169478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen-szerves műanyagok előállítására

15 169478 16 ionos csoporttartalom elegendő a molekulába, pél­dául 100g-ra számítva 2 milliekvivalens, előnyösen azonban inkább 100g-ra számítva 5-100 milliekvi­valens. Különleges esetekben például kevés reakció­képes izocianat-csoportot vagy más végcsoportot tartalmazó előpolimér-ionoméreknél az ionos cso­porttartalom körülbelül 200 milliekvivalens/100 g értékre is növekedhet. Ionos csoportokon nem csupán az előképzett sócsoportokat, mint például az 1—10 képletű ionos csoportokat értjük, hanem az alkáliszilikátok jelenlétében sócsoportokat képző csoportokat is, ilyenek például a 11-14 képletű csoportok, valamint a fenolos hidroxilcsoportok. A nevezett csoportokból az előpolimérek természete­sen két vagy több csoportot is tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazhatók az egy molekulán belül anionos és kationos csoportot tartalmazó előpolimér-betainok vagy az egyidejűleg anionos és kationos előpoliméreket tartalmazó szimplexek is. Különösen előnyös ionképzőcsoport a tercier nitrogén, karboxil, szulfonsav és aromás gyökhöz kapcsolt hidroxilcsoport. Ezekből a csoportokból a tercier-aminocsoportot az alkáliszilikát oldatokkal való elkeverés előtt kvaterner arnmóniumcsoporttá alakítjuk át, erre a célra alkilezőszerek azonban szervetlen vagy szerves savak is alkalmasak. A szokásos módon kivitelezett ionos módosítás útján olyan ionomer-előpolimérekhez jutunk, ame­lyeknek viszkozitása több mint 2000 cP esetenként 100 000cP-ig is terjedhet 25 C°-on, vagy még ennél is magasabb. Mivel az ilyen magas viszkozi­tásértékek a további feldolgozás szempontjából egyes esetekben hátrányosak lehetnek, így alacsony viszkozitású izocianátok vagy inert oldószerek hoz­záadásával is a viszkozitást csökkenthetjük. Iono­mer-előpoliméreknek a szokásos alacsony visz­kozitású izocianátokkal történő kombinációja útján a keményedési folyamat időbeni tartamának meg­hosszabbodása is elérhető. Különösen előnyös előpolimér-ionomérek állít­hatók elő az aromás előpolimérek szulfonálása útján. A legegyszerűbb esetben elegendő, ha az előpoliméreket koncentrált kénsawal vagy oleum­mal reagáltatjuk. Ezek a termékek mint előpolimér­-ionomérek közvetlenül elkeverhetők vizes szilikát­oldatokkal, amikor is a megfelelő fémsót in situ képezzük. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a szulfonált terméket már kezdettől fogva részben vagy teljesen semlegesítjük, például aminők, mint trimetilamin, trietilamin, metÜmorfolin, piridin, di­metilanilin, félalkoholátok, például nátrium-terc-bu­tanolát vagy kálium-izopropanolát hozzáadásával. A semlegesítést elvégezhetjük szilárd vagy hígítósze­rekben szuszpendált fémoxidokkal, fémhidroxidok­kal vagy fémkarbonátokkal is. Erre a célra például különösen alkalmas a kalciumoxid, magnéziumoxid, kalciumkarbonát vagy magnéziumkarbonát végül a dolomit. A semlegesítéshez különösén jól beváltak a nem illékony nagyobb molekulasúlyú tercier aminők, mivel ezek az alkáliszilikát-oldatokkal történő utó­lagos reakciónál már nem párolognak el. Ilyenek a primer vagy szekunder aminők alkoxilezett szárma­zékai vagy tercier nitrogénatomot tartalmazó poli­észterek vagy poliakrüatok valamint az epiklórhid­rin és poliamin bázisú ismert kondenzációs termé­kek, amelyeket például papír nedvesmegszilárdítá­sánál alkalmaznak. A semlegesítéshez előnyösek a 5 gyengén bázisos, illetve sztérikusan gátolt aminők porikondenzációs termékei, mivel poliaminok alkal­mazása esetén egyébként túl magas viszkozitásnöve­kedés lép fel. Az alkalmas semlegesítőszer kiválasztását továb-10 bá az is meghatározza, hogy a részben semlegesí­tett, vagy teljesen semlegesített előpolimér-ionomér­nek hosszabb ideig tárolásállóságúnak kell lenni, vagy azonnal reagáltatjuk alkáliszilikátoldatokkal és ionomer-kovasavgéleket alítunk elő. Az utóbbi 15 esetben a semlegesítéshez különösebb aggály nélkül alkalmazhatók az olyan tercier aminők is, amelyek még reakcióképes -OH, -NHR, -CO, -NH2 csoportot tartalmaznak. A tárolásálló előpolimérek előállításához az ilyen csoportokat előzetesen pél-20 dául monoizocianátokkal történő reakció útján védeni kell. Mint a bevezetőben már említettük különösen beváltak a NCO-csoportot tartalmazó előpolimér­-ionomérek, mivel ezek egyidejűleg az alkáliszilikát 25 szempontjából a keményítő funkcióját is kifejtik és így külön keményítő alkalmazása általában már szükségtelen. A karboxilcsoportokkal vagy az amin-karbamá­tokkal történő reakciónál is széndioxid hasad le, 30 amely keményítőként fejti ki hatását. Széndioxid képződik végül akkor is, ha karbodiimid-képzést elősegítő katalizátorok mint foszfolinoxid jelenlété­ben dolgozunk. Az említett összes reakciónál a találmány szerinti eljárás előnye abban van, hogy a 35 legtöbb esetben a képződött széndioxid kvanti­tatíve a vizes fázisba bediffundál és ott a szilikát­oldat keményedését okozza. Telítetlen C=C kettőskötéseket tartalmazó poli-40 észtergyanták is alkalmasak előpolimér-ionomérek előállítására vinilmonomerekkel például sztirollal és megfelelő polimerizációs katalizátorokkal kombi­nálva. A szervetlen komponensek keményítéséhez az ilyen rendszereknél külön még keményítőt is 45 kell adagolni, mint a már említett legkülönbözőbb típusú és jellegű izocianátokat, amelyek vizes alkáliák jelenlétében savat szabadítanak fel, mint például észterek, anhidridek, karbonsavhalogenidek, szénsavak vagy szulfonsavak alakjában. Alkalma-50 sak továbbá a szokásos szervetlen keményítők is, mint például az alumínium-, magnézium- vagy cinksók. Előpolimér-ionomérekként megfelelnek to­vábbá kondenzációs reakcióknál alkalmazott olyan komponensek, amelyeknél potenciális savlehasadás, 55 mint sósav, hidrogénbromid vagy foszgén lehasadá­sa megy végbe. Ilyen előpolimérek például az oligomer ionos klórhangyasavészterek, valamint a savkloridok, vagy halogénalkil-vegyületek, valamint a poliamin. Szakember számára az ilyen típusú 60 kondenzációs reakciók ismeretesek, ezeket azonban ipari méretben nem kivitelezik, mivel savakceptor jelenlétének szükségessége, valamint ezek pótlólagos eltávolítása a rendszerből az eljárást gazdaságtalan­ná teszik. A jelen találmány keretében ilyen 65 reakciók komponensek kifejezetten célszerűek, mi-8

Next

/
Thumbnails
Contents