a szokásos működtető közegekkel, így vízzel, ammóniával, vagy hidrogénnel történhet, melyek a szükséges abszorpciós közeget, a hűtőközeget és az iners gázt alkotják. Az abszorpciós gazdag oldat a készülék 10 abszorpciós edényéből a 11 külső vezetéken keresztül a folyadék hőcserélőhöz áramlik, és a 12 vezetéken keresztül a hő útján működtetett 13 szivattyúhoz. A szivattyú egyrészt az elektromos fütőpatronhoz szükséges 14 hüvelyhez, másrészt pedig a gázégőhöz szükséges 15 csőhöz csatlakozik hővezetőén. A két hőforrás alternatív működésre alkalmasan lehet kialakítva. A készülék kialakítható csupán egy hőforrással történő működtetésre alkalmasan is. A 13 szivattyú 16 felszálló szára az abszorpciós szegény oldat vezetésére szolgáló 17 állócsőbe torkollik, az állócső felső végén kialakított 18 nyílások a körülfogó 19 csőbe nyílnak. A 17 állócső a folyadék hőcserélő 20 belső csövének meghosszabbítása, a 19 cső pedig a folyadék hőcserélő 11 külső vezetékének meghosszabbítása. A 19 csőben a szivattyúban keletkezett gőzöket lefelé, a folyadék hőcserélő külső vezetékében levő abszorpciós gazdag oldatba vezetjük és abban a 21 folyadékszintet addig szofítjuk lefelé, amíg a gőz a 22 gőzvezetéken keresztül nem vezethető tovább a kondenzátorba, 5 amelyet a rajzon külön nem szemléltetünk. A 22 gőzvezeték alsó része tehát így analizátorként működik. >A 19 cső felső része a 17 állócső körül teljesen nyitott és a 23 köpenybe vezet, mely előnyösen 10 koncentrikusan helyezkedik el a 17 és 19 csövek körül és abban történik a hűtőközeg-gőz lecsapatása, és a keletkezett kondenzátum összegyűjtése. A 23 köpeny a 24 csatlakozó vezetéken át a készülék elpárologtató rendszerével 15 van összekapcsolva. A 23 köpenyhez ezenkívül a 25 szifon is kapcsolódik oly módon, hogy A köpenyben felgyülemlett kondenzátum bizonyos időközökben a szifon segítségével a 19 csőbe jut, majd ezen keresztül visszaáramlik a szivattyú szívó 20 oldalára. Az. Lábra a készüléket a 23 köpenyben a hűtőközeg kondenzátumot a 26 szintig mutatja, ami a 24 csatlakozó vezeték 27 csatlakozási pontja fölött van. Emellett a készülék hűtőhatással működik és szabályozása előnyösen termosztáttal 25 történik, mely a hő adagolását szabályozza. A 26 szint a készülék üzemelése során lassan emelkedik, és amikor túlhaladja a 25 szifon legmagasabb pontját, a kondenzátum a köpenyből lefelé a szifon csatlakozási pontja irányában távozik. Ennek 30 során a gőznek a 23 köpenyen keresztüli áramlása lehetővé válik az elpárologtató rendszerhez vezető nyitottá vált 24 csatlakozó vezetéken át és így abban a leolvasztás végbemegy. Azonban a köpenyben a lecsapódás a jégtelenítés ideje alatt is 35 folytatódik és rövid idő alatt a kondenzátum szintje a.27 csatlakozási hely fölé emelkedik, úgy, hogy a keletkező folyadékzár a kapcsolatot lezárja. Maga a jégtelenítési művelet már korábban ismert volt, ami a találmányunk szerinti kialakítás 40 lényege az abban rejlik, hogy igen egyszerű eszközök alkalmazásával biztosítjuk, hogy abban a térben amelyben a hűtőközeg-gőzök lecsapatása történik, automatikusan a kívánt hőfokszintet beállítjuk a 19 cső felső részében levő 45 hőmérsékletnél néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten. A 19 csőből jut a gőz a 23 köpenybe. Bebizonyítást nyert, hogy a találmány szerinti kialakítás lehetővé teszi nem csupán a kívánt 50 hőmérséklet beállítását, hanem egyben olyan egyszerű kialakításról van szó, melyben a lecsapató szakasz (23 köpeny) úgy van kialakítva, hogy a készülék összeszerelése során mechanikus úton, automatikus hegesztéssel kapcsolható a többi 55 részekhez. Ez pedig biztosítja mind a gazdaságos előállítást, mind pedig az előállított termék egyenletes kiváló minőségét. Amennyiben az 1. ábra szerinti készüléket kívánjuk előállítani, azonban a jégtelenítőszerkezet 60 nélkül, úgy csupán a külső cső felső részét kell a szivattyú belépő szárához hegeszteni, és el kell hagyni a szifonon az alsó nyílás kialakítását. A találmány szerinti kialakítás egy további előnye, hogy egyszerű szerkezeténél fogva 65 lehetséges a forraló egységet lényegében függőleges ?