169510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+)-2-amino-1-butanol előállítására

169510 használata esetén hosszú időn keresztül. Ezzel te­hát olyan új eljárást alapoztunk meg, amely mind ipari, mind pedig gazdasági szempontból tekintve előnyös. Az N-acil-DL-2-aminovajsav optikai rezolválását, 5 amelynek során acilázt használunk, olyan körül­mények között vitelezzük ki, amelyek legjobban megfelelnek az acilázkivonatnak. Az N-acetil-DL-2--aminovajsav optikai rezolválása során például gom­bából származó aciláz használata esetén, ha a hő- 10 mérsékletet 30 C° és 70 C°, előnyösen 37 C° és 40 C° között tartjuk, a pH-í 5 és 8,5, előnyösen 7 és 8 közötti értékre állítjuk be, az anyag koncent­rációját 0,05-1 mól/literre szabályozzuk és az aci­lázt egy gramm anyagra számítva körülbelül 15 40—4000, előnyösen 500—2000 egységnyi mennyi­ségben oldjuk vízben és az optikai rezolválást 100%-os átalakulásig 100 óra hosszat előnyösen 24 órán át végezzük, 99%-os optikai tisztaságú L-2-aminovajsavat kapunk. Másrészt amennyiben 20 rögzített acilázt, amelyet úgy készítünk, hogy kö­rülbelül 0,5—5 rész, gombából származó, acilázt ad­szorbeálunk 10 000 egység mennyiségben egy rész olyan anioncserélő gyantán, amely kvaternerezett piridingyűrűket tartalmaz a gyantában, 30-70 25 C°-os, előnyösen 50 C°-os belső hőmérsékletű osz­lopba töltünk és 0,05—1 mól koncentrációjú vizes N-acetil-DL-2-aminovajsav-oldatot (pH körülbelül 5-8,5, előnyösen 7,0-8) táplálunk be az oszlopba 0,5-10, előnyösen 1—10 rész/óra sebességgel, nem 30 következik be az enzimaktivitás számottevő csök­kenése mintegy 500 órás áthaladás után sem és az L-2-aminovajsavat körülbelül 100%-os átalakulással kapjuk. Ez utóbbi módszer, tehát a folyamatos eljárás, 35 szerint eljárva az enzim mennyiségét az előzőekben alkalmazott módszereknél használt enzimmennyiség 1/10-1/20 részére csökkenthetjük és így ez utóbbi megoldás sokkal gazdaságosabb. 40 Ezenkívül ez utóbbi módszer előnyei közé tar­tozik az is, hogy az enzimaktivitás csökkenése esetén, amely azáltal következik be, hogy aciláz adszorbeálódik a hosszú folyamatos reakció során, olyan mennyiségű acilázt vihetünk be az oszlopba, 45 amely kiegyenlíti az eltávozott acilázt és a reakciót ismét nagy átalakulással vitelezhetjük ki. Az optikai rezolválás során kapott oldat L-2--aminovajsavat és N-acil-D-2-aminovajsavat tártai- 50 maz. Az L-2-aminovajsav és az N-acil-D-2-amino­vajsav-elválasztása az általánosan alkalmazott mód­szerekkel, így kristályosítással, adszorpcióval, ké­miai módszerekkel, extrahálással, enzimes mód­szerrel és hasonló eljárásokkal történhet. Az elvá- 55 lasztás egy különösen előnyös eljárása abban áll, hogy olyan oldószert adunk az oldathoz, amelyből szelektív módon kikristályosodik az L-2-aminovaj­sav, egy más előnyös módszer szerint az oldatot egy erősen savas ioncserélő gyantával hozzuk érint- 60 kezesbe, így szelektív módon adszorbeáljuk az L-2--aminovajsavat és a kívánt savat valamely aprotikus eluálószerrel, így sósavval, vizes ammóniumhidr­oxiddal, vizes nátriumhidroxiddal és hasonlókkal eluáljuk. 65 Az' első szakaszban történt optikai rezolválás során egyidejűleg keletkezett N-acil-D-2-aminovaj­savat racemizálhatjuk és kívánt esetben az itt leírt optikai rezolválásnak vethetjük alá. Az N-acil-D-aminovajsav racemizálását, amelyet az optikai rezolválás követ, az N-acil-D-aminovajsav hevítése útján végezhetjük. Azt találtuk, hogy víz távolléte jelentősen meggyorsítja a racemizálást. Másrészt magas hőmérsékletre és hosszú időre van szűkség a reakció teljessé tételére és eközben nem kívánt melléktermékek keletkeznek az N-acil-D-ami­novajsav bomlása következtében. A víz jelenléte miatt továbbá a fent leírt izolálási lépés során elkülönítetlenül visszamaradt L-2-aminovajsav ra­cemizálódása is mégtörténhet. így abban az eset­ben, ha az N-acil-D-aminovajsav rendszer víztar­talma körülbelül 1 súly%-nál, előnyösen 0,5 súly%­-nál, kisebb, az N-acil-D-aminovajsav szelektív ra­cemizálása elvégezhető egy olyan hőmérsékleten, amely az L-2-aminovajsav racemizálását nem idézi elő anélkül, hogy jelentős mennyiségű mellék­termék keletkezne. A reakció úgy történhet, hogy a kis mennyiségű L-2-aminovajsavat tartalmazó kris­tályos N-acil-D-aminovajsavat megolvasztjuk, illetve a kristályos anyagot valamely közömbös oldószer­ben oldjuk vagy diszpergáljuk és ezt követően körülbelül 110-170 C°-on körülbelül 5 perctől 24 óráig tartó ideig, előnyösen 30 perc és 3 óra közötti ideig, hevítjük. Egy változat szerint az N-acil-D-aminovajsavat olyan közömbös oldószer je­lenlétében hevítjük, amely azeotropos elegyet képes alkotni a vízzel, ezáltal a vizet hatásosan ledesz­tilláljuk és közben az N-acil-D-aminovajsavat race­mizáljuk. Azok az alkalmas közömbös oldószerek, amelyek a racemizálásnál használhatók, 50 és 180 C° közötti forrásponttal rendelkeznek és szén­hidrogének, például telített alifás vagy aliciklusos szénhidrogének vagy aromás szénhidrogének, éte­rek, így elágazó szénláncú éterek vagy ciklusos éterek, nitrilek, így alkilmono- vagy -dinitrilek, karbonsavak, észterek, így alkilacetátok és hasonlók lehetnek. Az így kapott L-2-aminovajsavat észterezhetjük és nagy tisztasággal (+)-2-amino-l-butanollá alakít­hatjuk anélkül, hogy racemizálódás történne. Ismeretes, hogy valamely 2-amino-acidészter át­alakítható valamely 2-amino-alkohollá hidrogénező szerek, így lítium-alumíniumhidrid, nátrium-bór­hidrid és hasonlók segítségével, és Bouveault-Blanc redukcióban alkálifémekkel, ezek a fémek azonban nehezen használhatók az iparban, mert alkal­mazásuk robbanásveszélyes. Valamely 2-amino-acid­észter átalakítható 2-amino-alkohollá olyan katali­tikus redukció segítségével is, amelynél Raney-nik­kelt, réz-krómoxidot, réniumoxidot és hasonlókat használunk. Réz-krómoxidot, réniumoxidot és ha­sonlókat alkalmazó katalitikus redukciók esetén ál­talában szigorú körülmények (magas hőmérséklet és nagy nyomás) uralkodnak, így különböző mellék-1 reakciók és jelentős racemizálódás jelentkeznek. Olyan katalitikus redukciónál, amelynél Raney­-nikkeit használunk katalizátorként, ugyanolyan szi­gorú körülményekre van szükség, mint réz-króm­oxid alkalmazása esetén, ha a Raney-nikkelt a szokásos katalitikus mennyiségben alkalmazzuk és 3

Next

/
Thumbnails
Contents