169493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya hatású karbamid-formaldehid kondenzátum előállítására
SZABADALMI 169493 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jft% Nemzetközi osztályozás: IP? Bejelentés napja: 1974. IX. 11. (BU-728) C05C 9/02, C 08 G 12/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. VI. 28.Megjelent: 1977. IX. 30. Feltalálók: dr. Almássy Gyula vegyészmérnök 25%, Dienes Lajos vegyészmérnök 18%, dr. Antal János vegyészmérnök 9%, Bendeffy István vegyészmérnök 9%, Világi Egyed mezőgazdasági mérnök 9%, Orsányi Lászlóné vegyészmérnök 7%, Somogyi Zoltánná vegyésztechnikus 6%, Földes Antal vegyésztechnikus 6%, Ferenczi Attila vegyészmérnök 6%, Kiss Sándor vegyészmérnök 5%, Budapest. Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Eljárás műtrágya hatású karbamid-formaldehid kondenzátum előállítására 1 A találmány tárgya műtrágya hatású karbamid-formaldehid kondenzátum előállítására karbamidból és formaldehidből savas kondenzációval. A karbamid és formaldehid kondenzációs reakcióját az alábbi általános reakcióegyenlet szemlélteti: (n+1) NH2 -CO-NH 2 +nCH 2 0 = = NH2 -(CO-NH-CH 2 -NH) n -CO-NH 2 + n H 2 0. 10 A reakcióban a karbamid mólszáma 1 -gyei nagyobb a formaldehid n. mólszámánál. A kondenzációval előállított termék nitrogéntartalma nagyobb, mint 38% és a nitrogéntartalom* vízben rosszul oldódik. Ez a körülmény lehetővé tette a konden- 15 zátum lassú hatású műtrágyaként való felhasználását. A műtrágya hatású kondenzátumtól megkívánják, hogy nitrogéntartalma nagyobb legyen, mint 38%, a hideg vízben oldhatatlan nitrogéntartalma (Nj,) pedig nagyobb, mint 23% légyen. További 20 követelmény, hogy a kondenzátum aktivitási indexe (Aj) legalább 40 legyen. Az aktivitási index a hideg vízben oldhatatlan nitrogéntartalom (Nh) és a forró vízben oldhatatlan nitrogéntartalom (Nf) alapján a következőképpen számítható 25 (Sauchelli, V.: Fertilizer Nitrogen. New-York-London. 1964): Nh % - Nf % A.= JOO Nh % 30 A kondenzátum előállítását egylépcsó'ben végzik úgy, hogy a karbamid vizes oldatához formaldehidet adnak és az oldatot megsavanyítják [Clark-Yee-Love-Boyd: Industr. Engng. Chem. 43 871 (1951), Fridman-Klevke stb.: Zs. Prikl. Himii. 38 1901 (1965), 3 024098, 3 150955 és 3 150956 sz. USA szabadalmak]. Kb. 10—15 perc múlva megindul a fehérszínű kondenzátum kiválása és általában egy óra múlva szűrik az elegyet. Hátránya ezeknek az eljárásoknak, hogy jó minőségű termék előállítása esetén a nitrogénkihasználás legfeljebb 70%-os és annál kisebb, minél nagyobb a termék aktivitási indexe. E hátrányt vagy úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy az anyalúgot cirkuláltatják a folyamatban, ill. hosszabb reakcióidőt alkalmaznak (2 644806 és 2 766283 sz. USA szabadalmak), vagy pedig úgy, hogy a formaldehidet két lépcsőben adagolják a karbamid oldathoz (179468 sz. szovjet szabadalom). Az első lépcsőben a karbamid-formaldehid mólarány 1,6:1, míg a másodikban ez a mólarány 1,3:1 értékre csökken. A mólaránycsökkenés a kondenzátum mennyiségének, vagyis a nitrogénkihasználásnak a növekedését eredményezi, ugyanakkor azonban a termék minősége, aktivitása a második lépcsőben romlik az elsőhöz képest. Általában elmondható, hogy az ismertetett eljárások szerint a nitrogénkihasználás csak a minőség rovására növelhető. A minimum Aj=40 aktivitás eléréséhez a reakcióelegyben legalább 1,9 mólarányt kell biztosítani (2 766283 és 169493
